Világosság melléklet az 1970. decemberi számhoz

Előszó

Részlet a könyvből:

"A korai görög filozófia rejtélyes alakjai közé tartozik az i. e. VI. és V. század fordulóján élt Xenophanés. Egyes életrajzi adatait - részint saját költeményeiből, részint mások közléséből - ismerjük ugyan (kb. 540-ben, huszonötéves korában menekült el szülővárosából, a kisázsiai Kolophónból, a perzsák elől, s sok hányódás után telepedett le a dél-itáliai Eleában, ahol késő öregségéig tevékenykedett dalnokként és bölcselőként), pályájának, tevékenységének és főleg bölcseleti-theozófiai tanainak értelmezésében azonban sok a homály. Nem tudjuk, például, hogy mennyire ismerte az egyiptomi vallást, volt-e kapcsolata az Eleához közeli Krotónban munkálkodó pythagoreusokkal, s ami a legfontosabb lenne, hogy milyen valóságos érdemei vannak a tudományos gondolkodás - ezen belül a valláskritika - módszereinek kimunkálásában. Két oka is van a kortársaitól mindmáig tartó véleménykülönbségeknek:
Nem lehet tagadni, hogy bölcseleti tárgyú - sajnálatosan kevés, mindössze félszáz sornyi, késő-antik szerzőknél apró töredékekben idézett - versrészleteiben pontatlanságok vannak.
A lényegesen terjedelmesebb ókori kivonatok és értékelések egy részének hitelét (pl. Xenophanés kozmogóniai-fizikai tanításairól) nem tudjuk ellenőrizni, s csak a tekintélyi elv alapján fogadjuk el vagy utasítjuk el, más részükben sok a felületes vagy önkényes belemagyarázás." Vissza