Világtörténet I-II.

Tartalom

TARTALOM.
Lap
Előszó „ _ ' „ „ _ „• __ ¦ _ „ .„• _ 9—16
BEVEZETÉSÜL.
Történet előtti idők. — Az emberi társadalmak keletkezése. —, Művelődési központok. — A történeti idők felosztása „ _ „ 17—20
ELSŐ FEJEZET.
A keleti népele, mint műveltségünk alapvetői.
I. Egyiptom.
A Nilus völgye és hatása lakosainak életére. — Az egyiptomiak vallása. — Kormányformája és régisége. — Az egyiptomiak emlékei. — Az egyiptomiak élete. — Egyiptom összeütközése Elő-Azsia népeivel _ ~~ 22—30
II. Babylon.
Elő-Azsia népei, földje és kiválóbb országai. — Babylon nagysága és vallása. — Babylon műveltsége _ „ .„,. 30—32
III. Izrael>
Izrael vallása. — A zsidók története. — Izrael szétválása és annak következményei ~~ _ ~~ — ~~ — — — ~~ — — 32—35
IV. Phoinikia.
Phoinikia ós kereskedelme. — Városaik, vallásuk és Izraellel való érintkezéseik. __ — — ~~ — — — — — — — 35—3/
V. Assyria.
Assyria alapítása, népe, vallása. — Assyria meghódítja Elő-Ázsi&t; , Izrael elpusztulása. — Assyria és Egyiptom. — Az első művelt világbirodalom. — Assyria bukása. .— Az assyr birodalom fölbomlása Ninive bukása után. — Egyiptom ós Babylon „ . . _ 37—41
1*
4
VI. A mécl-perzsa birodalom.
Lop.
Az ária népfajról. — A méd-perzsa birodalom alapítása. — Kyrosról és hódításairól. — Kambyses tengeri nagyhatalommá teszi Perzsiát. — Dareios rendezi a perzsa birodalmat. — A méd-perzsa nép műveltsége, vallása. — Dareios hadjárata a skythák ellen __ ______ 41—46
MÁSODIK FEJEZET.
A görögök.
ELSŐ SZAKASZ.
A nevezetesebb államok alakulása és a nemzet elterjedése belső egységének
fennmaradásával.
I. A görögök őskora.
A görögök őshazája ós bevándorlásuk. — Az őskorszak mondái és jelentőségük. — Hellen mondája. — A bevándorlások mondái. — A hőstettek, vállalkozások mondái. — A görögök élete az őskorban _ „ , „ 47—53-
II. A nevezetesebb államok alakulása.
A dórok letelepülése Peloponnesosban. — Kis-Azsia nyugati partjainak gyarmatosítása. ¦— Spárta alapítása. — Lykurgus törvényhozása. — A kormányforma. — A spártai élet és nevelés. — Spárta elnyeri a hegemóniát Peloponnesosban. — Athén Solon előtt. — Solon törvényhozása ; a teherkönnyítés. — A timokratia. — Az állam kormányzása. — Solon törvényhozása; az athéni nevelés és élet _ _ 53—60
III. Kormányformák és gyarmatosítások.
A tyrannis keletkezése. — Pesistratos, Periandros, Polykrates. — A ty-rannis hatása és bukása. — Iíleisthenes demokratiája. — A görög nemzet elszéledése ; a gyarmatok _ _____„ ___ 60—64
IV. Összekötő intézmények.
A görögök nyelve. — A görögök vallása. — Az amphiktyoniák. — A delphoi jósló hely. — Az olympiai játékok __ _ _____ 64—68
MÁSODIK SZAKASZ.
A perzsa háborúk. Athén emelkedése.
A perzsa háborúk okai. — Az ion fölkelés. — Mardonius hadjárata. — Datis és Artaphernes hadjárata; Marathon. — Miltiades bukása; Temistokles és Aristeides. — Xerxes hadjárata. — Thermopylai és
Lap
Aitemision. — Athén pusztulása. — A salamisi ütközet. — A plataiai ütközet. — Mykale és Himera. — Mi mentette meg Görögországot ? Támadó háborúk Perzsia ellen; a hegemónia Athén birtokába kerül. — A delosi szövetség „ _ 68^—78
HARMADIK SZAKASZ.
Perikies kísérlete Hellast egyesíteni; a peloponnesosi háború.
I. Perikies kora.
Athén mint nagyhatalom. — Athén tengeri uralmának megszilárdítása ós a város megerősítése. — A demokratia betetőzése. — Athén mint a görög irodalom központja. — Athén,' mint a görög művészetek központja. — Athén, a város. — Perikies „.„_„_.__„._ 78—87
II. A peloponnesosi háború.
A háború okai; a két ellenfél ereje. — A háború kitörése és Perikies tervei. —- A demokratia romlása ; Kleón. —• Az állami és erkölcsi élet romlása; Sokrates. —- A peloponnesosi háború második része ; Alkibia-des ós a szicíliai vállalat. — A háború harmadik része; Athén élethalál harca és bukása — — 87—93
NEGYEDIK SZAKASZ.
Spárta hegemóniája.
»
Spárta uralma; Athén fölszabadulása. —Zsoldos katonaság; a tízezer. — Spárta háborúja Perzsia ellen. — Az antalkidasi béke. — Thebai hegemóniája — 93—97
ÖTÖDIK SZAKASZ.
I. Makeclonia emelkedése. Hellas egyesítése.
Makedonia és népe. — A királyi hatalom. — Fülöp és tervei. — A szent háÉorúk; Fülöp beavatkozása Hellas ügyeibe. — Demosthenes. — A görög szabadság bukása. — Fülöp mint Görögország vezére _ 97—100
II. N. Sándor hódításai és ezek következményei.
A görög fölkelés elnyomása ; Thebai pusztulása. — A perzsa háború mint nemzeti vállalat. — A két mérkőző félnek ereje. — Sándor hadjárata; Elő-Ázsiának, Egyiptomnak meghódítása. — Perzsia meghódítása. — India ós az Indiai hadjárat. — N. Sándor kísérlete a görög ós ázsiai műveltséget összeolvasztani _.¦__,„¦ ____ _ 100—108
6
III. N. Sándor birodalmának fölbomlása.
Lap.
N. Sándor halála és birodalmának fölbomlása. — Ázsia és a syr királyság. — Egyiptom. — Makedonia. — Görögország .„____ 108—110-
HAKMADIK FEJEZET.
A rómaiak.
ELSŐ SZAKASZ.
A római alkotmány alapvetése.
Róma alapítása, népe a monda szerint. — Róma keletkezése és népe a történelem szerint. — Róma királyai. •— Servius Tullius alkotmánya. — A királyság bukása 111—11T
MÁSODIK SZAKASZ. A köztársaság a belső egység helyreálltáig és Itália meghódításáig.
I. Belső küzdelmek.
A királyi hatalomkör megoszlása. — A plebs mint külön elem. - A se-cessió és a tribunatus. — A patríciusok és plebeiusok küzdelme. — Coriolanus. — Spnrius Cassius. — M. M. Oapitolinus. — A Fabiusok. — Genueius tribun. — Cincinnatus. — Camillus. — A római jellem. — Az egység helyreállítása _ „_ .„ _ ._ 117—123
II. Külső háborúk.
Róma, mint Latium vezérhatalmá. — Az etruszk hatalom bukása és a gallok. — A gallok Rómában. — A hadi szervezet fejlődése és a gallok leverése. — Az «utolsó» latin háború. — Samnit-etruszk háborúk. — A Pyrrhos elleni háború. — Mi juttatta uralomra Rómát Itáliában '? Róma uralkodásának biztosítékaid „ __ _¦ _ _ 123—12®1
HARMADIK SZAKASZ.
Róma elnyeri a világuralmat. A hellén műveltség befolyása.
I. A földközi-tenger nyugati medencéjének meghódítása.
Karthagó. — Az első pún háború. — Róma meghódítja Corsicát, Sardi-níát és a Pó vidékét ; Karthagó Hispániát. — A második pún hábox-ú kitörése 218-ban. — A második pún háború első évei; Hannibál. — A cannasi csata és következményei. — A második.pún háború; Róma fölülkerekedik. — A második pún háború; a zámai ütközet és békekötés _______ _'„__._.__ 130—138?
7
II. A f öldközi-tenger keleti medencéjének meghódítása.
Lap
Kelet hatalmai. — A második makedón háború ; ' Görögország fölszabadulása 197-ben Kr. e. — A syr háború. — A harmadik makedón háború. — A Földközi-tenger partvidékeinek bekeblezése. — A köztársasági Róma nagysága; a hellen műveltség befolyása Rc'mában. — Po-
• lybios _ _ _ _ „ .„ „ „ „ _ 138—145
NEGYEDIK SZAKASZ.
Sociális küzdelmek. A római köztársaság monarchiává alakul át.
Róma belső bajai: a nobilitas, a lovagok és a proletárok. — Róma belső bajai : a rabszolgák. — Róma belső bajai: a szövetségesek állapota. — Róma belső bajai: a provinciák'állapota. — A Grachusok kísérletei a bajok orvoslására. — A Jugurtha elleni háború. —¦ A kimber-teuton háború. — Marius és a hadsereg új szervezése. — Itália elnyeri a római jogot. — A Mithridates elleni háború kitörése ; a hadsereg a polgári alkotmány fölé kerekedik. — Marius és Cinna. — A Mithridates elleni háború 87—84. Az első polgárháború ; Sulla dictaturája. — Az opti-mata kormány tehetetlensége. — A kalózháború. Pompeius Keleten.— A Catilina-féle összeesküvés. — Az első triumvirátus. — C. Julius Caesar. -— Gallia elfoglalása, 58—52. — A triumvirátus fölbomlása. — Caesar és Pompeius küzdelmei; ' a második polgárháború. — Caesar monarchiája ós halála. — A második triumvirátus. — Octavianus el-' nyeri Róma xüonarchiáját ?L / „1 _ 145—169
ÖTÖDIK SZAKASZ.
A római császárság és a kereszténység.
I. A római császárság.
Az egyeduralom (császárság) megalakulásának okairól. — A császárság szervezete. -— A császárság átalakító hatása a birodalomra. — Az irodalom és művészetek pártolása; Róma szópülóse. — Augustus háborúi ; Pannónia meghódítása. — (Augustus érdemei; családja.) — A korlátlan hatalmú császárság megalakulása. •— A Julius Claudius-esalád uralkodói. — A légiók császárai és a Flaviusok, 68—96 Kr. u. — (Jeruzsálem elpusztulása, 70 Kr. u.) — A jó császárok, 96-—180 Kr. u.; a birodalom legnagyobb kiterjedésében. — A jó császárság kora; Hadrianus, Antoninus Pius és Marcus Aurelius. — A birodalom egységét eléri; Róma, mint a «közös baza». •— A római birodalom képe. — Katonai uralom és anarchia 180—284 Kr. u. — Diocletianus és Constantinus újra szervezik a birodalmat 300 körül Kr. u___ _ 169—197
s
II. A kereszténység alapítása és emelkedése.
!Lap
A. római birodalom vallása; bölcsészeti iskolák. — A keresztény vallás alapítása. — Az első keresztény községek élete. — A kereszténység és a római császárság. —- A birodalom megoszlása; a kereszténység egységének fennmaradása __ __ 197—202
FÜGGELÉK.
A görögök életéhez.
A. görög ház. — Család és nevelés. — házat; étkezés. — A művészetek. — és bölcsészet _„„___.__
Foglalkozás, rabszolgák. — Ru-Szépirodalom. — A tudományok
_„_„_„__. 203—210
TAKTALOM.
!Lap
Bevezetésül: — A középkor tárgya és felosztása1] , 1—7
V ELSŐ FEJEZET.
A középkori intézmények megalakulása.
ELSŐ SZAKASZ A barbárok letelepülése a nyugati birodalomban.
(Népvándorlás.)
Európa a népvándorlás kezdetekor. — A germánok. —' A rómaiakkal való érintkezéseik hatása ; a népszövetségek. — A húnok előrontása ; a nép-rándorlás kezdete 375 Kr. u. — A nyugati góthok a római birodalom területén ; a római birodalom megoszlása 395-ben. — Alarieh. — A nyugati birodalom provinciái elvesznek. — Attila. — Róma utolsó napjai. — Róma és a nyugat-római birodalom bukása 476-ban ; Odovakar. — A keleti góthok meghódítják Itáliát ; Nagy Theodorik, 500 körül. — A frankok Galliában ; Clodvig, 500 körül. — Összefoglalás* 8-22
MÁSODIK SZAKASZ.
A kelet-római birodalom küzdelmei a barbárokkal és a mohamedán hódítás.
A kelet-római birodalom 500-ig. — Justinianus, 527—565. — Afrikának és Hispánia dé'.i részeinek visszaszerzése. — Itália visszakapcsolása ; Itália és a keleti góthok elpusztulása. — A keleti császárság Justinianus utódai alatt ; új népek letelepülései 600 körül. — A keleti császárság és a perzsák 22—32
Arábia és népe. —. Mohamed és az izlam. — Mohamed utódai ; az arab világbirodalom megalapítása 650 körül. — Az Omaijád dinasztia 661 — 750-ig. — Az arab hatalom megoszlása ; két kalifátus. — A két kalifátus az elrálás után. — Az arabok műveltségéről. — Összefoglalási 32 — 40
HARMADIK SZAKASZ.
A pápaság, az új római császárság és a hűbéri rend megalakulása nyugaton.
A pápaság és a szerzetes-rendek ; a római kereszténység, terjesztése a barbárok között. - A pápaság küzdelme a keleti császárság fősége ellen. — A írank hatalom emelkedése ; a pápaság és a Karolingok szövetsége. — Nagy Károly, 768 —814-ig. — A nyugat-római császárság megújítása. — A hűbériség. — A hűbéri társadalom keletkezése. — Nagy Károly birodal-
l mának rendezése. — Román népek és nyelvek 41—53
MÁSODIK FEJEZET.
A középkori intézmények virágzása, 800—1250.
ELSŐ SZAKASZ.
Államalakulások kora. IX. és X. század.
A frank birodalom föloszlásának okairól. — Jámbor Lajos és fiai ; a Ver-duni szerződés. —1 A frank birodalom zavarai és végleges föloszt lása. — A frank államok a Karoüngok kihalásáig. —. A pápaság. — Normann államalkotások. — Siláv országok. — Magyarország alapí-
. tása. — Összefoglalás : 54—64
VI
MÁSODIK SZAKASZ.
Németország és a császárság hegemóniája.
Lap
Németország egyesííése a szászok hegemóniája alatt. - Nagy Ottó egy birodalommá olvasztja össze Németországot. - Nagy Oito megújítja a nyugat-római császárságot. - A császárság következményei ; Nagy Ottó küzdelmei Olaszországért, és halála. - Az Ottók házának uralko- . dása. - A frankok hegemóniája ; III. vagy Fekete Henrik. - A cluny-iak reformja ; III. Henrik szövetsége a cluny-iakkal. - A császárság és pápaság első küzdelme ; az investitura-harc ; a harcnak kitörése. — Azinvestitura harc 1076 — 1122. — A wormsi concordatum 1122 64 — 78
HARMADIK SZAKASZ.
A keresztes háborúk.
1. A keresztes háborúk okai és lefolyásuk.
A. keresztes háborúk okai; a nagy vallásosság; a lovagság; a szelcsuki törökök. — Az első keresztes hadjárat, 1096 — 99. — Az egyház uralmának, Isten államának eszméje ; Clairvauxi szt B rnát. — A második keresztes hadjárat, 1147—49. — A harmadik keresztes hadjárat, 1189-1192. — A negyedik keresztes hadjárat, 1202-1204. — «Kisebb» keresztes hadjáratok 78 — 91
11. Németország a keresztes háborúk korában.
A Staufok és Welfek küzdelmei. — Barbarossa Frigyes és az olasz városok. A római jog föléledése. — Barbarossa Frigyes küzdelmei az olasz városokkal. — Barbarossa küzdelmei a pápasággal és «z olasz városokkal. — A W.4fek megsemmisítése és Dél-Olaszország egyesítése Németországgal. — VI. Henrik íőhatalma 91—97
III. A jöbb európai államok a keresztes háborúk korában.
Franciaország és a francia királyság fölemelkedése. — Angolország ; Hódító Vilmos és II. Henrik. — A Pyrensei-félsziget. ,<— Magyarország * 97-104
NEGYEDIK SZAKASZ.
A pápai főhatalom kora.
A pápaság főhatalomra való jutása. — III. Ince megszerzi Közép- és Dél-Olaszországot. — III. Inc3"és Németország. — III. Irc:' éj Angolország; a «Magna charta» 1215-ben. — III. Ince és Franciaország. — A katharok, waldensek és kiirtásuk. — Űj szerzetes rendek ós az inkvizíció. — III. Ince és a Pyrenaei-félsziget. — III. Ince és Magyarország. — III. Ince. — II. Frigyes 1215 — 1250; II. Frigyes korlátlan monarchiája. — A császárság- és a pápaságnak harmadik nagy küzdelme ; a Hohensta ufók bukása, 1268. — A tatárjárás 104 — 119
HARMADIK FEJEZET.
A középkori intézmény ele bukása.
ELSŐ SZAKASZ. A császárság.
Az interregnum 1250-1273. - Habsburgi Rudolf, 1273-1291. — Nas-saui Adolf és Osztrák Albert. — Luxemburgi, VII. Henrik — Bajor Lajos és Szép Frigyes (1314—1347); újabb küzdelem a pápasággal.' — A választófsjedslemségek végleges megalakulása ; IV. Károly és az aranybulla, 1356. — A császárság i'ij jelleme. 120—128
MÁSODIK SZAKASZ.
A pápaság.
Lap
A pápai főhatalom gyöngülésének főbb okairól. — A pápaság és az Anjouk ; X. Gergely. — VIII. Bonifác pipa és viszálya Szép Fülöppel. — A babiloni fogság 1305 — 1376 ; a templáriusok kiirtása. — A babiloni fogság; a nemzeti királyságok ellenállása és eretnek tanok föllépése. — A nagy egyházszakadás ; a nyugati keresztény világ teljes fölbomlásban. — A török hatalom föllépése. — A constanzai zsinat 1414 — 1418. — A husszita háborúk 1419-1436 ; a baseli zsinat 1431 — 1449 128-143
HARMADIK SZAKASZ. A hűbériség.
(Európa államai a középkor végén.)
A városi élet föllendülése ; a főbb kereskedelmi utak. — Olaszország. — Anglia és Franciaország a 100 éves háborúig. — A 100 éves háború okairól; a háború első része 1339 — l;i60. — A 100 éves háború második sza-kasza 1360 —1420. —* A 100 éves háború harmadik szakasza ; Jeanrie d'Arc. — Franciaország a 100 éves háború után ; XI. Lajos. — Anglia ; a piros és fehér rózsa harca. — Németország a középkor vé-1 gén ; a Habsburg-ház hatalmának emelkedése. — Svájc keletkezése. — Burgundi hercegség és Svájc. — A pyrensei-félsziget országai ; Spanyolország megalakulása. — Magyarország mint keleti nagyhatalom. — Magyarország mint Európa védbástyája a törökök ellen. — Magyarország Mátyás korában 1458 — 1490. — Északi állampk ; a ealmári unió. — Szláv államok. — Befejezés 143—174
NEGYEDIK FEJEZET.
A. renaissance, a találmányok és a fölfedezések.
ELSŐ SZAKASZ.
A renaissance és a találmányok.
A középkort és az újkort egymástól elválasztó események. — A renaissance. — A renaissance Olaszországban ; irodalom. — A renaissance Olaszország, ban ; a. képzőművészetek. — Itália mint az idegen hódítások célja, i* • Arenaissance elterjedése. — A találmányok 177—192
MÁSODIK SZAKASZ.
!
A fölfedezések.
A fölfedezések okairól. — Amerika fölfedezése. — A portugálok fölfedezik Indiákat. — A spanyolok és portugálok to vábbi fölfedezései : M. jiko, Peru, Brazília, Japán és a Föld első körülhajózása. — Egyéb fölfedező nemzetek 1500 — 1650 között. — A fölfedezések következményei. — Spanyolország és a Habsburg-dinasztia túlhatalma • 192 — 202
tJfí
ÖTÖDIK FEJEZET.
A reformáció és ellem eformáció kora, 1500—1648.
ELSŐ SZAKASZ.
A reformáció, 1500 -1550.
1. A reformáció Németországban ; V. Károly és Ferenc háborúi : Itália is Magyar.
ország bukása.
Lap
A reformáció okairól. — A reformáció kitörése Németországban ; Luther Márton. — A wormsi birodalmi gyűlés. 1521-ben; az új vallás fennmaradása. — V. Károly és Ferenc I. és II. háborúja ; Itália bukása. — Magyarország elgyöngülése ; a mohácsi vész ; a török és német párt megalakulása. — Aspeieri gyűlés és az ágostai konfesszió; a nürnbergi vallásbéke és Kőszeg ostroma. — Károly és Ferenc III. és IV. háborúja ; Magyarországromlása. — Asmalkaldi háború ; azaugsburgi vallásbéke 1555-ben.— V. Károly lemondása ; a Habsburgok spanyol és osztrák ágának szétválása 203-220
II. A reformáció elterjedése Európa államaiban.
Svájc reformációja ; Zwingli és Kálvin. — Anglia és Skócia reformá, •ciója ; VIII. Henrik. — A skandináv országok reformációja. — Franciaország reformációja I. Ferenc és II. Henrik idejében 1500 — 1559. —¦ Magyarország reformációja. — A reformáció elterjedésének áttekintése.és a reformáció hatása 220 —22T
MÁSODIK SZAKASZ.
Az ellenreformáció, 1550 —1658.
I. Az ellenreformáció Nyugat-Európában, 1550—1600.
A katholikus egyház reformja ; a pápai udvar, a tridenti zsinat, a jezsuiták. — Spanyolország és II. Fülöp, 1556 — 1598. — Az ellenreformáció Franciaországban ; a Szent Bsrtalan-éj. — A németalföldi szabadságharc. — Anglia az ellenreformáció idejében ; Erzsébet és Stuart Mária* — A legyőzhetetlen Armada, 1588. — A legyőzhetetlen Armada pusztulásának következményei: a) Angolország, b) Hollandia, c) Franciaország és a nanteszi ediktum, d) Spanyolország hanyatlása. — Az ellenreformáció eredményei Nyugat-Európában "228—251
II. Az ellenreformáció Közép-Európában, 1600 — 1648.
Az ellenreformáció kezdete Német-, és Magyarországban. — Rudolf 1576 — 1608; a 15 éves török háború és a vallás üldözések megindulása. — A vallásfelekezetek első összecsapása : Bocskay fölkelése ós a bécsi zsitvatoro'ki béke ; az Unió és a liga. — A 30 éves háború; a katho licizmus és a protestantizmus állása a háború kitörésekor. — A 30 éves háború kitörése ; a cseh háború. 1618 — 1623. — A 30 éves háború második része ; a dán háború, 1625—1629. — A 30 éves háború toar-madik része ; a svéd háború, 1630 — 1634. — A 30 éves háború ne-gyedik része ; a svéd-francia háború, 1634—1648. — A westfáli béke, 1648 .jí . • !51 _266-

Témakörök