Világgazdaságtan 2.

Tartalom

Előszó 15
Bevezető 17
I. FEJEZET
A VILÁGGAZDASÁG AZ EZREDFORDULÓ ELEJÉN
(Szentes Tamás)
1. A világgazdaság az ezredforduló idején 23
1.1. A nemzetközi fejlődés-szakadék és az egyenlőtlen fejlődés újabb megnyilvánulásai 25
1.2. Strukturális és intézményi változások a világgazdaságban 30
1.3. A felgyorsult globalizáció 38
1.3.1. A globalizációs folyamat tartalma és összetevői a gazdaságban 38
1.3.2. A gazdasági liberalizáció szerepe a globalizáció felgyorsulásában 44
1.4. A globalizációs folyamat ellentétes hatásai 46
1.4.1. A kereskedelmi és pénzügyi liberalizálás hatásai 47
1.4.2. A nemzetközi technológiaáramlással együtt járó hatások 52
1.4.3. Globalizáció és a „nemzeti" szuverenitás 55
1.4.4. A gazdasági globalizáció szociális hatásai 57
1.4.5. A globalizáció kulturális és politikai hatása 65
1.4.6. Globalizáció és konvergencia vagy polarizálódás? 68
1.5. A nemzeti fejlődés, regionalizálódás és globalizáció összefüggései 71
1.5.1. A világgazdaságba integrálódás és a hazai gazdaság
dezintegráltságának következményei a legtöbb fejlődő országban 76
1.5.2. A nemzetgazdaságok fejlődésének néhány általános történelmi tanulsága 94
1.5.3. Új lehetőségek és veszélyek a nemzeti fejlődés számára
a globalizálódás és regionalizálódás mai viszonyai között 98
1.5.4. Strukturális igazodás és a felzárkózás feltételei a mai világgazdaságban 106
1.6. Globális kormányzás és jóléti rendszer? 112
Ellenőrző kérdések 115
Jegyzetek 118
II. FEJEZET
A VILÁGGAZDASÁG SZERKEZETI EGYENSÚLYTALANSÁGA ÉS ELSŐ GLOBÁLIS VÁLSÁGA
(Szentes Tamás - Benczes István)
1. Ciklikus fejlődés a világgazdaságban (Sz. T.) 143
2. A világgazdaság globális szerkezeti egyensúlytalansága (Sz. T.) 144
3. Az első globális válság (B. I.) 148
4. Válságmodellek: valutáristól a modell-erózióig (B. I.) 150
4.1. Válságok klasszikus osztályozása 150
4.2. Válságok egyéb tipizálása 151
4.3. Megelőzés és rendezés 153
5. A washingtoni konszenzustól a poszt-washingtoni konszenzusig (B. I.) 154
Ellenőrző kérdések 161
Jegyzetek 163
III. FEJEZET
A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN LÉTREHOZOTT NEMZETKÖZI GAZDASÁGI REND FŐ VONÁSAI ÉS ALAPINTÉZMÉNYEI
(Szentes Tamás - Blahó András)
1. A Bretton Woods-i nemzetközi gazdasági rend (Sz. T.) 165
1.1. Az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT 166
1.2. Az aranydeviza-rendszer és összeomlása 168
1.3. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 169
1.4. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), illetve a „Világbank" (WB) 172
2. AII. világháború után létrehozott nemzetközi rend viszonylagos eredményei (Sz. T.) 173
3. A nemzetközi intézmények és a mai világgazdaság (B. A.) 174
3.1. Funkcionális keretek 174
3.2. A nemzetközi intézmények funkcionális keretei 175
3.2.1. Az intézményrendszer tagszervezeteinek eltérő vonásai 175
3.2.2. Intézményi követelmények 175
3.2.3. Irányítási összefüggések 176
3.2.4. A szervezetek finanszírozása 176
3.2.5. A szervezetek tisztviselői kara 177
3.3. A nemzetközi intézmények pozitív és negatív vonásai 177
3.3.1. A Nemzetközi Valutaalap 177
3.3.2. A Világbank 179
3.4. A nemzetközi fejlesztési intézmények közötti koordináció 180
Ellenőrző kérdések 183
Jegyzetek 184
IV. FEJEZET
A II. VILÁGHÁBORÚ ÓTA LÉTREHOZOTT EGYÉB JELENTŐS NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEK
(Blahó András)
1. A Bretton Woods-i intézmények továbbfejlesztése 186
1.1. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) 186
1.2. A Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) 187
1.3. A Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (MIGA) 189
1.4. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 189
1.4.1. A Kereskedelmi Világszervezet célja 189
1.4.2. A Kereskedelmi Világszervezet felépítése 191
1.4.3. A Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési eljárási rendje 191
2. Az ENSZ-családhoz tartozó egyéb nemzetközi intézmények fejlesztése 193
2.1. Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) 193
2.2. Az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési konferenciája (UNCTAD) 195
2.3. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 198
2.4. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 201
3. Az európai regionális kezdeményezésre létrejött nemzetközi intézmények 203
3.1. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 203
3.1.1. Az OECD története és szervezeti felépítése 203
3.1.2. Az OECD tevékenysége 205
3.2. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 207
3.2.1. Az EBRD tevékenysége 207
3.2.2. Az EBRD szervezeti felépítése 208
3.3. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 209
3.4. A Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB) 210
3.5. Az Európai Központi Bank (ECB) 210
3.6. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) 211
3.6.1. A BIS létrejöttének története 211
3.6.2. A BIS felépítése és tevékenysége 212
3.6.3. A BIS kapcsolata a nemzetközi szervezetekkel 212
Ellenőrző kérdések 214
Jegyzetek 216
V. FEJEZET
A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZET POLITIKAI GAZDASÁGTANA
(Blahó András)
1. Elméleti alapvetések 221
2. A nemzetközi gazdasági szervezetek jellege 221
2.1. A nemzetközi gazdasági szervezetek formái 223
2.1.1. Társulás 223
2.1.2. Harmonizációs célzatú együttműködés 225
2.1.3. Együttműködés, koordináció 226
2.1.4. Szupranacionalizmus 226
2.1.5. Funkcionalizmus és neofunkcionalizmus 227
2.1.6. A közösségi választás esete 229
3. A nemzetközi gazdasági szervezetek jellemző vonásai 232
4. A nemzetközi gazdasági szervezetek világgazdasági szerepe 235
5. A nemzetközi gazdasági szervezetek működési mechanizmusai 239
5.1. Szervezeti struktúra és szint 239
5.2. Szervezeti önállóság és hatáskör 240
6. Döntéshozatal a nemzetközi gazdasági szervezetekben 244
7. Befolyáseloszlás a nemzetközi gazdasági szervezetekben 247
8. Nemzetközi tárgyalások és szervezeti hatás 249
Ellenőrző kérdések 253
Jegyzetek 256
VII. FEJEZET
A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN KIALAKULT NEMZETKÖZI GAZDASÁGI REND ÉS A VÁLTOZÓ VILÁGGAZDASÁG
(Szentes Tamás)
1. Az Új Nemzetközi Gazdasági Rend reformja 259
1.1. A reformtörekvések eredete és az Új Nemzetközi Gazdasági Rend csomagtervének előzményei 259
1.2. Az UNGR alapdokumentumainak tartalma 260
1.3. Az UNGR koncepciójának fejlődése, belső ellentmondásai és következetlenségei 264
1.3.1. A reformkoncepció továbbfejlődése 265
1.3.2. A reformprogram elvi ellentmondásai, következetlenségei 266
1.3.3. A kudarc egyéb, gyakorlati okai 268
Ellenőrző kérdések 272
Jegyzetek 273
VII. FEJEZET
A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI REND ÉS A VÁLTOZÓ VILÁGGAZDASÁG
(Szentes Tamás)
1. A nemzetközi gazdasági rend változásai a multilaterális kereskedelmi tárgyalások
és a monetáris intézmények módosított politikája nyomán 274
1.1. Reformintézkedések a gyakorlatban és a nemzetközi gazdasági diplomácia fórumain 274
1.2. Az UNCTAD kezdeményezései 275
1.3. A multilaterális kereskedelmi tárgyalások Tokió-fordulója 276
1.4. Az Uruguay-forduló 278
1.5. Változások a nemzetközi intézmények finanszírozási és hitelezési gyakorlatában 281
1.6. Új adósságkezelési módozatok 283
1.7. A monetáris rendszer aktuális problémái 285
1.8. A külföldi tőkeberuházásokkal, a technológia-transzferrel
és a transznacionális társaságokkal kapcsolatos diplomáciai kérdések 287
1.9. Egyéb fontos kérdések a gazdasági diplomácia fórumain 292
Ellenőrző kérdések 295
Jegyzetek 296
VIII. FEJEZET
A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI DIPLOMÁCIA FŐ KÉRDÉSEI A XX. SZÁZAD VÉGÉN
(Blahó András - Benczes István)
1. Kísérlet egy nemzetközi beruházási egyezmény kidolgozására (B. A.) 300
1.1. A nemzetközi pénzügyi rendszer gyakorlati problémái (Be. I.) 302
1.1.1. Megfelelő árfolyamrendszer választása 302
1.2. A tőkeáramlás korlátozása a kibontakozó országok tőkepiacain (B. I.) 304
1.2.1. A tőkeműveletek felszabadítása - mellette, s ellene szóló érvek (B. I.) 307
1.2.2. A tőkeműveletek felszabadítása - gyakorlati megfontolások (B. I.) 309
1.2.3. A tőkekorlátozás kijátszásának technikái (B. A.) 311
1.2.4. A tőkekorlátozás kijátszásának hatékonysága (B. A.) 312
1.3. A közvetlen külföldi tőke szerepe a tőkekorlátozásban (B. A.) 313
1.4. A transznacionális bankok és az adósságfinanszírozás (B. A.) 314
1.5. A külföldi portfólióberuházás szabályozása (B. A.) 314
1.6. A tőkeáramlás és a beruházás hatékonysága a világgazdaságban (B. A.) 318
2. Egy megújuló nemzetközi pénzügyi rendszer igénye (B. I.) 320
2.1. A nemzetközi pénzügyi rendszer reformja 322
2.1.1. Tárgyalássorozatok 322
2.1.2. Makroökonómiai konzisztencia globális szinten 325
2.1.3. A megfelelő nemzetközi likviditás biztosítása 326
2.1.4. Magatartási szabályok, hatékonyabb felügyelet 328
2.1.5. A fejlődő és az átalakuló országok autonómiájának fenntartása a tőkemérleggel kapcsolatban 329
2.1.6. Nyugalmi elv az adósságokra - az alkalmazkodási terhek közös vállalása 330
2.1.7. A regionális és szubregionális szervezetek növekvő szerepe 331
2.1.8. Intézményi elképzelések az új nemzetközi pénzügyi rendszer reformjáról 332
2.1.8.1. Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság 332
2.1.8.2. Ázsiai Valutaalap 332
2.1.8.3. A Pénzügyi Stabilitás Fórum 332
2.1.8.4. A G-20-ak csoportja 335
2.1.8.5. Globális szuperfelügyelet 335
2.1.8.6. Nemzetközi betétbiztosító társaság 336
2.1.8.7. Nemzetközi csődbíróság 336
2.1.8.8. A Világ Központi Bankja 337
3. Kiegészítő lépések a fejlesztésfinanszírozás és a külső adósság terén (B. A.) 339
3.1. A súlyosan eladósodott szegény országok
adósságszolgálati reformja (HIPC) (B. A.) 340
4. Egy új nemzetközi pénzügyi intézmény összefüggő alkotórészei (B. A) 343
Ellenőrző kérdések 344
Jegyzetek 347
IX. FEJEZET
REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK ÉS BLOKKOK
(Blahó András - Palánkai Tibor - Kengyel Ákos)
1. Az integrációs folyamatok általános elméleti keretei (P. T.) 353
2. A regionális integráció formai keretei 356
3. Az integrációs előnyök és hátrányok elméleti megközelítése 357
3.1. A vámunió-elméletek (P. T.) 357
3.2. Az egységes belső piac koncepciója 360
3.3. A gazdasági és monetáris unió koncepciója (P. T.) 363
4. Regionális integrációk Európában (B. A. - K. A.) 366
4.1. Európa két kereskedelmi tömbben (Európai Közösségek, EFTA) (K. Á.) 366
4.2. Az Európai Gazdasági Térség (EEA) (K. Á.) 367
4.3. Az Európai Unió preferenciális és szabad kereskedelmi övezetei (K. Á.) 369
4.3.1. A Közép-Európai Szabad Kereskedelmi Egyezmény (CEFTA) (B. A.) 370
5. Az Európán kívüli regionális integrációk (B. A. - K. A.) 372
5.1. Regionális integrációk Afrikában (ECOWAS, SACU, UEOMA, CEAO) 373
5.1.1. A Dél-Afrikai Vámunió (SACU) 373
5.1.2. A Nyugat-Afrikai Gazdasági és Monetáris Unió (UEMOA) 374
5.2. Az amerikai regionális integrációk (LAIA, LAFTA, MERCOSUR, CARICOM, CARIFTA, CUFTA, FTAA) 375
5.2.1. A MERCOSUR 376
5.2.2. Az Észak-Amerikai Szabad Kereskedelmi Egyezmény (NAFTA) (B. A.) 376
5.2.2. Az Amerikai Szabad Kereskedelmi Övezet - (FTAA) (K. Á.) 378
5.3. Integrációs kezdeményezések Ázsiában (Kengyel A.) 379
6. Az új regionalizmus (K. A.) 382
Ellenőrző kérdések 385
Jegyzetek 388
X. FEJEZET
A SZELLEMI TULAJDONJOGOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK A VILÁGGAZDASÁGBAN
(Surányi Sándor)
1. A szolgáltatások térnyerése a globalizálódó világgazdaságban 392
2. A szolgáltatások típusai 395
3. A szolgáltató konglomerátumok 396
4. Komparatív előnyök érvényesülése a szolgáltatások nemzetközi cseréjében 397
5. Szabályozás és állami beavatkozás a szolgáltatások területén 398
6. A szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének liberalizálása 400
7. Az Általános Szolgáltatáskereskedelmi Egyezmény, a GATS 402
7.1 A GATS és a Kereskedelmi Világszervezet 405
8. A szolgáltatások közös piaca az Európai Unióban 406
9. A pénzügyi szolgáltatások és a tőkemozgás 408
10. A szállítás 408
11. A munkaerő-áramlás 409
12. Pénzügyi és banktevékenység 409
13. A szellemi tulajdon nemzetközi védelme 410
14. A TRIPS hatása a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmére 412
15. A szellemi tulajdon védelmének hatásai 412
16. Az információszolgáltatás 415
Ellenőrző kérdések 417
Jegyzetek 418
XI. FEJEZET
AZ INFORMÁCIÓS, ILLETVE TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM VILÁGGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI
(Sólyom Balázs - Szajp Szabolcs)
Információs társadalom és „új gazdaság" 422
1. Világgazdasági, világpolitikai környezet 423
1.1. A hidegháború és a kétpólusú világrend vége 423
1.2. A jóléti állam modelljei válságtól egy új jóléti államig 424
1.2.1. Az amerikai modell 424
1.2.2. A harmadikutas politika szerepe Európában 426
1.3. Új technikai kihívások 427
2. Az információs kor jellemzése 430
3. A globális információs társadalom árnyoldalai 433
4. Gazdasági hatások 433
4.1. Makrogazdasági politika 433
4.2. Vállalati politika 436
4.3. Munkaviszonyok átalakulása 440
4.4. Elektronikus kereskedelem 442
5. A politika átalakulása 443
5.1. Az állam szerepe az információs társadalomban 443
5.2. Jogi és biztonsági vonatkozások 447
6. Társadalmi és kulturális kihívások 449
6.1. A társadalomra gyakorolt hatás 449
6.2. Kulturális hatások 450
XII. FEJEZET
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
(Surányi Sándor)
1. A fenntartható fejlődés értelmezése 462
2. Az ökológiai egyensúly 463
3. A világgazdasági fejlődés és környezet 464
4. A természeti kincsek szerepe a fejlődésben 464
5. Az energiaellátás és -felhasználás szerepe a világgazdasági fejlődésben 468
5.1. A kőolaj világpiaci áralakulását befolyásoló tényezők 470
5.2. Változások az energiaellátás megítélésében az elmúlt évtizedekben 472
5.3. A kőolaj-kitermelő- és -feldolgozóipari ágazat sajátosságai a beruházások és felhalmozás területén 474
5.4. Változások az energiapolitikában 475
5.5. Az energiafogyasztó országok közös fellépése 476
6. A demográfiai robbanás és az élelmezés fenntarthatósága 476
7. A „nemzetközi fejlődési szakadék" problémája és a fenntartható fejlődés 479
Ellenőrző kérdések 485
Jegyzetek 486
XIII. FEJEZET
TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALAT A KORLÁTOZOTT NEMZETKÖZI VERSENYBEN. ÁTALAKULÓ SZEMLÉLET ÉS ÚJ IRÁNYZATOK
(Magas István)
1. Az immateriális eszközök jelentősége 490
2. A külföldi közvetlen beruházások földrajzi megoszlása a világgazdaságban a II. világháború után 492
3. A közvetlen külföldi beruházások iparági megoszlása 494
4. A külföldi közvetlen beruházások modern szemlélete 495
5. A nemzetközi kereskedelmet magyarázó alternatív felfogások. A korlátozott verseny és a nemzetközi kereskedelem 497
5.1. Termékdifferenciálás és globális monopolisztikus verseny 497
5.2. A jóléti szintek változása a termékdifferenciálás nyomán 503
5.3. Oligopolista verseny és nemzetközi kereskedelem 504
5.4. Állami ártámogatás mint stratégiai exporttámogatás (A sikeres kormányszubvenció egy sajátos esete) 508
5.5. Külső gazdaságosságon alapuló nemzetközi kereskedelem 512
Ellenőrző kérdések 516
Jegyzetek 517

FÜGGELÉK
1. A globális információs társadalom (H. G.) 523
Az internet és a globalizáció 523
Európa és a globális információs társadalom 525
Az információs társadalom határai 527
Az internet és a tömegkommunikáció 539
A távcsevegéstől az elektronikus konferenciáig 532
Az internettel támogatott szolgáltatások 533
2. Az internet-használat szerinti országcsoportosítás 535
Jegyzetek 537
A felhasznált és az idézett, illetve a hivatkozásokban szereplő publikációk jegyzéke 539
A kötet szerzői 565
Az egyes részek szerzői 566
Rövidítések jegyzéke 567
Glosszárium 577
Táblázatok jegyzéke 589
Ábrák jegyzéke 590

Témakörök