Vihar Oroszország felett

Előszó

Kereken hetven esztendeje történt: valamelyik vidéki orosz kúriából elindult egy leány, hogy a polgári otthon langyos csendje, a házasélet biztonsága helyett a kilátástalannak látszó harcot: a szegény nép boldogságáért folytatott küzdelmet válassza.
A kortársak szerint külseje éppen olyan volt, mint a többi „melegházi virágé", akit a valóságtól elzárt a társasélet. Ez a hódítóan szép leány előbb Svájcba megy és az orvosegyetemen akarja elsajátítani a természettudományos gondolkodás alapjait. Érintkezésbe lép a munkásmozgalom vezetőivel. Túl akar látni a falusi kúria horizontján. Azoknak sorsa érdekli, akik az árnyékos oldalon születtek.
Az első hívó szóra otthagyja az egyetem nyugodalmas életét. Részt vállal az orosz forradalmárok életveszélyes munkájából. Falusi ispotályokban gyógyít, szennytől, járványtól, éhezéstől, baromi robottól elkínzott parasztoknak nyújt segélyt. Mikor rádöbben, hogy e békés munka folytatását is csendőrszuronyok és rendőrbesúgók fenyegetik, - a forradalmi terror útjára lép. Ott áll a lázadók első soraiban, mikor a forrongó tömeg a Télipalota elé vonul, hogy jogot és emberséget követeljen. Ott áll, mikor sortűz dörren és csendőrkardok tizedelik a fegyvertelenül tüntető tömeget. De ott találjuk akkor is, mikor bomba süvít s a népnyúzó ügyészt, a hóhérrá aljasult bírót, végül magát a cárt küldik halálba a forradalmárok. Vissza