Világirodalom

Előszó

Részlet:
"Középkori eposzok.
A középkor fogalmat a sző maga a renaiasance óta használatos: jelenti a médium aevumot, a középső vagy közbeeső kort az ókor és az újkor kö2öttj vagyis a renaiasance történészei még átmeneti kornak tekintették, de ma már tudjuk, hogy önálló kor volt, külön társadalommal, külön civilizációval és irodalommal.
Történetileg a középkor a feudalizmus kora a körülbelül az 7. századtól, a nyugatrómai birodalom bukásától számítjuk /pontosan 476-tól/, mikor a rabszolgatartó ókori társadalmat felváltja a feudális, jobbágytartó osztályuralom. Első indító oka vagy csak jelensége a keletről nyugat fele tartó népvándorlás: a Kínát meghódító hunok nyugat felé fordulnak, megtámadják a szlávokat és a germánokat s megkezdődik a germán néptörzsek századokig tartó népvándorlása /a frankoké Galliába, a wisigótoké Hispániába, a normannoké Oroszországba, Franciaoraságba, Olaszországba s a legtöbb törzsé Itáliába - ahol összekeverednek, békés vagy háborús módon, az őslakókkal./ Egyrészt az uj népek, a barbárok hóditásai, másrészt ezekkel egyidőben a rabszolgák és a római telepesek /kolónusok/ lázadásai teljesen átalakítják Európa, főképp Nyugateurópa társadalmi alkatát. A nyugatrómai birodalom helyén több barbár állam alakul, a rabszolgákat felváltják a jobbágyok és a szabad parasztföldművesek s a római kultúra romjaiból új kultúra kezd kibontakozni. A háborús földosztások révén kialakul az uralkodó osztály /kezdetben az egyes törzsek vagy nemzetségek főnökeiből és hadvezéreiből/ s a kereszténység felvételével, főképp a frank birodalomban, már fejlődik és erősödik a feudalizmus.
A feudalizmus a latin feudum szóból, ez pedig valószínűleg a Vleh /barom, marha s pánz hijján érték/ germán szóból keletkezett s jelenti azt a társadalmi rendszert, amely egyrészt a földbirtokon, másrészt a katonáskodáson és a kettőre támaszkodó osztályuralmon alapul. A feudum az a "hübér"-birtok, amelyet hadiszolgálat fejében nyert el, s amelyet örökbe is hagyhat a tulajdonosa. Legnagyobb birtokos a király, ő a többi hűbérúr vagy vazallus szeniora, ezeknek a vazallusoknak /a nagybirtokosoknak, főpapoknak/ szintén vannak kisebb vazallusai, jóval kisebb birtokokkal, de ezek is velük katonáskodnak s ezeknek is lehetnek még szerényebb birtokú vazallusai. Ily módon az uralkodó osztály - amelynek egyes tagjait eskü köti egymáshoz, különböző, később fejlett ceremóniákkal - valóságos piramist alkot, élén a fejedelemmel s alatta egyre szélesebb rétegekben a különböző rendű és rangú hűbéresekkel. Mindnyájukat békében - háborúban a jobbágyok tartják el, a jobbágyok, akik némileg szabadabbak a római rabszolgáknál, de akik nem egyezer lázadnak fel kizsákmányolóik ellen s így a külsőleg oly patriarkálisnak látszó középkori társadalom /várkastély köré húzódó jobbágyokkal, akiket a várurak atyailag védnek és gondoznak / tulajdonképp, mint Marx mondja, antagonisztikus társadalom s alapvető ereje a parasztság, állandó harca, amely ezt a társadalmat állandó fejlődésre sarkallja."
Vissza