Világtörténelem I-VIII. (rossz állapotú)

Előszó

Midőn a kiadó fölszólítására egy nagyobb, nyolcz kötetes világtörténelem írására határoztam el magamat, tudom oly nagy föladatot tűztem ki czélúl, melynek sikereért a felelősség súlyosan nyomja vállaimat. Hosszabb élettapasztalás, és majdnem huszonöt éves tanulmányaim bátorítottak e föladat elvállalására, melynek teljesítése több év óta vágyaim egyikét képezte, de melyet szomorú irodalmi viszonyaink és a könyvkereskedés pangó állapota miatt ekkoráig nem létesíthettem.
És most e föladat teljesítésének küszöbén számot vetve önmagammal és képességemmel, szerényen hivatkozva eddigi irodalmi működésemre, lépek a tisztelt olvasó elé, hogy lehetőleg világos és könnyen érthető modorban előadjam a tudomány fölkent férfiainak eddigi kutatásaiból a kivont végeredményeket.
A történettudomány az utolsó harmincz év alatt óriási haladást tőn, s oly írók művei, kik korukban teljesen a tudomány színvonalán állottak, s irályuk és szerkezetöknél fogva érdemök szerint nagyra becsültetnek, mai nap már meghaladott álláspontot képviselnek. Szerencséseknek mondhatók azok, mint példáúl Duncker, kik műveik újabb kiadásában a tudomány újabbkori vívmányait értékesíthették; míg ellenben nem korholhatok eléggé azok, kik, bár arra alkalmok lett volna, ezt tenni elmulasztották, mire szerény hazai történelmi irodalmunkban is akadhatnánk példákra.
A keleti népek története a legújabb korig leginkább Herodotos és siciliai Diodoros művei nyomán tárgyaltatott, s még Weber nagy munkája, bár befejezetlen, sem emelkedik túl ezen állásponton; de Kelet történetei ily alapon többé nem adhatók elő. Vissza