Világgazdaságtan

Előszó

Részlet:

"Bulgária a második világháború ©lőtt Európa gazdaságilag legelmaradottabb országai közé tartozott. Gazdasága mezőgazdasági termelésen alapult. A XIV. század végétől öt évszázadon keresztül tartó török elnyomás súlyosan hátráltatta az ország társadalmi és gazdasági fejlődését. Bulgáriának csak az 1877-78-as orosz-török háború és az azt követő San-Stefanó-i béke hozta meg a politikai és a gazdasági függetlenséget. Az 1878. évi berlini kongresszus a bolgárok rovására megváltoztatta ugyan a San-Stefano-i béke rendelkezéseit, a törökök korlátlan uralmának korszaka azonban mégis végetért. Bulgária fokozatosan rátért az önálló állami fejlődés útjára. Ez a fejlődés már a kapitalizmus jegyeit viselte magán.
A török uralom megszűnése után egyik fontos feladat volt az ipar fejlesztése. A török elnyomás idején ugyanis csak a háziipar és néhány ágazatban a kezdetleges manufaktúrák képviselték az ipart. Az iparfejlesztés meggyorsítását kívánta szolgálni az az 1892-ben elfogadott törvény, amely különféle kedvezményekben részesítette a 10 munkaerőnél többet foglalkoztató és a legalább 10 lóerős haj tógéppel felszerelt ipari üzemeket. A hazai ipar fejlesztését mozdították elő a különféle védővámok is. Ezek az intézkedések a következő években némi eredménnyel jártak. 1887-ben még mindössze 36 nagyüzem működött. Számuk 1901-ig 200-ra emelkedett. Az ipar kialakulásában fontos szerepet töltött be a külföldi tőke, amely a XIX. század végén kezdett az országba ár omlani, s a XX. század első harmadában egyre nagyobb gazdasági befolyásra tett szert." Vissza