Világkép

Előszó

A tudományos, technikai forradalom kezdetét a gőzgép születésétől jegyzik. Másfél évszázada az emberiség megajándékozta önmagát a fotográfiával, amely azóta elérkezett az elektronikus korszakba, hiszen egyre tökéletesebb, többet tudó fényképezőgépekkel lepik meg a gyárak a vásárlóikat.
Mióta ember él a Földön, mindig arra törekedett, hogy környezetét, örömét és bánatát valamilyen módon megörökítse. Bármilyen tökéletes technikai eszköz sem lehet tökéletes, igazi nélkülünk.
Agyunk, szemünk, alkotókészségünk, az, ahogyan látjuk a világot, a történéseket, csupán eszközzé teszik a gépet. S ez különösen igaz a fotográfiára, amelynek mindig is az egyik legnagyobb hivatása, küldetése volt, örökítse meg a pillanatot, a minket, az egész emberiséget foglalkoztató eseményeket. Sokat vitatkoznak arról, hogy mi a különbség a riporter és a fotóművész között, holott a lényeg nem ez, hanem az, hogy soha vissza nem térő ezredmásodpercek eseményeit hogyan tudják rögzíteni. Az öt földrész minden országában megemlékeznek valamilyen módon a fotográfia másfél évszázadáról, mégis túlzások nélkül kiemelkedőnek, szinte egyedülállónak mondható az a kiállítás, amely a Budavári Palota A épületében nyílt a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából. Miért? A rendező és szervező Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, a Nemzetközi Újságíró Szervezet, a Nemzetközi Újságíró Szövetség, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a World Press Photo, valamint az Interpress Photo felhívására 44 ország 721 fotóriportere küldte el 16897 felvételét.
A kiállítás s így ez az album is azt bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedekben mennyire háborgott a világ, száz és százezrek vesztették életüket a helyi háborúkban, s miközben milliárdosokról, gazdagodásról beszélünk, sajnos milliók az éhezés mindennapos elviselhetetlen gondjával küzdenek. Egy-egy fotó vádirat az értelmetlen pusztítás ellen, s egyben reménysugár, hogy a holnap, az alkotó, az egymásnak kezet nyújtó világot hozza. S ha ez így lesz, ahhoz hozzájárulnak a fotóriporterek is, akik így látták a világot, mert másképp szeretnék látni. Vissza