Kultúrák és tájak

Előszó

Nehéz lenne összefoglalni pár szóban, miről is szól ez a könyv. Kultúrák és tájak - árulja el a cím helyettem, ám néhány szót mégis hozzáfűznék.
Nem törekedtem semmilyen irányelv vagy kulturális elméletnek megfelelő könyvet írni. Nem érdekelt, van-e ezeréves egy bemutatott helyszín, van-e autentikus mondanivalója annak a tárgyalt népnek, térségnek. Mégcsak a tárgyalt témák sem kategorizálhatóak egységesen. Írtam földrajzi régiókról, történelmileg izgalmas területekről, népekről, országokról egyaránt, hisz amit kerestem, az nem osztályozható. A kultúra és az emberek világa nem szabályok szerint, keretek között fejlődik. Egy dolog foglalkoztatott; hogy amiről írok, annak ne csak neve legyen, hanem hangulata is. Olyan kézzelfogható, valóságos hangulatokat kerestem, amit csak a természet és az ember szoros - mégha tudatlan - együttműködése képes megteremteni. Ember és a táj elválaszthatatlan egymástól. A Szentföld egészen más lenne - teszem azt - a tajgán. Alaszka nem lenne Alaszka a hideg nélkül, Andalúzia nem létezhetne a Nap nélkül, Patagónia sablonos lenne 2000 km-rel északabbra stb.
Mondanom sem kell, még csak nem is törekedtem a teljességre, hisz világunk valóban ezerarcú, még így a XXI. század hajnalán is, mikor a globalizáció és a technológia már oly sok mindent megváltoztatott. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy a fejlődés mindent eltüntetne. A legizgalmasabb kultúrák gyakran - ha nem mindig - épp a különböző hagyományok egymásra hatásából jönnek létre. Amit ma egységesnek látunk, az gyakran nem más, mint több száz év - akár kényszerű, sőt ellenségeskedő - együttélés eredménye.
Ma sincs ez másként; világunk folyamatosan változik. A régi világ megállíthatatlanul tűnik el, pontosan úgy, ahogy a történelem folyamán mindig is. A kultúrák ma hihetetlen sebességgel keverednek, ami egyfelől félelmetes lehetőség, másfelől hatalmas felelősség az emberiség számára. Vissza