Vidám állatkert

Fülszöveg

A könyvet lapozgatva, állati képmásokba öltöztetve tulajdonképpen emberi hibák, nevetséges tulajdonságok vonulnak el előttünk.
Ki ne ismerne rá a két légyben, "aki majdnem túlélte" azokra az élősdiekre, akik az utolsó pillanatig erőnek erejével bizakodnak, hogy "majd csak valahogyan túlélik", de hiába - potrohukon ott a penész, az elkerülhetetlen vég hírnöke. A gazdája borzebét hajszoló Szvoboda közkatona kacagtató torzképe a katonai copfnak, a lélektelen álfegyelmezésnek, amelyben csak a szabály betűje szent, minden más mellékes és érdektelen. S akik oktalan féltékenységben szenvednek, ebben a talán leggyötrőbb nyavalyában, nyilván magukra ismernek a féltékeny barázdabillegetőben, akit egy fészkébe csempészett kakukktojás tett boldogtalanná - hisz miért ne csalhatta volna meg a felesége éppen a kakukkal?
Hasek, akit méltán tartunk a világirodalom egyik legnagyobb humoristájának, szatírikusának, azonban nemcsak az embereknek, az állatoknak is az ismerője. Kutyahistóriái remekbeszabott írások, s bár minden példázgató szándék nélkül született a legtöbbjük, mégis elgondolkoztatnak: ennyire hasonlatosak volnánk? Hasek írásművészetének legsikerültebb alkotásai közé tartoznak ezek a kacagtató és elgondolkoztató állathistóriák. Meggyőzik az olvasót, hogy a Svejk írója nemcsak a remekbeszabott társadalmi szatírával ajándékozta meg az emberiséget, megbecsülést és - olvasást érdemelnek rövidebb lélegzetű írásai, szatírái, humoreszkjei is. Vissza