1.062.486

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Világgazdaságtan

Szerző
Lektor
Gyöngyös
Kiadó: Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar
Kiadás helye: Gyöngyös
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 234 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Világgazdaságtan című jegyzet a SZIE Gazdálkodási és Mezőgazdasági főiskolai karának Gazdasági mérnök és Gazdálkodási Szakos hallgatói számára készült, elsősorban az ő képzési programjukhoz... Tovább

Előszó

A Világgazdaságtan című jegyzet a SZIE Gazdálkodási és Mezőgazdasági főiskolai karának Gazdasági mérnök és Gazdálkodási Szakos hallgatói számára készült, elsősorban az ő képzési programjukhoz igazodik. A tananyag mindegyik szakirány követelményrendszerének megfelel, és egyúttal azokat az ismereteket kívánja megadni, amelyeket későbbi tanulmányaik során is sikerrel hasznosíthatnak azáltal, hogy egy átfogó, elmélettel és módszertannal egyaránt foglalkozó Világgazdaságtant oktatunk.
Jegyzetünk megírásakor abból indultunk ki, hogy hallgatóink már rendelkeznek megfelelő mikroökonómiai és makroökonómiai ismeretekkel. A Közgazdasági Tanszék által oktatott alapozó tantárgyak és a Világgazdaságtan című jegyzet használata mellett az előadások látogatása a könnyebb megértést, a problémás kérdések megvitatását, a vizsgára való felkészülést egyaránt szolgálja. Ebből következik, hogy a jegyzet csupán azokat az ismereteket tartalmazza, amelyekre hallgatóinknak szüksége van, függetlenül attól, hogy milyen szakirányt választanak. Vissza

Tartalom

I. A NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS 7.
1. A nemzetközi munkamegosztás a világgazdasági kapcsolatok objektív gazdasági alapja 7.
2. A nemzetközi munkamegosztás fejlődésére ható tényezők 9.
3. A nemzetközi kereskedelem okainak magyarázata, indítékai a klasszikus közgazdaságban 11.
3.1. az abszolút előnyök elmélete 11.
3.2. A komparatív előny elmélete 12.
3.3. A nemzetközi cserearányok 16.
3.4. A nemzetgazdaság szerkezeti nyitottsága 17.
Ellenőrző kérdések 18.
II. KERESKEDELEMPOLITIKA 19.
1. A kereskedelempolitika jellege, és csoportosítása 19.
2. A kereskedelempolitika eszközei 21.
2.1. A vámok 21.
2.1.1. A vámok csoportosítása 21.
2.1.2. A vámok hatásai 24.
2.2. Kontingensek, kvóták 26.
2.2.1. Az exportkontingens (kvóta) 27.
2.2.2. Az importkontingens (kvóta) 27.
2.2.3. A kvóták hatásai 28.
2.3. Különféle adminisztratív jogi és egyéb előírások 29.
2.4. Szubvenciók 30.
2.5. A devizapolitika 31.
3. Nemzetközi gazdasági megállapodások 31.
3.1. A GATT megalakulása 32.
3.2. A GATT státusa, céljai, alapokmánya 34.
3.3. A GATT működésének néhány jellemzője 36.
3.4. Magyarország és a GATT 37.
3.5. A Világkereskedelmi Szervezet (VTO) 38.
Ellenőrző kérdések 40.
III. NEMZETKÖZI TÖKEÁRAMLÁS 42.
1. A direkt működő tőke export okai 43.
2. A portfolió jellegű tőkeáramlás 47.
3. A külföldi tőkeáramlás gazdaságpolitikai következményei 50.
3.1. A tőkeáramlás kedvező hatásai 50.
3.2. A tőkeáramlás kedvezőtlen hatásai 53.
4. Magyarország és a külföldi tőke 55.
Ellenőrző kérdések 59.
IV. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER 60.
1. Nemzetközi fizetési mérleg 60.
1.1. A folyó fizetési mérleg 61.
1.2. A tőkeforgalmi mérleg 61.
1.3. A devizamérleg 62.
2. A nemzetközi elszámolások eszközei 65.
2.1. Valutakonvertibilitás 66.
3. A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése 68.
3.1. Az arany standard-rendszer 68.
3.2. Az aranydeviza-standard rendszere 70.
3.3. A Bretton Woods-i rendszer 74.
3.3.1. A dollár, mint kulcs- és tartalékvaluta 74.
3.3.2. A Bretton Woods-i rendszer válsága 76.
3.4. Kísérletek a valutáris válság leküzdésére 78.
3.5. A Nemzetközi Valuta Alap 82.
3.6. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, illetve a „Világbank" 84.
Ellenőrző kérdések 85.
V. ÁRFOLYAMRENDSZEREK ÉS
ÁRFOLYAMPOLITIKA 87.
1. Az árfolyamrendszerek alapvető típusai 87.
2. A lebegő árfolyamrendszer működése 92.
3. Az árfolyamrendszer megválasztásának kérdései 95.
4. Reálárfolyam, nominális árfolyam és vásárlóerőparitásos árfolyamelmélet 97.
Ellenőrző kérdések 100.
VI. GLOBALIZÁCIÓ ÉS INTEGRÁCIÓ 102.
1. A globalizáció fogalma 102.
2. Globális problémák 103.
3. Transznacionális vállalatok és a globalizációs folyamatok 105.
4. A nemzetközi integráció 107.
Ellenőrző kérdések 109.
VII. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ EREDETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 110.
1. Az európai integráció fő mozgató erői 110.
2. Az európai integráció fejlődésének főbb állomásai 112.
3. A Római Szerződés 113.
4. Az EK kibővítése Hatokról Tizenötökre 116.
Ellenőrző Kérdések 118.
VIII. AZ INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOK ALAKULÁSA 119.
1. A kereskedelmi összefonódás és az integráció 119.
2. Az EU fejlődésének főbb szakaszai 121.
3. A vámuniótól az egységes európai piacig 123.
4. Az 1992. évi egységes európai piac terve 125.
5. Az 1992. évi egységes európai piac állása és néhány hatása 131.
6. Gazdasági és Monetáris Unió (Economic and Monetary Union - EMU) 133.
7. Az EMU költségvetési összefüggései 139.
Ellenőrző kérdések 141.
IX. A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA (CAP) 142.
1. A Közös Agrárpolitika (CAP) céljai 142.
2. A szabályozás fő területei 143.
3. Agrárpiaci rendtartás. Közös Piaci Szervezetek 144.
3.1. A piacrend alapvető sajátosságai 144.
3.2. A Közös Piaci Szervezetek alapelvei 145.
3.3. A CAP piaci szervezetének alapmodellje 146.
4. A Közös Piaci szervezetek fő eszközei 151.
5. A Közös Agrárpolitika árszabályozási modelljének működése. A rendszer alapproblémája 153.
6. A Közös Agrárpolitika változásai az 1980-as években 154.
7. A CAP-reformot kikényszerítő tényezők 157.
8. A CAP 1992. évi reformja 160.
Ellenőrző kérdések 164.
X. STRUKTÚRAPOLITIKA, REGIONÁLIS POLITIKA AZ EU-BAN 166.
1. A struktúrapolitika lényege 166.
2. Struktúrapolitikától a vidékfejlesztési politikáig 167.
3. A regionális megközelítés felerősödése 170.
4. A struktúrapolitika növekvő szerepe 171.
5. A vidék és vidékfejlesztés megjelenése a regionális politikában 172.
6. A finanszírozás forrásai és mértéke 174.
Ellenőrző kérdések 175.
XI. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉSE AGENDA 2000 176.
1. Az EU költségvetésének főbb jellemzői 176.
2. A közös költségvetés reformjának főbb irányai 178.
3. A közös költségvetés reformja 181.
Ellenőrző kérdések 185.
XII. AZ AGENDA 2000 MEZŐGAZDASÁGI FEJEZETE 186.
1. A CAP 1992. évi reformjának eredménye 186.
2. A tervezett újabb agrárreform főbb irányai 187.
Ellenőrző kérdések 195.
XIII. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG KAPCSOLATÁNAK ALAKULÁSA 196.
1. „Technikai" megállapodások az agrárágazatban (1968-1971) 198.
2. Ágazati megállapodások (1978-1981) 199.
3. A magyar-EK kereskedelmi és együttműködési megállapodás (1988) 200.
4. A PHARE-program 201.
5. A magyar-EK társulási megállapodás 202.
5.1. A társulás fő pontjai 203.
6. A társulási egyezmény hatási 209.
Ellenőrző kérdések 214.
XIV. AZ EURÓPAI UNIÓ KIBŐVÍTÉSE 215.
1. A teljesjogú tagsággal kapcsolatos tárgyalások megkezdése 215.
2. Az új csatlakkozók integrációs felkészültségéről 218.
3. A csatlakozási tárgyalásokat befolyásoló tényezők 220.
Ellenőrző kérdések 224.
XV. A KÖZÉP-EURÓPAI SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOK
Ellenőrző kérdések 227.
FELHASZNÁLT IRODALOM 228.
FÜGGELÉK 229.
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Világgazdaságtan Világgazdaságtan Világgazdaságtan

A borító enyhén foltos, néhány lapon bejegyzés található.

Állapot:
1.980 ,-Ft
10 pont kapható
Kosárba