Világnézet, ideológia, tudományos megismerés

Tartalom

ELŐSZÓ 5
I. VILÁGNÉZET VAGY IDEOLÓGIA -
VILÁGNÉZET ÉS IDEOLÓGIA 9
1. A marxizmus titói értelmezéséről 9
2. Világnézet - ideológia 13
3. Ideológia, vagy csak tudományos ismeretek -
Ideológia igen, vagy nem? 18
4. Marxizmus és totalitás 22
5. A marxizmus kritikai jellege, a szocializmus értelmezése 27
6. Kardelj a társadalombírálatról 33
7. A minden létező kíméletlen bírálatának értelmezéséről 38
8. Társadalmiasult emberiség, emberiesült társadalom 43
II. A GYÖKEREK (ÉS ELŐFELTÉTELEK) 47
1. A marxizmus kialakulásának társadalmi-gazdasági előfeltételei 47
2. A marxizmus megjelenésének ismeretelméleti előfeltételei 51
3. A marxizmus megjelenésének személyi feltételei 57
4. Az ember, a munka és a társadalom marxi értelmezése 62
5. A hegeli filozófia marxi bírálata 66
6. A feuerbachi felfogás marxista bírálata 71
7. A XVIII. század angol közgazdaságtana 75
8. A XIX. század utópista szocialistáinak jelentősége 79
9. Marx hozzájárulása az osztály és az osztályharc
elméletének kialakításához 83
10. Az önigazgatás eszméjének megjelenése és fejlődése 87
III. ALAPELVEK - JUGOSZLÁV MEGVALÓSÍTÁSOK 91
1. Tito, a forradalmár és a marxista gondolkodó 91
2. A forradalmak szükségszerű különbözősége 95
3. A történelmi materializmus lényege és ökonomista elsekélyesítése 99
4. Az osztály diktatúra és a demokratizmus marxista
értelmezése 103
5. A munkásosztály társadalmi szerepe szocialista
önigazgatásunkban 107
6. Az önigazgatási eszmeiség jelentősége társadalmunkban 111
7. Az etatizmus és a bürokratizálódás irányzatai 116
8. A szocialista- és önigazgatás ellenes erők és az ellenük való küzdelem 120
9. Kozmopolitizmus - proletár internacionalizmus - hazafiság 124
10. Hazafiság, jugoszláv szocialista hazafiság 128
11. Az ember, a nyelv és a gondolkodás 132
12. A vallási tudat marxi értelmezése és bírálata 136
IV. UTUNK SAJÁTOSSÁGAI - TAPASZTALATAINK 141
1. Jugoszlávia forradalmi gyakorlatának és marxistáinak hozzájárulása a marxizmus egyetemes fejlesztéséhez 141
2. Tito a JKSZ eszmei irányító szerepéről 146
3. Tito elvtárs hozzájárulása az osztályszövetség elméletének és gyakorlatának fejlesztéséhez 151
4. A munkásosztály és a dolgozók 156
5. Tito elvtárs a nemzeti viszonyokról 159
6. A nemzeti viszonyok szocialista értelmezése 164
7. Tito elvtárs a nemzetiségek helyzetéről 168
8. A fejletlen vidékek 173
9. Tito elvtárs, a jugoszláv önigazgatás élharcosa 178
10. Tito elvtárs a munkásosztály történelmi szerepének megvalósításáról 182
11. Forradalmunk nagy stratégája 186
12. Népfelszabadító háborúnk osztály jellege 190
13. Marx és Engels a felfegyverzett népről 193
14. Tito elvtárs, az általános honvédelem és társadalmi önvédelem rendszerének kezdeményezője 196
V. AZ EGYES ORSZÁGOK MUNKÁSMOZGALMA VILÁGVISZONYLATBAN 201
1. Tito elvtárs, az elnemkötelezettség mozgalmának
egyik megalkotója 201
2. önigazgatás és elnemkötelezettség 205
3. Az elnemkötelezettség történelmi gyökerei 209
4. A nemzet és a nemzeti viszonyok sztálini felfogásának bírálata 213
5. Tito elvtárs, a kommunista pártok közötti új viszony kialakításának élharcosa 217
6. Eurokommunizmus - lehetőség vagy ábránd? 221
7. A nemzetközi munkásmozgalom kétféle dogmatizmusa 225
VI. A MUNKA FELSZABADÍTÁSA - AZ EMBER KITELJESÜLÉSE 231
1. A munka humanizálása 231
2. A társadalmi termelőerők és a társult munka 235
3. Az önigazgatási érdekek demokratikus pluralizmusa politikai rendszerünkben 238
4. A munka szerinti értékelés 242
5. Az önigazgatás szerepe a részmunka következményeinek ellensúlyozásában 246
6. Munkaerkölcs és munkakedv 250
7. A szabad idő a szocialista önigazgatású társadalomban 254
8. A nemek közötti humánus viszony 258
9. Szocialista életfelfogás és életmód 263

Témakörök