Világirodalom

Előszó

Részlet a könyvből:

Dublinban született, bevándorolt angol kispolgári szülőktől. Apja hét hónappal azelőtt halt meg, hogy ő világra jött. Tehetős nagybátyja neveltette, de - Swift későbbi nyilatkozata szerint - úgy gondoskodott róla, akár egy kutyáról. Az érzékeny lelkületű gyermeknek sokat kellett szenvednie a szegénység és a megaláztatások miatt. Tizennégy éves korában a dublini Trinity-kollégiumba került, ahol főleg skolasztikus logikát kellett volna tanulmányoznia, ő azonban nyíltan szembehelyezkedett az egyetem ásatag szellemével és mord fegyelmével. Nagybátyja halála után egy másik rokona, a költő Dryden támogatta. Az önérzetes ifjút nagyon bántotta függő helyzete, s ezekben az években fejlődhetett ki benne az a fukarságig menő takarékosság,amely egész életén végigkísérte. 1685-ben egyetemi vizsgáján alig akarták átengedni s még bizonyítványába is bevezették, hogy csak "különös kegyből" adományozták neki a baccalaureatus artium fokozatot. A megszégyenítés keserűen érinthette, de azért nem hagyta abba tanulmányait, hanem készült a magasabb fokozat elnyerésére, s mivel az anyagi függetlenség megszerzésének más módja nem kínálkozott, elhatározta, hogy lelkész lesz. lázongása az egyetemi rend ellen ezután még fokozódott. Két év alatt hetven esetben rótt ki rá büntetést az egyetem vezetősége, s végül nyilvános dorgálásban is részesült. A "dicsőséges forradalom" évében félbeszakította tanulmányait és átment Angliába, anyjához, aki rendkívül szűkös viszonyok közt élt Leicestor-megyében. De mégis tudott segíteni a fián: rokonságban állott egy gazdag arisztokrata-családdal s a kapcsolat révén Swift 1689 őszén titkári állást kapott ennél a főúri háznál. A házigazda, Sir Villiam Temple, régivágású tory nemesember volt,aki semlegesen félrevonult az 1688-as fordulat idején. Orániai Vilmos nem egyszer fölkereste Sir William vidéki rezidenciáját s ilyenkor Swiftnek is alkalma volt beszélgetnie vele. Vissza