Via dolorosa

Előszó

A szerkesztő előszava György Horváth László református lelkészt, írót nem kell bemutatni, hiszen drámái ismertek, megjelentek, sőt volt amit elő is adtak ezekből. A szerző eddig is nagy sikert aratott, de versekkel még nem jelentkezett. Drámai alkat, akinek Istentől adott képessége van arra, hogy művein, versein keresztül katarzis-élményt tudjon teremteni az olvasókban. Embert-lelket tud formálni, hozzásegít ahhoz, hogy emberlétünk nagy kérdései előtt megálljunk és elgondolkozzunk. Ez különösen elmondható a „Via dolorosa" címen most megjelenő verseiről. Krisztus megfeszítésekor a földön sötétség támadt (Mt 27,45), a világ és az ember megrendül: a teremtmény Teremtője ellen lázadt, és s azt küldte halálra, akiben az Élet volt. De ugyanolyan megrendülést okoz annak felismerése: Isten szenved értünk. Lázadásunk, vétkünk terhét ő hordozza és viseli, hogy „sebeivel gyógyuljunk meg" (Ézs 53,5). Keresztünket akkor tudjuk hordozni, ha neki átadjuk, ő pedig saját keresztjének titkát nyitja meg előttünk, és bevon minket értünk való szenvedésének nagy misztériumába. Szenvedéseinket összekapcsolja saját szenvedéseivel, bűneinket felviszi a fára, hogy megbocsásson, és az átkot áldássá fordítsa halála árán. így lehet új életünk: békességünk Istennel és önmagunkkal. „Te mindeneken könyörülsz, mert mindent megtehetsz" (Bölcs 11,23). Isten „az élet barátja" (Bölcs 11,26), és mi is azok leszünk Jézus keresztje által. Ezt a katarzist, megrendülést és Istenre való feltekintést segítik a versekhez készített csodálatos rajzok, melyek a 14 stáción vezetnek végig Máger Ágnes művésznő keze munkája nyomán. E kötettel köszöntjük a Kanadában élő magyar református testvéreinket is. Vissza