Vigyázat, jönnek a törökök!

Fülszöveg

Az 1990-es évek óta, akárcsak a „törökvész" idejében, újra és újra rákérdeznek: jönnek-e a törökök, a muzulmánok? Vagyis: csatlakozik-e Törökország az Európai Unióhoz, illetve ez utóbbi szempontjából: kibővül-e az EU Törökországgal? A feladvány nem ilyen egyszerű. Hiszen nemcsak Törökország, hanem más országok is a sorukra várnak: például a nyugat-balkáni államok, Ukrajna vagy Fehéroroszország, sőt vannak, akik Izraelt és Marokkót is idesorolják. Végeredményben, kérdezhetnénk, hol a vége vagy a határa Európának? A hamarosan bekerülő Horvátországgal és Izlanddal az EU 29 tagú lesz. Melyik lesz vajon a 30. tagország, és melyek követhetik?
Az alábbi irás mindenekelőtt e két utóbbi kérdésre keres választ. De a válasz nem egyszerű, hanem igazi geopolitikai fejtörő. Legalább három módon kell megvilágítani a problémakört. Egyrészt az EU oldaláról, „belső és külső nézetből", vagyis EU-s határokon belülről és kívülről. Másrészt ugyanezt kell megtennünk Törökország és a többi pályázó állam... Tovább

Fülszöveg

Az 1990-es évek óta, akárcsak a „törökvész" idejében, újra és újra rákérdeznek: jönnek-e a törökök, a muzulmánok? Vagyis: csatlakozik-e Törökország az Európai Unióhoz, illetve ez utóbbi szempontjából: kibővül-e az EU Törökországgal? A feladvány nem ilyen egyszerű. Hiszen nemcsak Törökország, hanem más országok is a sorukra várnak: például a nyugat-balkáni államok, Ukrajna vagy Fehéroroszország, sőt vannak, akik Izraelt és Marokkót is idesorolják. Végeredményben, kérdezhetnénk, hol a vége vagy a határa Európának? A hamarosan bekerülő Horvátországgal és Izlanddal az EU 29 tagú lesz. Melyik lesz vajon a 30. tagország, és melyek követhetik?
Az alábbi irás mindenekelőtt e két utóbbi kérdésre keres választ. De a válasz nem egyszerű, hanem igazi geopolitikai fejtörő. Legalább három módon kell megvilágítani a problémakört. Egyrészt az EU oldaláról, „belső és külső nézetből", vagyis EU-s határokon belülről és kívülről. Másrészt ugyanezt kell megtennünk Törökország és a többi pályázó állam vonatkozásában is. Harmadsorban az egész esetleges csatlakozási, illetve bővülési folyamatot a világszintü történések keretébe kell helyezni.
Gondolatmenetem geopolitikai és nem jogi jellegű. Tehát nem a szokásos szakterületi gondolkodást helyezem előtérbe, még ha az magától érthetően fontos is. Célom egy átfogó tudományos ítélet lehetőségeinek kibányászása. Meggyőződésem, hogy csak ennek alapján juthatunk el a végkövetkeztetéshez.
Bárdos-Féltoronyi Miklós Budapesten született 1935-ben, geopolitológus. A sztálinizmus idején származása miatt kitelepítették. 1951-től 1956-ig mezőgazdasági és ipari munkásként dolgozott. 1957 januárjában Belgiumba került, ahol elkezdte egyetemi tanulmányait. 1966-ban a közgazdasági tudományok doktorává avatták a belgiumi louvaini katolikus egyetemen (UCL, Université catholique de Louvain-la-Neuve). 1970-ben az UCL tanárává nevezték ki. 2000-ben nyugdíjba vonult. Ezt követően meghívott tanárként működött a pécsi, a miskolci és a Corvinus Egyetemen. 2006 óta tanít a Wesley János Lelkészképző Főiskolán.
Előadásainak, szemináriumainak és kutatásainak fontosabb témái: geopolitikai elméletek, Eurázsia geopolitikai helyzete és fejlődése, az EU, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok geoökonómiája, előítéletek (elsősorban ember- és társadalomképek és -képzetek a geopolitikában). Mintegy 40 könyv és kiadvány szerzője, illetve társszerzője. 190 cikke jelent meg. (Honlapját lásd a www.bardosfeltoronyi.eu címen.) Vissza