Világgazdaságtan

Tartalom

3.1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésének főbb állomásai. (Közgazdaságtan II/7. 225-239. oldal):
3.1.1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésének jellegzetességei a XX. század előtt. A világgazdaság kialakulásának folyamata.
3.1.2. A világgazdaság funkcionális területei és szereplői.
3.1.3. A világgazdaság fejlődésének fő irányai a XX. században.
(Külgazdaságtan könyv 179-193. oldal):
3.1.4. Világgazdasági korszakváltás a '70-es évektől.
3.1.5. Az ezredforduló előtti világgazdaság.
3.1.6. A világgazdaság centripetális és centrifugális erői.
3.1.7. Világgazdasági kihívás - nemzetgazdasági alkalmazkodás.
3.2. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok területei és közgazdasági elemzésük. (Közgazdaságtan II./7. 240-254. oldal):
3.2.1. Motiváció és előnykeresés a világgazdaságban. A munkamegosztás és a külkereskedelem révén szerezhető előnyök. A komparatív előnyök Smith-Ricardo modellje.
3.2.2. A komparatív előnyök Heckscher-Ohlin modellje.
3.2.3. A külkereskedelemből származó egyéb előnyök.
(Külgazdaságtan 53-60. oldal):
3.2.4. Alternatív kereskedelem-elméletek.
3.3. Kereskedelempolitikák és kereskedelempolitikai eszközök. (Külgazdaságtan 89-116. oldal):
3.3.1. A kereskedelempolitika céljai, irányzatai.
3.3.2. A vám, mint a kereskedelempolitika normatív eszköze.
3.3.3. Kontingensek, és a kereskedelempolitika nem tarifális eszközei.
3.4. Nemzetközi tényezőáramlás. (Közgazdaságtan II./7. 254-262.oldal):
(Külgazdaságtan 123-135.oldal):
3 .4.1. A nemzetközi munkaerőáramlás.
3.4.2. A tőkeexport formái és forrásai. A tőkeáramlás hatásai és jellegzetességei a XX. században.
3.4.3. A nemzetközi befektetési és finanszírozási döntések alapkérdései.
(Külgazdaságtan 303-314.oldal):
3.4.4. A külföldi működőtőke a magyar gazdaságban.
3.5. A nemzetközi pénzügyek alapjai. (Közgazdaságtan II/7. 264-281.oldal):
3.5.1. Nemzetközi pénzügyi alapfogalmak.
3.5.2. A valutaárfolyamok, a valutaleértékelések számítása, változásaik hatásai.
3.5.3. A nemzetközi pénzügyi mérlegek. A fizetési mérleg egyensúly és a nemzetközi eladósodás. Az adósságcsapda és az adósságválság okai és hatásai.
3.6. A nemzetközi pénzügyi rendszerek és intézményeik. (Közgazdaságtan II/7. 282-296. oldal):
3.6.1. Az aranystandard pénzügyi rendszer.
3.6.2. Az aranydeviza (Bretton Woods-i) pénzügyi rendszer.
3.6.3. A lebegő árfolyamok rendszere.
3.6.4. A nemzetközi pénzügyi rendszerek intézményi keretei. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank-csoport tevékenysége, hitelezési gyakorlata.
3.6.5. A hitelpiacok nemzetköziesedése.
3.7. A nemzetközi gazdasági integráció folyamatai. (Közgazdaságtan II/7. 298-308.oldal):
3.7.1. Integrációfelfogások.
3.7.2. A világgazdaság globalizálódása.
3.7.3. A nemzetközi nagyvállalatok jellemzői, szerepük az integrálódásban.
3.8. Az országok és régiók közötti integráció: a makrointegráció folyamata. (Közgazdaságtan II/7. 310-331.oldal):
3.8.1. Nemzetközi gazdasági egyezmények és intézmények.
3.8.2. Regionális és szubregionális gazdasági integrációk.
3.8.3. A nyugat-európai integráció : az Európai Unió.
3.8.4. Az Európai Unió fejlődéstörténete.
3.8.5. Az Európai Unió intézményrendszere.
3.8.6. Az Európai Unió céljai és eredményei.
3.8.7. Az Európai Unió megújulásának problémái.
3.8.8. Az Európai Unió jelenlegi kibővítésének folyamata .
3.8.9. Egyéb integrációs kezdeményezések.
3.9. A magyar gazdaság szerkezeti és gazdaságpolitikai nyitottsága. (Külgazdaságtan 13-16.oldal és 21-30.oldal):
3.9.1. A szerkezeti nyitottság.
3.9.2. A gazdaságpolitikai nyitottság.
3.9.3. A nyitottság és a magyarországi reálfolyamatok.
3.9.4. A magyar gazdaság nyitottságának megnyilvánulásai.

Témakörök