A magyarság élettörténetének vázlata 1849-ig | |
A nomád államtól a demokratikus királyságig | 3 |
A nomád-állam | |
A szentistváni monarchia | |
Szent István rendszerének bomlása | |
A magyar feudalizmus | |
A magyar hűbériség nem képes szervezni a nemzetet a török ellen | |
A magyar állam összeomlása | |
A magyarság heroikus erőfeszítései létfenntartásáért és államisága helyreállításáért | |
Keleti vagy nyugati orientáció? | |
A török-német egyensúlyozási politika véget ér | |
Magyarország, mint a Habsburg-monarchia súlypontja | |
A Habsburgok szociál- és kulturpolitikája | |
A magyarság szembenáll a nemzetiségek koalíciójával és a császári hatalommal | |
A szabadságharc bukása | |
Világostól Trianonig | |
Magyarország a császári összmonarchiában | 45 |
Különbség az osztrák politika módszerében 1711 és 1849 után | |
Az egységes Ausztria vezető államférfiai. A Bach-rendszer alkotásai és támaszai | |
Az abszolút rendszer belső gyöngesége | |
A magyarság ellenállásának frontjai: | 58 |
Az ókonzervatívek | |
A magyar középosztály passzív rezisztenciája | |
Az emigráció | |
Az abszolút rendszer belső és külső elszigetelődése | |
Az egységes császári abszolutizmus összeomlása | |
Kísérlet a 47-es alkotmány visszaállításával | |
Deák szerint a restitutio in integrum a 48-as törvények visszaállítása | |
Az ókonzervatív kísérlet bukása; a provizórium | |
Az emigráció tervei is összeomlanak | |
A középnemesség anyagilag lejtőre jut | |
A kiegyező hajlandóság fent is erősödik | |
Deák nehéz helyzete 1865-ben. A kiegyezés a monarchia erőviszonyainak egyensúlyán épült fel | |
Magyarország a kettős monarchiában és a hármas szövetségben | 81 |
A kiegyezési mű zátonyai | |
Az osztrák-szlávok ellenségei a magyar "szupremáciá"-nak | |
"Revanche pour Sadova" | |
A belső nehézségek: a pénzügyi helyzet; a Deák-párt dekadenciája | |
Sennyey vagy Tisza Kálmán? | |
Deák visszavonul. Tisza Kálmán a hatalom birtokában | |
Lappangó ellentétek Andrássy és Tisza Kálmán politikai módszereiben | |
A dualizmus látszólag megszilárdul | |
A magyar értelmiség kiábrándul a kiegyezésből. A Hatvanhét dekadenciája. A Tisza rendszer válsága és bukása | |
Az egyházpolitikai reformok | 98 |
Ferenc József kedvetlenül enged a Wekerle-Szilágyi nyomásnak. Bánffy nemzetiségi és közjogi politikája | |
Magyarország megünnepli ezeréves fennállásának ünnepét | |
Az osztrák-magyar monarchia és a kiegyezési mű válsága | 109 |
Ausztriában csak a 14. §-sal lehet fenntartani a dualizmust | |
A szabadelvű párt süllyedése: az erőszak és a korrupció | |
Bánffy irtó hadjárata a közép-pártok és a nemzetiségek ellen | |
Az első nagy obstrukció | |
A Széll-paktum: "jog, törvény, igazság" | |
Surlódások a kormánypárti frakciók között. A Széll-kormány válsága: a katonai kérdés | |
Az ellenzék nemzeti irányú követeléseinek teljesítésétől teszi függővé a felemelt újoncjavaslat megszavazását. Az ó-szabadelvűek palotaforradalma Széll ellen | |
Az obstrukció célt ér: a felemelt újoncjavaslatot visszavonják. Khuen-Héderváry küldetése és bukása | |
A szabadelvű párt belső széthullása | |
A chlopy-i hadiparancs | |
A szabadelvű párt katonai programot dolgoz ki az obstrukció ellensúlyozására | |
A konfliktus a király és a nemzet viszályává élesedik | |
Az "erős kéz" | |
Apponyi kilép a kormánypártból. Az ugrai levél | |
Apponyi újból megalakítja a nemzeti pártot, Bánffy szintén 67-es alapon az új-pártot. A november 18-i házszabálycsíny. Az ellenzéki szövetség proklamálja a nemzeti küzdelmet Tisza ellen. Apponyi a 48-as pártban | |
A szabadelvű párt és Tisza István bukása | |
A kiegyezés válságának okai | 125 |
A zsidóság gazdasági és kulturális előnyomulása | |
A szociáldemokrácia. A magyar polgári radikálisok | |
A nemzetiségi kérdés, mint a magyar állam archimedesi pontja | |
Elborul a monarchia külpolitikai égalja | |
A nemzetiségek dulakodása Ausztriában | |
Horvátországban összeomlik az unionista párt | |
Ferenc József személye | |
A császári és királyi hadsereg | |
Az osztrák-magyar kapitalizmus | |
A világháború előestéjén | 139 |
Kísérletek a monarchia megmentésére | |
Ferenc Ferdinánd politikája: a trializmus és a demokrácia. Tisza István gróf felfogása és módszere: az erő és a konzervatív gondolat kapcsolata | |
Andrássy iránya és taktikája | |
Az ellenzéki többség megindítja a nemzeti küzdelmet a magyar vezényszóért | |
Imparlamentáris kormány alakul | |
A "darabontok" | |
A kormány a radikálisokkal és a szocialistákkal szövetkezik a koalíció ellen | |
A vármegyei ellenállás ellankad | |
Fabricius ezredes katonasága az országgyűlés üléstermében | |
A bécsi paktum választójogi alapon | |
A koalíció uralma | |
Az alkotmánybiztosítékok és az iskolai törvények | |
A koalíciós kormányzat zátonyai. A koalíció válságának elemei: a választójog, a katonai kérdés és az önálló bank | |
A koalíció bukása. Az ó-hatvanhetes párt restaurálása | |
A nemzeti munkapárt győzelme | 149 |
A külpolitikai helyzet | |
Bosznia annexiója | |
A megtizedelt ellenzék új parlamenti harcra indul a katonai javaslatok ellen | |
Kísérletek az obstrukció elszigetelésére. Merénylet Tisza ellen | |
Désy panamavádja Lukács László ellen | |
A törvényszék fölmenti Désyt | |
Lukács bukása | |
Tisza István gróf második kormányelnöksége | |
A központi szövetség diplomáciai vereségei | |
A balkáni háború | |
A függetlenségi párt egy része az orosz-francia szövetség felé tájékozódik. Tisza tárgyalása a román komitéval | |
A magyar történelmi pártok hibái | |
A szarajevói merénylet | |
A monarchia külpolitikájának felelőssége a világháborúért | |
Tisza és a Berchtold-féle ultimátum | |
Közép-Európa felbomlása és a történelmi Magyarország összeomlása | 185 |
Kitör a világháború | |
Az olasz semlegességi tárgyalások | |
A pártközi béke meglazul, az ellenzék akciót kezd a kormány ellen | |
Károlyi és csoportja elszakad a függetlenségi párt zömétől | |
A közép-európai szövetség letöri Romániát | |
A központi hatalmak és Wilson elnök békeakciója meghiúsul | |
A korlátlan búvárhajóharc | |
Amerika hadüzenete. Az orosz forradalom | |
Tisza István bukása | |
A választójogi kormány | |
A fáradtság és gyöngülés jelei a monarchiában | |
"Ausztria magtára és kaszárnyája" | |
A választójogi küzdelem a magyar parlamenti pártok között | |
A radikális blokk kiválik a kormányból | |
Károlyi békepropagandája | |
Béketárgyalás az orosz bolsevikokkal | |
Wilson 14 pontja. A magyar szocialisták elszakadnak a nemzeti pártoktól | |
Károlyi a forradalmi erők vezére | |
Bulgária összeomlása | |
Megindul az általános bomlás. "Ezt a háborút elvesztettük" | |
Az összeomlás. Tisza István meggyilkolása | |
A forradalmi kormány új fegyverszünetet köt. Jásziék nemzetiségi autonómiákkal akarják meggátolni az ellenséges beözönlést | 202 |
A frontkatonaság leszerelése | |
Csehek, szerbek, románok megszállják az általuk igényelt területeket | |
A "népköztársaság" kikiáltása | |
Feltünnek a bolsevikok | |
A forradalom csődje | |
Felelőtlen szocializálások | |
A forradalom bukása | |
Hazaáruló volt-e Károlyi? | |
Megalakul a tanácsköztársaság | 212 |
A vörös terror. A falu passzív ellenállása | |
Ellenforradalmi mozgalmak | |
A vörös hadsereg sikerei | |
Ellentétek a volt szociáldemokraták és a kommunisták között. A románok ellen végrehajtott vörös támadás kudarca. A vörös diktatúra bukása | |
A Peidl-kormányt ellenforradalmi erők eltávolítják. A nemzeti és keresztény irányzat | 218 |
Küzdelem a jogrend helyreállításáért. A pártközi kormány nemzetgyűlést hív össze | |
A magyar békedelegáció átveszi a békeföltételeket | |
Horthyt kormányzóvá választják | |
Simonyi-Semadam Sándor parlamentáris kormányt alakít | |
A magyar kormány megbízottjai aláírják a békét | |
A király-kérdés | |
IV. Károly király első visszatérése | |
Megalakul a kis-entente. IV. Károly király másodszori visszatérése | |
Budaőrs | |
A detronizációs törvény | |
Az első nemzetgyűlés mandátuma lejár | |
A választójogi oktroy. Bethlen pártjának győzelme a választásokon | |
A gazdasági helyzet szanálása | |
A magyar középosztály anyagi tönkrejutása | |