Világtörténet 2016/4.

Előszó

Távol s mégis közel
Az európai civilizáció esélyei a gyarmatvilágban
A modern néprajz és a kulturális, illetve történeti antropológia az elmúlt évtizedekben - az őslakos társadalmak autochton fejlődésének elismerése mellett - új látószögbe helyezte az európai gyarmatosító hatalmakat, amelyek töretlenül hittek saját erejükben, és a megfelelő eszközök is rendelkezésükre álltak ahhoz, hogy uralmukat kiterjeszthessék az egész világra. Ezen új irányzat képviselői megkérdőjelezik a civilizáció folyamatának eredményeit, és közülük többen úgy vélik, hogy az európaiak olyan örök érvényű változást idéztek elő gyarmataikon, amely idővel a helyiek számára vallási, szellemi és anyagi szempontból is hátrányos következményekkel járt. Mindez merőben ellentétben áll azzal a felfogással, amit egyes tengeri hatalmak és az egyház, majd az európai történetírás a kora újkortól hangoztatott, nevezetesen, hogy a gyarmatosítók a krisztusi üzenet hirdetésén és tanításán túl morális kötelességüknek tettek eleget az őslakos társadalmak viselkedésének, műveltségének, gazdaságának európai mintákra történő átalakításával, miként egyébként arról a Világtörténet idei második számában is olvashatunk.
A gyarmatosítók azon törekvését, mely azt célozta meg, hogy a gyarmati társadalmak európai szintű teljesítményt nyújtsanak, nem minden esetben koronázta siker, efféle fiaskó okait tárja fel Túróczi Tamás tanulmánya. A szerző a Távol-Kelet térségére, azon belül is Japánra irányítja a figyelmet, amely a 16-17. században vált az európai politikai gondolkodás részévé. A régióba behatoló portugáloknak és az őket követő spanyoloknak azonban hamar szembesülniük kellett azzal a tényezővel, hogy Ázsia keleti részén jóval fejlettebb, katonailag sokkal erősebb államok működnek, mint az amerikai kontinensen. A térítők nem tudtak élni azzal a lehetőséggel, hogy éppen a „hadakozó tartományok időszakában", azaz a Muromacsi-korszakban érkeztek Japánba, amikor is a központi hatalom gyengeségét kihasználva egyes tartományurak állandó háborúban álltak egymással. Az európaiak megjelenése hiába segítette elő a térség kereskedelmi viszonyainak fejlődését, a „Nagy Hajó" hiába teremtett kapcsolatot nem csupán Ázsia és Európa között, de még Ázsián belül is, a térítők és az európai hatalmak közötti folytonos ellentétek és viszályok a központi hatalom újbóli megerősödését eredményezték, amely végül az európai hatalmak előtti bezárkózás mellett döntött. Vissza