Világirodalom

Tartalom

Bevezető 17
1. Ókori irodalom 21
1.1. Egyiptomi irodalom 23
1.2. Elő-Ázsia irodalmai 27
1.2.1. Mezopotámia irodalmai (sumer, akkád) 28
1.2.2. Hettiták, Ugarit 30
1.2.3. Biblia, a zsidók szent könyve (Ószövetség) 32
1.2.3.1. Tóra 32
1.2.3.2. Nebiim (A próféták könyvei) 34
1.2.3.3. Ketubim (Egyéb iratok) 37
1.3. Irodalom az ókori Iránban 40
1.4. India irodalma 41
1.4.1. Védák 41
1.4.2. Eposzok 42
1.4.3. Mesék 43
1.4.4. Drámák 44
1.5. A kínai irodalom 45
1.5.1. A Csou-kor 46
1.5.2. A Han-kor 48
1.5.3. A Hat Dinasztia kora 48
1.5.4. Tang-dinasztia 49
1.5.5. Szung-dinasztía 50
1.5.6. Ming-dinasztia 51
1.6. A görög irodalom 52
1.6.1. Az archaikus irodalom 52
1.6.1.1. A homéroszi eposzok 52
1.6.1.2. Hésziodosz 58
1.6.1.3. A korai líra 60
1.6.1.4. A próza kezdetei 63
1.6.1.5. A kései líra 64
1.6.2. A klasszikus irodalom 66
1.6.2.1. A tragédia eredete 66
1.6.2.2. Aiszkhülosz 67
1.6.2.3. Filozófia 69
1.6.2.4. Szophoklész 70
1.6.2.5. Hérodotosz 72
1.6.2.6. Gorgiasz és a retorika kezdetei 74
1.6.2.7. Az új dithürambosz 74
1.6.2.8. Euripidész 75
1.6.2.9. A komédia eredete 78
1.6.2.10. Arisztophanész 79
1.6.2.11. Thuküdidész 82
1.6.2.12. Xenophón 84
1.6.2.13. Szónoklás 85
1.6.2.14. Történetírás 87
1.6.2.15. Az íróművész Platón 88
1.6.2.16. Arisztotelész az irodalomról 90
1.6.2.17. Theophrasztosz 93
1.6.3. A hellenisztikus irodalom 94
1.6.3.1. Az újkomédia 94
1.6.3.2. Menandrosz 95
1.6.3.3. A költészet a hellenizmus korában 98
1.6.3.4. A hellenisztikus történetírás 103
1.6.3.5. Filozófia és irodalom 105
1.6.3.6. Retorika, nyelv-és irodalomtudomány 106
1.6.3.7. A görög nyelvű „világirodalom" 108
1.6.4. A császárkor görög irodalma 109
1.6.4.1. Történetírás 109
1.6.4.2. Plutarkhosz és az életrajz 110
1.6.4.3. Az atticizmus 110
1.6.4.4. Az újszofisztika 111
1.6.4.5. Lukianosz 111
1.6.4.6. Irodalomelmélet 112
1.6.4.7. A görög regény 114
1.6.4.8. A keresztény Biblia(Újszövetség) 115
1.6.4.9. Apologetika 119
1.6.4.10. Görög költészet a császárkorban 119
1.7. Római és latin irodalom 121
1.7.1. Az archaikus római-itáliai gondolkodás és kultúra 126
1.7.1.1. A vígjáték (Plautus, Terentius) 132
1.7.2. A latin irodalom első virágkora Róma politikai válságának időszakában 134
1.7.2.1. Alira (Catullus) 135
1.7.2.2. Filozófiai és tudományos költészet (Lucretius) 137
1.7.2.3. Cicero 140
1.7.2.4. História ornata és commentarius (Sallustius, Iulius Caesar) 145
1.7.3. Az augustusi principátus mint új aranykor.
Irodalom a császárság idején 150
1.7.3.1. Az eposz (Vergilius) 151
1.7.3.2. Alira (Horatius, Tibullus, Propertius) 156
1.7.3.3. Ovidius 163
1.7.3.4. Történetírás (Livius) 165
1.7.3.5. A mese (Phaedrus) 168
1.7.3.6. A mitologikus és/vagy történeti eposz (Lucanus) 169
1.7.3.7. A szatíraköltők (Persius, Iuvenalis) 170
1.7.3.8. A bölcselet (Seneca) 171
1.7.3.9. A természettudomány (Plinius) 172
1.7.3.10. Az organikus történetszemlélet (Tacitus) 175
1.7.3.11. Az epigramma (Martialis) 177
1.7.3.12. Irodalmi műfajok 179
1.7.4. A késő antikvitás és a korai keresztény irodalom 183
1.7.4.1. Augustinus/Szent Ágoston 188
1.7.4.2. Ammianus Marcellinus 189
2. A középkor irodalma 191
2.1. A barbár népek romanizálódása, a latin fennmaradása 202
2.1.1. A gót bibliafordítás 204
2.1.2. Hispánia 205
2.1.3. Itália 205
2.1.3.1. Boethius 206
2.1.3.2. Cassiodorus 207
2.2. A bizánci irodalom korszakai 208
2.2.1. A kora bizánci kor (330-641) irodalma 212
2.2.1.1. A próza 212
2.2.1.2. A költészet 216
2.2.2. A közép-bizánci kor (641-1204) irodalma 217
2.2.2.1. Az ún. „sötét kor" irodalma 217
2.2.2.2. A humanista irodalom 220
2.2.2.3. A történetírás 222
2.2.2.4. Enciklopédiák, lexikonok 222
2.2.2.5. Pszellosz 223
2.2.2.6. A költészet 224
2.2.2.7. A klasszicizáló próza 225
2.2.2.8. A klasszicizáló költészet és a verses regény 226
2.2.2.9. A népies nyelvű költészet 227
2.2.3. A késő bizánci kor irodalma 228
2.2.3.1. A klasszicizáló irodalom 228
2.2.3.2. A népies nyelvű irodalom 229
2.3. Az arab irodalom 230
2.3.1. Az iszlám előtti arab irodalom 230
2.3.2. Az Omajjád-dinasztia kora (661-750) 231
2.3.3. A középkori arab kultúra 232
2.4. A klasszikus perzsa irodalom 235
2.4.1. A muszlim perzsa irodalom kezdetei 236
2.4.2. Az iraki stílus 237
2.4.3. Szafavida-dinasztia (1500-1722) 239
2.5. A kelta irodalom 240
2.5.1. Az ír (gael) elbeszélő költészet 241
2.5.2. A walesi (kymri) széppróza 243
2.6. Latin nyelvű költészet 244
2.6.1. A 8-9. századi vallásos költészet 244
2.6.2. Világi költészet (Goliárdok) 251
2.7. Korai angol irodalom 254
2.7.1. Történelmi művek 255
2.7.2. Költészet 256
2.8. Skandináv, izlandi irodalom (Edda) 257
2.9. A német írásbeliség kezdetei 260
2.9.1. AHildebrand-ének 260
2.9.2. A Heliand-eposz 261
2.9.3. Otfried von Weissenburg 262
2.10. Francia (o'ü) és provengal (oc) nyelvű irodalom 263
2.10.1. Az első művek 263
2.10.2. A történeti ének (chanson de geste) 264
2.10.3. A francia udvari regény 269
2.10.3.1. Az antik regények 271
2.10.3.2. A breton mondakör 271
2.10.3.3. Trisztán és Izolda 272
2.10.3.4. Chrétien de Troyes 274
2.10.3.5. Aucassin és Nicolette 277
2.10.4. A trubadúrlíra 278
2.10.5. A Rózsa-regény 282
2.11. Német irodalom a 12-13. században 284
2.11.1. Történeti és előudvari irodalom 285
2.11.2. A spielmann-eposzok 286
2.11.3. Minnesang 286
2.11.4. A francia lovagi epika hatása (1200 körül) 288
2.11.5. Nibelung-ének 290
2.12. Az orosz hősi epika. Igor-ének 292
2.13. Olasz vallásos költészet (Assisi Szent Ferenc, Jacopone da Todi) 294
2.14. Dante Alighieri 297
2.14.1. Isteni színjáték (Divina Commedia) 303
2.15. A reneszánsz kialakulása Itáliában 309
2.15.1. Francesco Petrarca 309
2.15.2. Olasz próza 312
2.15.3. Boccaccio 314
3. Reneszánsz 317
3.1. Az olasz irodalom 328
3.1.1. A humanista tematika 328
3.1.1.1. Epikureizmus és filológia 328
3.1.1.2. Művészetelmélet 329
3.1.1.3. A lélek halhatatlansága, szerelemtan 330
3.1.1.4. Emberi méltóság 331
3.1.1.5. A politika tudománya 331
3.1.1.6. Udvari etika és etikett 333
3.1.2. A lírai költészet 333
3.1.2.1. Reneszánsz lírai költészet 333
3.1.2.2. Barokk költészet 335
3.1.3. A lovagi epika újjászületése 336
3.1.4. Ludovico Ariosto 338
3.1.5. Torquato Tasso 340
3.1.6. Tudomány és irodalom 343
3.1.6.1. Giordano Bruno 343
3.1.6.2. Tommaso Campanella 345
3.1.6.3. Galileo Galilei 347
3.1.7. Az olasz színház a 16-17. század fordulóján (pasztorál, melodráma és commedia dell'arte) 348
3.2. Az északi latin nyelvű humanizmus (Erasmus) 351
3.3. A francia irodalom 353
3.3.1. A középkori líra utolsó nagy alakja: Villon 353
3.3.2. A francia reneszánsz 356
3.3.2.1. A próza (Rabelais) 356
3.3.2.2. A költészet (Pléiade) 359
3.3.2.3. Az esszé születése (Montaigne) 365
3.3.3. Filozófiai irodalom (Descartes és Pascal) 366
3.3.4. A francia klasszikus színház 369
3.3.4.1. A komédiától a tragédiáig: Corneille 370
3.3.4.2. A tragédiától a vallásos drámáig: Racine 373
3.3.4.3. A komédia: Moliére 376
3.3.5. Poétika: Boileau 380
3.3.6. A mese: La Fontaine 381
3.4. A spanyol aranykor 382
3.4.1. Az előzmények 382
3.4.2. A spanyol reneszánsz 384
3.4.2.1. Költészet 384
3.4.2.2. Misztikus irodalom 386
3.4.3. A barokk 387
3.4.3.1. Pikareszk regény 387
3.4.3.2. Cervantes 389
3.4.3.3. Az értekezésirodalom 392
3.4.3.4. A színház 393
3.5. A portugál irodalom. Luís Vaz de Camöes nemzeti eposza 397
3.6. Az angol irodalom 400
3.6.1. Közép-angol előzmények 400
3.6.1.1. A lovagi epika 401
3.6.1.2. Chaucer és az olasz kora reneszánsz hatása 401
3.6.1.3. Az angol középkori színjátszás 403
3.6.2. Az angol reneszánsz és humanizmus 405
3.6.2.1. Udvari költészet (Sidney, Spenser) 408
3.6.2.2. Szórakoztató és nevelő célzatú fordításirodalom 411
3.6.2.3. A színházi kultúra (Marlowe) 411
3.6.2.4. Shakespeare 416
3.6.3. A reneszánsz válsága 429
3.6.3.1. A Jakab-kori színjáték 431
3.6.3.2. A metafizikus költők 432
3.6.3.3. Milton 434
3.7. A német barokk irodalma 437
3.7.1. Költészet (Martin Opitz) 439
3.7.2. Dráma
3.7.3. Regény (Grimmelshausen) 445
4. A felvilágosodás korának irodalma 447
4.1. Poétikai irányzatok 454
4.2. A 18. század francia irodalma 457
4.2.1. A próza 457
4.2.1.1. Montesquieu 457
4.2.1.2. Voltaire 459
4.2.1.3. Denis Diderot 463
4.2.1.4. Jean- Jacques Rousseau 467
4.2.1.5. Bernardin de Saint-Pierre 470
4.2.2. Költészet a század végén 471
4.2.3. A dráma 472
4.3. Az olasz 18. század 473
4.3.1. Esztétikai történetszemlélet 474
4.3.2. A költészet (Arcadia) 476
4.3.3. A színház 476
4.3.3.1. A melodráma. Metastasio 477
4.3.3.2. A komédia. Carlo Goldoni 477
4.3.3.3. A tragédia. Vittorio Alfieri 480
4.3.4. A neoklasszicizmus. Ugo Foscolo 482
4.4. Angol irodalom 484
4.4.1. A restaurációs barokktól a klasszicizmusig 484
4.4.1.1. Dryden 484
4.4.1.2. Popé és az „augustusi kor" 486
4.4.2. A regény születése 488
4.4.2.1. Előzmények: John Bunyan 489
4.4.2.2. Dániel Defoe és Jonathan Swift 490
4.4.2.3. Sámuel Richardson és Henry Fielding 493
4.4.2.4. Szentimentalizmus: Laurence Sterne 496
4.4.3. A klasszicizmus felbomlása 497
4.4.3.1. Poétika 497
4.4.3.2. A regény (Jane Austen) 498
4.4.3.3. Új érzékenység. Sírköltészet és múltidézés 500
4.5. A18. század német irodalma
(felvilágosodás, Sturm und Drang és weimari klasszika) 504
4.5.1. Irodalomelméleti művek 505
4.5.2. A lírai költészet megújítása 506
4.5.3. A polgári színmű 507
4.5.4. A Sturm und Drang kialakulása 510
4.5.5. A weimari klasszika 511
4.5.5.1. Schiller 512
4.5.5.2. Goethe 516
5. A romantika 532
5.1. A német romantika 532
5.1.1. A klasszicizmus és a romantika határán 534
5.1.2. A jénai vagy korai romantika 537
5.1.3. A heidelbergi romantika 541
5.1.4. A drezdai és a berlini romantika 541
5.1.5. A restauráció és a revolúció között (1815-1848) 547
5.1.6. Heinrich Heine 549
5.2. Az angol romantika 552
5.2.1. Aköltészet 553
5.2.1.1. Az első nemzedék (Blake, Wordsworth, Coleridge) 553
5.2.1.2. A második nemzedék (Byron, Shelley, Keats) 562
5.2.2. A romantikus regény 574
5.3. Az amerikai romantika irodalmáról (1815-1865) 579
5.3.1. Az előzményekről 579
5.3.2. Általános jellemzők 580
5.3.3. Az első jelentős művek (Cooper, Poe és a transzcendentalisták). 581
5.3.4. A „legamerikaibb" költő 583
5.3.5. A regény 585
5.3.5.1. A lélektani regény (Hawthorne) 585
5.3.5.2. A tengerészregény (Melville) 587
5.4. Francia romantika 589
5.4.1. Irodalom a változó időkben (1789-1815) 595
5.4.1.1. A színház 595
5.4.1.2. Elbeszélő irodalom 596
5.4.1.3. Irodalomszemlélet 599
5.4.2. Viták kereszttüzében (1820-1830) 602
5.4.3. A költészet feltámadása (VictorHugo) 606
5.4.4. A dráma 610
5.4.5. Önéletírások 611
5.4.6. A regény 612
5.4.6.1. Stendhal 614
5.4.6.2. Honoré de Balzac 616
5.4.6.3. George Sand 618
5.5. Az olasz irodalom a 19. század első felében 620
5.5.1. A klasszikusok és a romantikusok közötti vita 620
5.5.2. A dialektális költészet (Porta, Belli) 621
5.5.3. Giacomo Leopardi 622
5.5.4. Alessandro Manzoni 625
5.6. A (kelet-)közép-európai romantika néhány fejezete 627
5.6.1. Az irodalmi nyelv megteremtése 628
5.6.1.1. Szlovák 629
5.6.1.2. Szerb 630
5.6.1.3. Horvát 631
5.6.1.4. Szlovén 632
5.6.2. A költészet szabályrendszerének megfogalmazása 633
5.6.3. Epika (Mácha, Preseren, Mickiewicz) 635
5.6.4. A lengyel dráma (Slowacki, Krasinski) 637
5.6.5. Műfaji változatok (Stúr-iskola, Mazuranic, Njegos) 639
6. A realizmustól a századfordulóig 643
6.1. A viktoriánus korszak légköre 643
6.1.1. Az angol realista regény 646
6.1.1.1. Dickens 646
6.1.1.2. Thackeray 649
6.1.1.3. Nőírók (Gaskell, G. Eliot) 651
6.1.1.4. ThomasHardy 654
6.1.2. A viktoriánus költészet 656
6.1.2.1. Tennyson 656
6.1.2.2. Róbert és Elisabeth Browning 657
6.1.2.3. A preraffaeliták és a századvég költői 659
6.2. A19. század második felének francia irodalma 663
6.2.1. AParnasse 663
6.2.2. Victor Hugó, a száműzött 664
6.2.3. A modern költészet kezdete 665
6.2.3.1. A szimbolizmus előfutára (Baudelaire) 665
6.2.3.2. Verlaine 668
6.2.3.3. Rimbaud 669
6.2.3.4. Lautréamont és Mallarmé 670
6.2.4. Prózairodalom a század második felében (realizmus, naturalizmus) 672
6.2.4.1. Gustave Flaubert 673
6.2.4.2. Émile Zola 675
6.2.4.3. Guy de Maupassant 677
6.2.5. Századvég, dekadencia, szimbolizmus 678
6.3. A német realizmus (1850-1890) 680
6.3.1. Svájci próza (Keller) 681
6.3.2. A novella 682
6.3.3. A nagyvárosi regény 683
6.4. Az orosz irodalom a 19. században 685
6.4.1. Az európai kontextus 685
6.4.2. Puskin és Lermontov 687
6.4.3. Gogol 692
6.4.4. Turgenyev 697
6.4.5. Goncsarov 704
6.4.6. Tolsztoj 707
6.4.7. Dosztojevszkij 710
6.4.8. Csehov 714
6.5. Az amerikai polgárháború után: a realizmustól a századvég naturalizmusáig 719
6.5.1. Mark Twain 720
6.6. A portugál regény (Jósé Maria E?a de Queirós) 723
6.7. A19. század második felének olasz irodalma. A verizmus 725
6.7.1. Költészet 726
6.7.2. Regény és novella 727
6.8. A skandináv irodalmak 729
6.8.1. Visszapillantás: a felvilágosodás és a nemzeti romantika kora 729
6.8.1.1. Északi mitológia és keresztény „népiség" 730
6.8.1.2. Népmese, műmese 731
6.8.2. A „modern áttörés"-a skandináv irodalmak európaisága 733
6.8.2.1. A skandináv dráma a századforduló körül: Ibsen és Strindberg 734
6.8.2.2. A „modern áttörés" és a századforduló prózája 739
6.8.3. A századforduló előtt és után: Hamsun prózájának modernsége 742
6.8.4. Kitekintés a 20. század skandináv irodalmára 745
7. A modernség irodalma 749
7.1. A Monarchia-irodalom változatai (a századfordulós modernség közép-európai irányzatai) 750
7.1.1. A regény 753
7.1.1.1. Prága (Kafka, Hasek) és Bécs (Hofmannstahl) 753
7.1.1.2. Trieszt: Italo Svevo 758
7.1.2. A dráma (Arthur Schnitzler) 761
7.1.3. A modernség a különböző irodalmakban 762
7.1.3.1. Osztrák 762
7.1.3.2. Szlovén 763
7.1.3.3. Cseh 764
7.1.3.4. Az irodalom központjai 766
7.2. A francia irodalom a 20. század első felében 769
7.2.1. A francia költészet útjai 771
7.2.2. A dada (dadaizmus) 774
7.2.3. A szürrealizmus 775
7.2.3.1. Paul Éluard 778
7.2.3.2. LouisAragon 780
7.2.3.3. René Char 782
7.2.4. A regény útjai 783
7.2.4.1. AndréGide 784
7.2.4.2. Két korszakhatárán: Marcel Proust 786
7.2.4.3. Roger Martin du Gard 789
7.2.4.4. A 20-as, 30-as évek regényei 791
7.2.5. A színház 792
7.2.5.1. Hagyomány és avantgárd 792
7.2.5.2. Színház a 30-as, 40-es években 793
7.3. A modernizmus az angol irodalomban 795
7.3.1. A századvég 795
7.3.2. A modernizmus általános jellemzői 796
7.3.3 A modernista regény 799
7.3.3.1. Henry James 799
7.3.3.2. Joseph Conrad 800
7.3.3.3. Dávid Herbert Lawrence 802
7.3.3.4. James Joyce 804
7.3.3.5. Virginia Woolf 807
7.3.3.6. Edward Morgan Forster 809
7.3.4. Az angol modernista költészet 810
7.3.4.1. WilliamButlerYeats 811
7.3.4.2. T. S. Eliot 813
7.4. Az amerikai modernizmus korának irodalma 815
7.4.1. EzraPound 818
7.4.2. Gertrude Stein 823
7.4.3. WilliamFaulkner 824
7.4.4. Ernest Hemingway 827
7.5. Német nyelvű irodalom 829
7.5.1. Költészet (Rilke, Benn) 829
7.5.2. A próza (Heinrich és Thomas Mann, Hesse, Musil) 840
7.5.3. A dráma (Brecht) 851
7.6. Olasz irodalom 853
7.6.1. A hermetikus költészet 853
7.6.2. Dráma (Pirandello) 857
7.7. A spanyol irodalom 860
7.7.1. A 98-as nemzedék 860
7.7.2. A költészet (García Lorca) 863
7.7.3. Az esszé (Ortega yGasset) 866
7.8. A portugál költészet (Pessoa) 867
7.9. Szláv nyelvű irodalmak 869
7.9.1. A regény 870
7.9.1.1. A kelet-(közép-)európai parasztregény 870
7.9.1.2. Negatív utópiák Kelet-Közép-Európában (Krleza, Capek) 877
7.9.1.3. A szerb regény (Ivo Andric, Miloá Crnjanski) 880
7.9.1.4. Karneváli regény a Szovjetunióban/ról (Bulgakov) 884
8. Kortárs, posztmodern irodalom 887
8.1. Az angol irodalom 1930 után 887
8.1.1. A regény 887
8.1.1.1. A posztmodern próza 892
8.1.2. A dráma 894
8.1.2.1. Az abszurd színház 895
8.1.3. A költészet 897
8.2. Megjegyzések az amerikai posztmodernizmus irodalmáról 900
8.3. A német irodalom a második világháború után 903
8.3.1. Friedrich Dürrenmatt 905
8.3.2. Günter Grass 907
8.3.3. Peter Handke 908
8.4. A kortárs francia irodalom 909
8.4.1. Jean-Paul Sartre 910
8.4.2. Simoné de Beauvoir 912
8.4.3. Költészet (Guillevic) 913
8.4.4. Regény 914
8.4.4.1. Albert Camus 915
8.4.4.2. Az „új regény" 916
8.4.5. Az „új színház" 917
8.5. A lengyel abszurd színház 919
8.6. Az orosz regény (Paszternak) 922
8.7. Az olasz regény 924
8.7.1. A korszakváltás ábrázolása (Tomasi Di Lampedusa) 924
8.7.2. A posztmodern regény és elmélete (Calvino, Eco) 925
8.8. A portugál regény (Saramago) 929
8.9. A spanyol nyelvű latin-amerikai próza a 20. század második felében . 932
8.9.1. Előzmények és körülmények. A „boom" 932
8.9.2. Borges (Argentína) 933
8.9.3. Onettí (Uruguay) 936
8.9.4. Cortázar (Argentína) 936
8.9.5. Fuentes (Mexikó) 939
8.9.6. Rulfo (Mexikó) 940
8.9.7. Garda Márquez (Kolumbia) 941
8.9.8. VargasLlosa (Peru) 944
Bibliográfia 947
Névmutató 961
Tékajegyzék 999

Témakörök