VI. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás '84

Előszó

Hatodszor rendezzük meg 1971 óta a Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítást. Az első három biennáléként követte egymást; 1978-ban tértünk rá arra, hogy három évenként rendezzük meg ezt a maga nemében egyedülállóan gazdag nemzetközi seregszemlét. Úgy látszott, hogy a kisplasztika újabb eredményeiben való, több földrészre kiterjedő tájékozódás megkívánja az időben hosszabb lélegzetvételt. Változatlanok maradtak mindmáig a részvételi szabályzatnak a méretre, anyagra, az alkotások keletkezési idejére vonatkozó feltételei, az országok részvételének autonómiája. A tapasztalatok azonban arra indították a rendezőket, hogy az anyag bemutatása ezúttal az eddigiektől eltérő legyen. Változatlan a katalógus szerkezete: a résztvevő művészek országonként szerepelnek, az országok nevének a magyar ábécé szerinti sorrendjében. Az eddigi kiállításokon a rendezés is ezt a gyakorlatot követte, de mind nyilvánvalóbb volt, hogy ez a mechanikus rendszer nehezíti a bemutatást; végső soron az ábécén múlt, hogy milyen munkák kerülnek egy terembe vagy egymás mellé. És olyan hatalmas méretű tárlaton, ahol a részvételnek semmilyen stiláris kritériuma nincs, egyre nehezebb volt a látogató dolga, mert többször, egymástól távol is találkozhatott rokon törekvésekkel; nehéz volt követnie az egyetemes művészeti mozgást. A hatodik Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás rendezése úgy próbál túllépni az eddigi gyakorlaton, hogy az alkotásokat törekvések, esetleg stiláris jellemzők szerint csoportosítja. Vissza