1.062.058

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Dinamikus gyermekpszichiátria

Válogatott tanulmányok

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Gyermekeinket boldognak szeretnénk látni.
Egy olyan gondolat, hogy egy gyerek lelki okból szenved, szorong, szomorú, magányos, fél, álmodozó, a felnőtt ember számára nehezen elviselhető. A... Tovább

Előszó

Gyermekeinket boldognak szeretnénk látni.
Egy olyan gondolat, hogy egy gyerek lelki okból szenved, szorong, szomorú, magányos, fél, álmodozó, a felnőtt ember számára nehezen elviselhető. A gyermekpszichiátria tárgyköre ezért is kelt sokszor idegenkedést, viszolygást. Pedig ezek a problémák jelen vannak gyermekeink mindennapi életében. A szülőnek nem okoz gondot, hogy gyermeke fél a sötétben és ! türelmetlenül követeli, hogy este ne hagyják magára. A pedagógus se arra a gyerekre figyel fel, aki óra alatt álmodozásokba merülve ül a padban. Ő nem zavarja a tanítást, mint a verekedő, nyugtalan fiú, aki izeg-mozog, beszél óra alatt. Ezért a kicsik lelki problémái sokszor rejtve maradnak. Pedig a gyermekpszichiátria nyújt eszközöket, amik segíthetnének. Gyógyszerek, szakszerű türelmes foglalkozás a gyermekkel sokszor meglepő változáshoz vezet. A következőkben ezeket a jelenségeket akarjuk az érdeklődő olvasó számára megfoghatóvá tenni és a probléma pontosabb felismerésének és a segítésnek útjait is megmutatni. A „pszichiátria" elnevezés érthető riadalmat kelt az olvasóban. Gyermekkorban talán mégsincs elmebetegség! - gondolja. Csak részben van igaza. Ritka, de néha előfordul. Erről később. A problémák többsége persze a családi környezet egyensúlyzavaraiból adódik, amit a gyermek, mint igen érzékeny műszer, azonnal megérez és viselkedészavarával jelzi. A problémák más része magából a fejlődésből adódik. Ahogy a gyermek növekszik, belső világában is törvényszerű változások zajlanak, és amikor ezek a változások egy kritikus ponthoz érnek, szorongások, viselkedési zavarok jelezhetik, hogy a gyermek önmagában nem tud jól megbirkózni valamivel.
Szerencsére a fejlődésnek van bizonyos lendülete, ami számos nehézségen átsegít. Majd látni fogjuk, hogy a különböző gyermekpszichoterápiáknak gyakran fő céljuk, hogy helyreállítsák a fejlődés normális menetét. Vissza

Tartalom

1. Bevezető (Vikár György) 15
2. A csecsemőkor pszichológiája, pszichopatológiája
és terápiás megközelítése (Halász Anna) 19
2.1. A klasszikus pszichoanalitikus elméletek 19
2.1.1. A tárgykapcsolat-elméletek 21
2.1.2. A kötődési elméletek 26
2.2. Csecsemőmegfigyelés 29
2.3. A megfigyelés eredményei 31
2.4. A csecsemőkor pszichopatológiája és terápiája 37
2.4.1. Fejlődési lemaradás, komplex érzelmi
és viselkedési zavar 39
2.4.2. Hiperaktivitás 40
2.4.3. Evészavarok 40
2.4.4. Hányás 41
2.4.5. Affektív apnoe 41
2.4.6. Alvászavarok 42
2.5. Csecsemő-konzultációk 45
Felhasznált irodalom 48
3. Pszichopatológia gyermek- és serdülőkorban
(Vikár György) 53
3.1. Neurózisok és krízisek a gyermekkorban 57
3.1.1. Pszichogén tünetképzés a gyermekkorban 61
3.1.2. Pszichózisok a gyermekkorban 62
3.2. A serdülőkor és ami utána jön 64
3.2.1. Pszichiátriai betegségek a serdülőkorban 65
3.2.2. Organikus okok 68
3.2.3. A serdülőkori válság 69
3.2.3.1. Autoritás-krízis 69
3.2.3.2. Identitás-krízis 72
a) Serdülőkori reaktív hangulatzavarok 73
b) Pszichogén rosszullétek 75
c) A pszichoszexuális fejlődés problémái 75
Felhasznált irodalom 78
4. A frusztrált megkapaszkodás szerepe a dadogás
etiológiájában (Klaniczay Sára) 81
4.1. A dadogás etiológiájából 82
4.2. Megfigyelések 84
4.3. Észrevételek dadogó gyermekek anamnéziséhez 85
a) Szeparáció 85
b) Kézlekötés 85
c) A dadogást kiváltó esemény 85
d) Átállított balkezesség 85
e) Az anya személyisége 86
4.4. Kritikus életszakasz 87
a) „Én magam!" 87
b) Beszéd és megkapaszkodás 88
c) Kapcsolatzavar és beszédhiba 88
4.5. Az azonosítás szerepe 89
a) Apák és fiúk 89
b) A kislányok helyzete 89
4.6. Kazuisztikai illusztráció 91
Összefoglalás 92
4.7. Szempontok dadogó gyermekek pszichoterápiájához 93
4.7.1. A dadogás terápiájának irodalmából 93
4.7.2. Terápiás játék dadogókkal 95
4.7.3. Esetelemzés (Gyurika) 96
4.7.4. Esetismertetés (Gábor) 97
a) Előzmények 97
b) A foglalkozások anyagából 98
c) Intenzív szakaszok a terápiában 100
4.7.5. Terápiás szempontok 102
4.8. Gyógyult dadogók katamnesztikus vizsgálata 104
4.8.1. A katamnézis problémái 104
4.8.2. A gyógyulás kérdéséhez 105
4.8.3. Húsz gyógyult dadogó katamnesztikus vizsgálata 107
4.8.4. Kazuisztikai illusztráció 109
4.9. Összefoglalás 111
4.1. táblázat: Adatok a terápia kezdetén 112
4.2. táblázat: Katamnesztikus adatok 114
4.3. táblázat: A 4.1. és a 4.2. táblázat néhány kiemelt adata 117
Felhasznált irodalom 118
5. ADHD - a hyperkinetikus figyelemzavar
(Attention Deficit with Hyperactivity Disorder)
(Besnyő Márta, Farkas Margit) 123
5.1. Bevezetés 123
5.2. Kóreredet 124
5.3. Előfordulási gyakoriság 124
5.4. A diagnózis felállítása 125
a) Figyelmetlenség 125
b) Hiperaktivitás - impulzivitás 125
5.5. A tünetek megjelenési formái 127
5.6. Komorbiditás 129
a) Viselkedészavar 129
b) Érzelmi zavarok 129
c) Specifikus tanulási nehézségek 129
d) Pervazív fejlődési zavarok 130
e) Tic-zavarok 130
5.7. Differenciáldiagnózis 131
5.8. A diagnosztikai munka menete 132
a) A szülőkkel készített klinikai interjú 132
b) A gyerekkel készített interjú 133
c) Óvodai, iskolai információk 133
d) Pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálat 134
e) Pszichológiai vizsgálat 134
f) Szomatikus vizsgálat 134
g) Közvetlen megfigyelés 134
5.9. Kezelés 135
5.9.1. Gyógyszeres kezelés 134
5.9.1.1. A Ritalin-kezelés 136
a) Életkori sajátosságok 136
b) Fenntartó kezelés 137
c) Nyomonkövetés 137
d) A terápia befejezése 137
e) Mellékhatások 137
f) Interakciók 138
g) Kombináció egyéb gyógyszerekkel 138
h) Egyéb pszichostimulánsok 139
i) Antidepresszánsok 139
5.9.2. Pedagógiai-gyógypedagógiai kezelés 140
5.9.3. Viselkedésterápia, kognitív tréning 140
5.9.4. Családi konzultáció 141
5.10. Esetismertetések 142
5.10.1. Anita 142
5.10.2. Gergely 143
5.10.3. Miklós 145
5.10.4. Laci 147
Felhasznált irodalom 154
6. Autisztikus kórképek diagnosztikája és terápiája
(Magassy Lajosné) 159
6.1. Az autizmusról 159
6.1.1. Az autizmus problémaköre, a speciális
szemléletmód szükségessége 149
6.1.2. A másság problematikája 160
6.1.3. Az autizmus fogalmi meghatározása 161
6.1.4. Az autizmus betegségének oka, gyakorisága 162
6.1.5. Autisztikus jellegű tünetek 163
6.2. Autisztikus spektrumok 164
6.2.1. Az Asperger-féle autisztikus pszichopátia 164
6.2.2. A Kanner-féle koragyermekkori autizmus 166
6.2.3. Gyermekkori schizophrenia 167
6.2.4. Pszichotikoform oligophrenia 168
6.3. Az autizmus általános tünetei 169
6.3.1. Kényszerek 169
a) Neurotikus kényszerek 169
b) Pszichotikus kényszerek 169
1. Beszédkény szer 169
2. Gondolatismétlési kényszer 169
3. Kérdezési kényszer 169
4. Mozgásos kényszerek 169
5. Az azonossághoz való kényszeres ragaszkodás 169
6.3.2. Affektív zavarok 170
a) Autó- és heteroagresszió 170
b) Szorongás 170
c) Félelem 171
d) Ambivalencia 171
e) Inadequát reakciók 171
6.3.3. A kognitív funkciók zavarai 171
a) Érzékelés 172
b) Észlelés 172
c) Érdeklődés 172
d) Figyelem 172
e) Emlékezet 172
f) Szerialitas 172
g) Analízis-szintézis 172
h) Következtetéseik 173
i) Kauzális gondolkodás 173
j) Ítéletalkotás 173
k) Fogalomalkotás 173
1) Az én-fejlődés zavara 173
6.3.4. A beszéd zavarai 173
a) Az „én" személyes névmás használata 173
b) A beszédből hiányzik a közlő jelleg 173
c) Echolalia 173
d) Önkényesen kialakított szavak 173
e) Kontaminációk 173
f) Megváltozott hangsúly, beszéddallam 174
g) Vegetatív zavarok 174
h) A mozgás mássága 174
6.4. Speciális tünetek 175
a) Szemkontaktus hiánya 175
b) Epidermisz-kontaktus 175
c) Személyek tárgyként való kezelése 175
d) Boldogságoskodás 175
e) Szagolgatás 175
f) Okulo-digitális tünet 175
g) Zene, dallam fontossága 176
h) Exkrementumokkal való manipuláció 176
i) Önszórakoztató tendencia 176
j) Bizarrériák 176
k) Öntörvényűség 177
6.5. Oktatás, fejlesztés, fejleszthetőség 178
6.5.1. Fejleszthetőség, oktathatóság 178
6.5.2. Korai fejlesztés 178
6.5.3. A diagnosztikus szakasz 178
6.5.4. A fejlesztés területei, feladatai 182
6.5.5. A speciális fejlesztés menete 184
6.5.5.1. Didaktikus játékok 185
6.5.5.2. A didaktikus játékfejlesztés menete 186
6.5.5.3. Egyéb terápiák 188
Az autizmus irodalma 189
7. Organikus kórképek megjelenése
gyermekkorban (Csillag Mária) 191
7.1. Epilepsziás rohamok osztályozása a klinikum alapján 197
7.1.1. Nagyrohamok (grand mai) 197
7.1.2. Kisrohamok (petit mai) 197
7.1.3. Fokális rohamok (Jackson-rohamok) 197
7.1.4. Pszichomotoros halántéklebeny-epilepsziák 197
7.1.5. Atipikus epilepsziás rohamfajták 198
7.2. Részletes betegségfelosztás 201
7.2.1. Infantilis epilepszia 201
7.2.2. Veleszületett kórformák 204
7.2.3. Esetismertetés 206
7.2.4. Lateralizáció, dominancia 209
7.3. A gyógyszeres kezelésekről 212
Felhasznált irodalom 214
8. Drogfogyasztás és a drogfogyasztáshoz vezető út
gyermek- és serdülőkorban (Medvebocsok) 217
(Gerevich József)
Felhasznált irodalom 223
9. Pszichoterápia gyermek- és serdülőkorban 225
(Győrfi Anna)
9.1. A gyermekanalízis indikációi és kontraindikációi 227
9.2. A gyermekanalízis általános elvei 231
9.3. Életkori sajátosságok 240
9.4. Áttétel 247
9.4.1. A prelatencia korú gyermek áttétele 249
9.4.2. Áttétel a latencia-korban 250
9.4.3. A preadolescensek áttételi reakciói 251
9.4.4. Serdülők áttételi érzései 251
9.5. A gyermekterapeuta érzelmi reakciói 253
9.5.1. Az analitikus bevonása a páciens családjába 254
9.5.2. Reakciók a gyermekterápiás helyzetre 255
9.5.3. Reakciók a gyermek személyiségére 255
9.5.4. A gyermekterapeuta személyisége 256
9.6. A szülők szerepe a gyermekanalízisben 259
9.6.1. A szülő-gyermek kapcsolat analitikus
megközelítése 260
9.6.2. A szülő helye a gyermek analitikus kezelésében 261
9.6.3. Az analitikus és a szülő kapcsolatának
ellentmondásai 262
9.6.4. A szülőknek adott tanácsok és magyarázatok 264
9.6.5. Az analitikus érzelmi reakciói a szülőkkel
kapcsolatban 265
9.6.5.1. Áttételes érzések 265
9.6.5.2. A szülőkre mint valódi személyekre adott
érzelmi reakciók 266
9.6.5.3. Identifikáció valós vagy idealizált szülőkkel 266
9.6.6. Kapcsolattartás a szülőkkel 267
9.6.7. A szülő és az analízis befejezése 269
9.7. Szülők és gyermekek párhuzamos analízise 271
9.7.1. A gyermek fejlődésének és a szülő patológiájának
összefüggése 274
9.7.2. Étkezési és emésztési zavarok 275
9.7.3. Korai szexuális túlingerlés 275
9.7.4. A gyermek küldetése a szülői ambíció
kiteljesítése 276
9.7.5. A gyermek a szülő sérült részét reprezentálja 277
9.8. A terápia lezárása 278
9.8.1. Elvi megfontolások 278
9.8.2. Gyakorlati szempontok 279
Felhasznált irodalom 282
10. Csoportterápia és pszichodráma gyermek- és serdülőkorban (Vikár András) 285
10.1. Bevezetés 285
10.2. A pszichodráma 285
10.2.1. Alapok 286
10.2.2. Moreno elmélete a személyiségfejlődésről 287
10.2.3. Zavarok és elakadások a fejlődésben 288
10.3. A környezet és a csoport szerepe 290
10.3.1. A kisgyermekkor 290
10.3.2. A serdülőkor 291
10.4. A pszichodráma alkalmazása gyermek- és serdülőkorban 293
Felhasznált irodalom 300
11. Családterápia (Kapusi Gyula) 303
11.1. A családterápia kialakulása és gyökerei 303
11.1.1. Korai pszichoanalitikus előzmények 303
11.1.2. Szkizofrénia kutatások 304
11.1.3. A kibernetika hatása, rendszerelmélet 306
11.2. A családterápiás irányzatok, iskolák 307
11.2.1. Pszichoanalitikus és tárgykapcsolati irányzat 307
11.2.2. Intergenerációs irányzatok 308
11.2.2.1. Szimbolikus, experimentális irányzat 308
11.2.2.2. Kontextuális családterápiás irányzat 309
11.2.2.3. A családi rendszerek teóriája 310
11.2.3. Rendszerszemléletű irányzatok 312
11.2.3.1. Strukturális irányzat 312
11.2.3.2. Stratégiás és szisztémás irányzat 312
11.2.3.3. Problémaközpontú irányzat 313
11.2.4. Viselkedésterápiás irányzat 315
11.2.5. Pszichoedukatív irányzat 316
11.3. A családterápiás szemlélet elméleti alapjai 317
11.3.1. Rendszerelmélet 317
11.3.2. Családi életciklusok 318
11.3.3. A tünetek keletkezése és funkciója 320
11.4. A családterápia keretei, folyamata és technikái 320
11.4.1. A családterápia keretei 321
11.4.2. A családterápia folyamata 321
11.4.2.1. Diagnosztikus szakasz 321
11.4.2.2. Terápiás szakasz 321
11.4.2.3. Lezárás 321
11.4.3. A családterápia indikációja 322
11.4.4. A családterápiában alkalmazott technikák 322
11.4.4.1. Családi fényképek 323
11.4.4.2. Családi bábinterjú 323
11.4.4.3. Üres szék 324
11.4.4.4. Családfa (genogram) 324
11.4.4.5. Szoboralkotás, családszobor 324
11.4.4.6. A családi otthon alaprajza 325
11.4.4.7. Családi konferencia 325
11.4.4.8. Ülésrend változtatás 326
11.4.4.9. Szerepcsere 326
11.4.4.10. Átcímkézés 326
11.5. A családterápia alkalmazási területei 328
11.5.1. A családterápia alkalmazása az egészségügyben 328
11.5.2. Családterápia alkalmazása a nevelésben 329
Felhasznált irodalom 330
12. Diagnosztika a gyermek pszichoterápiában 333
(Alpár Zsuzsa)
12.1. A pszichopatológiai diagnózis sajátosságai
a gyerekterápiában 333
12.2. A diagnosztikus szakasz teendői 336
12.2.1. Jelentkezés 336
12.2.2. Az első interjú 336
12.2.3.1. Objektív adatok 337
12.2.2.2. Szubjektív adatok 338
12.2.2.3. Szcénikus vagy szituatív összefüggések 338
12.2.3. Anamnézis-felvétel 339
12.3. Vizsgálati módszerek 343
12.3.1. Személyiségtesztek 343
12.3.1.1. Rajztesztek 344
12.3.1.2. Világ-teszt 345
12.3.1.3. CAT 346
12.3.1.4. TAT 346
12.3.1.5. Rorschach-teszt 347
12.3.2. Teljesítménytesztek 348
12.3.2.1. Intelligenciatesztek 349
12.3.2.2. Egyéb teljesítménytesztek 351
Felhasznált irodalom 350
13. A gyermek- és az ifjúkor speciális jogi
szabályozása (Huszár Ilona, Czenner Zsuzsa) 355
13.1. A gyermek- és ifjúkorra vonatkozó törvények 355
13.1.1. A gyermekek védelméről és gyámügyi
igazgatásáról szóló 1997. évi XXI. törvény 356
13.1.2. A Családjogi Törvény és a Legfelsőbb Bíróság
19. sz. irányelvével módosított 17. sz. irányelv 357
13.1.3. A Büntetőtörvénykönyvről szóló 1978. évi
IV. törvény 360
13.1.4. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi
V. törvény 361
13.1.5. Az 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről 361
13.2. Mikor kerülhet sor a kiskorú gyermek vagy
a fiatalkorú pszichológiai-pszichiátriai vizsgálatára? 362
13.2.1. Nemi erkölcs elleni bűncselekmények 362
13.2.2. Ifjúság elleni bűncselekmények 363
13.2.3. Polgári peres eljárások, gyermekelhelyezés 364
13.3. Az igazságügyi pszichológiai vizsgálat 368
13.3.1. Szexuális bűncselekmény gyanújakor 368
13.3.2. Gyermek- és ifjúság elleni bűntett,
veszélyeztetés felmerülésekor 369
13.3.3. Gyermekelhelyezés során 370
Felhasznált irodalom 374
14. Zárszó (Vikár György, Vikár András) 377
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem