Bevezetés | |
Nézetek és világnézet | 5 |
Világnézetek találkozása | 5 |
Szakosodás és áttekintés | 6 |
Ismeretek és világnézet | 6 |
Iránytű a világban | 7 |
A tudományos természetszemlélet | |
A modern természeti világkép kialakulása | |
Régi természeti világképek | 12 |
A mechanikus természetszemlélet | 14 |
A dialektikus materializmus kialakulása | 14 |
A mozgás. A mozgás fő formái a természetben | |
A mozgás fogalma | 17 |
A mozgás természetes állapot | 17 |
A kimeríthetetlen anyag (Olvasmány) | 19 |
A mikrovilág mozgásai | |
A magfizikai mozgás | 21 |
Mikor stabil az atommag? (Olvasmány) | 22 |
Az atomfizikai mozgás | 22 |
A kémiai mozgás | 24 |
A makroszkopikus testek és mozgásaik | |
A molekuláris mozgás | 26 |
A biológiai mozgás | 27 |
A mechanikai mozgás | 27 |
A struktúra és a mozgás egysége (Összefoglalás) | |
A természeti rendszerek átalakulásai | |
A természeti rendszerek kölcsönhatásai | 33 |
Az átalakulás folyamata és szakaszai | 34 |
A tömeg és energia megmaradása | |
A tömeg és az energia | 37 |
A tömegmegmaradás | 37 |
Az energiamegmaradás törvénye | 38 |
A tömeg és az energia kapcsolata | 39 |
A természeti folyamatok iránya | |
A progresszív és regresszív folyamatok | 41 |
A világegyetem folyamatainak egyensúlya | 42 |
A fejlődés a Földön | 42 |
Az emberré válás | 43 |
A természet általános törvényei (Rendszerezés) | 48 |
A társadalom mozgása és fejlődésének fő törvényszerűségei | |
A társadalmak életének meghatározója a termelési mód | |
Az ember alapvető tevékenysége | 54 |
A termelési mód | 55 |
A termelőerők fejlődése | 56 |
A termelési viszonyok | 58 |
Az osztályok és az osztályharc | |
Társadalmi osztályok és rétegek | 61 |
Az osztályharcok lényege | 62 |
A társadalom alapja és felépítménye | |
Az alap és a felépítmény fogalma | 65 |
Az alap és a felépítmény kapcsolatának általános törvényei | 66 |
Az állam | 66 |
A társadalmi gazdasági alakulat általános szerkezeti képlete | 68 |
A társadalom változásai | |
A változások sokfélesége | 71 |
A társadalmi forradalmak | 71 |
Viták a történelmi haladásról | 72 |
A szocialista forradalom | |
A munkásosztály történelmi hivatása | 76 |
A szocialista forradalom | 78 |
Egy amerikai marxista a két világrendszer versenyéről (Olvasmány) | 79 |
A társadalmi törvények és az emberi tevékenység | 81 |
Egyoldalú nézetek a társadalmi törvényekről | 81 |
A társadalmi törvények marxista-leninista felfogása | 82 |
Véletlenek a történelemben (Olvasmány) | 84 |
A társadalom mozgása és fejlődésének fő törvényszerűségei (Olvasmány) | 86 |
A világnézet alapkérdései | |
Az anyag | |
Az anyag fogalmának hétköznapi és filozófiai értelmezése | 91 |
A mozgás és anyag létezési módja | 92 |
Az örökké változó anyag (Olvasmány) | 93 |
A világ anyagi egysége. Az egyetemes összefüggések | 95 |
Az egyetemes összefüggések formái | 95 |
Az oksági összefüggés | 95 |
A szükségszerű és a véletlen összefüggések | 96 |
Az objektív törvények | 97 |
Az objektív törvények és a világ anyagi egysége | 98 |
A tudat | |
A tudat kialakulása és lényege | 101 |
A valóság és a tudat | 102 |
A fogalmak fejlődése | 103 |
Az elvont fogalmak kialakulása (Olvasmány) | 104 |
A tudat aktivitása, viszonylagos önállósága | 104 |
A világ megismerése | |
A megismerés lényege | 107 |
A megismerés gyorsuló ütemben fejlődik (Olvasmány) | 107 |
A megismerés forrásai | 108 |
Ismereteink megbízhatósága | 110 |
Megismerhető-e a világ? | 111 |
A világnézet alapkérdései (Összefoglalás) | 114 |
A társadalmi tudat formái | |
A politikai és a jogi tudat | |
A társadalmi tudat | 119 |
Politikai gyakorlat és politikai tudat | 119 |
A jog lényege | 120 |
Gazdaság és politika | 120 |
A kizsákmányoló osztályok a forradalmi mozgalmak ellen | 120 |
A marxista-leninista pártok politikájának lényege | 122 |
Hazafiság és nemzetköziség | |
Kétféle hazafiság | 126 |
A polgári nacionalizmus | 127 |
Internacionalista hazafiság | 127 |
Ady Endre a hazafiságról és a nacionalizmusról (Olvasmány) | 129 |
Lenin az internacionalizmusról (Olvasmány) | 129 |
Az internacionalizmus - ma (Olvasmány) | 130 |
Az erkölcs lényege és osztályjellege | |
A magatartás erkölcsi szabályozása | 132 |
Az elemi erkölcsi szabályok | 133 |
Az osztálytársadalmak erkölcsei és etikái | 133 |
A kizsákmányoló osztályok kettős erkölcse | 134 |
Az etikai relativizmus | 134 |
Erkölcs és magatartás | |
Az erkölcsi szabadság | 137 |
Az erkölcsi felelősség | 138 |
A szocialista erkölcs | |
A proletárerkölcs | 141 |
A kommunista erkölcs lényege | 141 |
A szocialista kollektivizmus | 142 |
Magánélet és közélet | |
Személyes kapcsolatok és szükségletek | 144 |
Szerelem, házasság, család | 145 |
Erkölcsi önnevelés | 145 |
A boldogságról (Olvasmány) | 146 |
A politikai, jogi és erkölcsi tudat (Összefoglalás) | 147 |
A vallás lényege és történelmi szerepe | |
Mi a vallás? | 149 |
A vallás keletkezése | 149 |
A tételes vallások létrejötte | 151 |
A vallások történelmi szerepe | 151 |
Híres gondolkodók a vallásról (Olvasmány) | 153 |
A vallás megszűnésének útjai | |
Polgári valláskritika | 155 |
A marxista valláskritika | 156 |
Szocializmus és vallás | 156 |
Vallás és erkölcs | 156 |
Művészet és valóság | |
Érzékletes forma | 159 |
A művészet megismerő és alakító szerepe | 162 |
Az esztétikai hatás | 163 |
A művész feladata korunkban (Olvasmány) | 164 |
Művészetek és társadalom | |
A művészet és a termelőerők | 166 |
A kapitalizmus és a művészet | 166 |
Művészet és politika | 167 |
Hagyomány és korszerűség | 168 |
A tudomány | |
A tudomány lényege | 170 |
A tudomány ereje és fejlődése | 170 |
A tudományos fejlődés akadályai | 172 |
Tudomány és vallás | 174 |
A hátráló hit (Olvasmány) | 175 |
A vallás, a tudomány és a művészet (Összefoglalás) | 177 |
A világnézet | |
Társadalmi és egyéni tudat | 179 |
A világnézet fogalma | 179 |
A világnézet kialakulása | 180 |
A világnézet tartalma | 181 |
A marxista-leninista világnézet | |
A világnézet fő kérdése | 183 |
A marxista-leninista világnézet főbb sajátosságai | 183 |
Hazánk szocialista gazdasági és társadalmi rendje | |
Út a jövőbe | |
A szocializmus álma | 189 |
Testet öltött program | 190 |
A kommunista társadalom két szakasza | 190 |
Két világrendszer harca | 191 |
Az emberiség útja az ősi közösségtől a kommunizmus közösségéig (Olvasmány) | 192 |
A szocialista átalakulás kezdeti feltételei | |
Átmeneti szakasz | 196 |
A szocialista társadalmi rend kiépülése | |
Tulajdonviszonyok az átmeneti korszak kezdetén | 198 |
A szocialista tulajdon két formája | 199 |
A szövetkezet előnyei | 200 |
A szocialista gazdasági fejlődés első szakasza | |
A gazdaságirányítás rendszere a szocializmusban | 202 |
Tervutasításos gazdaságirányítás | 203 |
A tervlebontásos rendszer célszerű volt | 204 |
A szocialista fejlődés első szakaszának eredményei (Összefoglalás) | |
A termelőerők fejlesztése a szocializmus teljes felépítésének korszakában | |
Ami még előttünk áll | 212 |
A termelőerők továbbfejlesztése | 212 |
A harmadik ötéves terv | 213 |
A gazdasági mechanizmus reformja | |
A reform indítékai | 217 |
Az új gazdaságirányítási rendszer lényege | 217 |
A szociálizmus teljes felépítésének feladatairól (Olvasmány) | 219 |
A terv és a piac kapcsolata | |
A piac szerepe | 221 |
A szükségletek kielégítése | 221 |
A terv elsőbbsége | 222 |
A piac szabályozása | 222 |
A piac visszahatása | 222 |
Tervszerűség a szocializmusban | |
A tervszerűség lényege | 224 |
Társadalmi tulajdon és tervszerűség | 224 |
Tervszerű, arányos fejlődés | 225 |
A népgazdasági tervezés | |
A gazdaságpolitika és a terv | 228 |
A népgazdasági terv tartalma | 228 |
Tervezésünk új vonásai | 229 |
Tervlebontás helyett gazdasági irányítás | 229 |
Az állam a termelőeszközök tulajdonosa | 229 |
Az új típusú szocialista vállalat | |
A vállalatok önállósága | 231 |
A döntés joga | 231 |
A jövedelemelvonás formái | 232 |
A termelés bővítése | 232 |
A nyereség szerepe | 233 |
A vállalat anyagi érdekeltsége | 233 |
A termelőszövetkezetek | |
Magyarország szövetkezeti ország | 236 |
A termelőszövetkezetek sajátosságai | 237 |
A termelőszövetkezet: vállalat | 238 |
A szövetkezeti gazdálkodás új vonásai | 238 |
A dolgozók életkörülményeinek alakulása | |
Hogyan mérhető az életszínvonal? | 240 |
Az életszínvonal növekedése a harmadik ötéves tervben | 242 |
Fordulat a magyar nép életkörülményeiben | 245 |
Az életszínvonal emelésének módszerei és a nemzeti jövedelem | |
A gazdasági mechanizmus reformja és az életszínvonal | 247 |
A fejlődés alapja a nemzeti jövedelem növelése | 248 |
A nemzeti jövedelem növelésének feltételei | 248 |
A szocializmus teljes felépítésének gazdasági feladatai (Összefoglalás) | |
A Magyar Népköztársaság szocialista politikai rendszere | |
Osztályszerkezet és politikai hatalom | 253 |
A munkásosztály hatalma | 254 |
A szocialista nemzeti egység kialakulása | 255 |
A munkásosztály vezető szerepe az új helyzetben | 256 |
A munkáshatalom funkciójának változása | 257 |
A magyarországi osztályharc tapasztalataiból (Olvasmány) | 257 |
A Magyar Népköztársaság politikai életének irányítói erői | |
A kommunisták szerepe a szocializmus építésében | 259 |
A párt társadalomirányító tevékenysége | 260 |
A Magyar Népköztársaság államszervezete | 260 |
A Magyar Népköztársaság törvényes rendje | 261 |
Mi jellemzi a kommunistákat? (Olvasmány) | 263 |
A szocialista társadalom demokratizmusa | |
Demokrácia és diktatúra | 265 |
Jogok és lehetőségek | 265 |
Demokratizmus az állami életben | 266 |
A Hazafias Népfront | 267 |
A tömegszervezetek | 267 |
A szocialista demokrácia továbbfejlődése | 268 |
Jogok és felelősség | 269 |
Az állam és az önigazgatás | 269 |
A szocialista társadalom politikai fejlődése hazánkban (Összefoglalás) | |
A nemzetközi fejlődés kérdései | |
Korunk kapitalizmusa | |
A termelőerők fejlődése a második világháború után | 276 |
A termelőerők fejlődése és a kapitalizmus | 276 |
Az állami monopolkapitalizmus | 277 |
Az állami monopolkapitalizmus történelmi szerepe | 277 |
A nemzetközi tőkés integráció | 279 |
A mai kapitalizmus társadalmi szerkezete | 279 |
A szocialista világrendszer | |
A szocialista világrendszer jelentősége | 282 |
A szocialista gazdasági és társadalmi fejlődés első évei | 282 |
Az építőmunkában elkövetett hibák | 283 |
Politikai tévedések és következményeik | 283 |
Kétfrontos harc a továbbhaladásért | 284 |
A szocialista vívmányok megszilárdulása | 285 |
A két világrendszer harca és egymás mellett élése | |
Az erőviszonyok módosulása | 288 |
A békés egymás mellett élés | 289 |
A békés egymás mellett élés is osztályharc | 289 |
Haladás vagy "status quo" | 290 |
A békés egymás mellett élés és az eszmék harca | 290 |
A békés egymás mellett élés különböző felfogásairól (Olvasmány) | 291 |
A két rendszer gazdasági versenye | |
Hol a leggyengébb a lánc? | 293 |
A történelem bizonyít | 294 |
A két rendszer versenye | 294 |
A fejlődés üteme a döntő | 295 |
A verseny értelme | 298 |
A szocialista országok gazdasági fejlődése és a nemzetközi osztályharc (Olvasmány) | 299 |
A háborúk eredete és jellege | |
A háborúk oka és a háborús célok | 301 |
Az erőszak történelmi szerepe | 302 |
Hogyan ítéljük meg a háborúkat? | 302 |
Mai lehetőségek és veszélyek | 303 |
Mai burzsoá elméletek a háborúról | 305 |
Harc a háború ellen korunkban | |
Új katonai helyzet | 307 |
A nemzetközi tőke módosítja haditervét | 308 |
Forradalmak - helyi háborúk | 308 |
A forradalmak előrehaladása a békét szolgálja | 310 |
Az erőszak szerepe korunkban | 311 |
A fejlett tőkésországok dolgozóinak harca a társadalmi haladásért, a szocializmusért | |
A tőkésországok gazdasági fejlődése | 312 |
A monopoltőkésállam antidemokratikus törekvései | 312 |
A kommunista pártok harca és programja | 313 |
A kommunisták politikájának új vonásai | 314 |
A munkásosztály politikai egysége | 315 |
Az Októberi Forradalom példájának szerepe a tőkésországok munkásosztályának harcában (Olvasmány) | 316 |
A volt gyarmati országok népeinek küzdelme a teljes felszabadulásért | |
A neokolonializmus | 318 |
A továbbhaladás útjának megválasztása | 320 |
A tőkés út lehetősége | 321 |
A nem kapitalista út | 321 |
A nem kapitalista út nemzetközi feltételei | 322 |
A nemzeti felszabadító harc ideológiája | 322 |
A volt gyarmati országok és a szocialista világrendszer | 323 |
A fejlődés nem kapitalista útja (Olvasmány) | 323 |
A szocialista világrendszer fejlődésének második szakasza | |
A nemzetközi gazdasági együttműködés | 325 |
Gazdaságirányítási reformok | 326 |
Az új fejlődési szakasz nehézségei | 326 |
A szocialista világrendszer kisugárzó hatása | 328 |
A Szovjetunió szerepe a szocialista országok közösségében (Olvasmány) | 329 |
A kommunizmusba való átmenet feltételei | |
A kommunista társadalom fogalma | 331 |
Kommunizmus - a világ egy részén? | 332 |
A kommunizmus "menetrendje" | 332 |
Áttérés a kommunista elosztási elvre | 333 |
A társadalmi egyenlőség megvalósulása | 334 |
A szabadság birodalma. Az ember a kommunizmusban | |
Az ember erkölcsi arculatának átalakulása | 336 |
A kommunista ember vonásai | 337 |
A társadalmi öntudat magas foka | 338 |
Az egyén sokoldalú fejlődése | 338 |
A kommunizmus: fejlődő társadalom | 339 |
Kislexikon | 341 |