A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vezetői számvitel I.

Egyetemi jegyzet/Budapesti Corvinus Egyetem Vezetői Számvitel Tanszék

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Budapesti Corvinus Egyetem
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 157 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó


1. Bevezetés a vezetői számvitelbe
1. Bevezetés a vezetői számvitelbe
A társadalmi újratermelési folyamatban részt vevő jogilag és/vagy gazdaságilag elkülönült, elkülöníthető egységek... Tovább

Előszó


1. Bevezetés a vezetői számvitelbe
1. Bevezetés a vezetői számvitelbe
A társadalmi újratermelési folyamatban részt vevő jogilag és/vagy gazdaságilag elkülönült, elkülöníthető egységek tevékenységéről megfelelő mennyiségű és minőségű információval kell rendelkezni ahhoz, hogy a tevékenység különböző szempontok alapján megítélhető, minősíthető legyen, illetve azzal kapcsolatban megalapozott döntéseket lehessen hozni. Ezen információs igények kielégítésének egyik alapvető eszköze a számvitel.
A széles körben elfogadott, általános megközelítés szerint a számvitel a vagyonra és vagyonváltozásokra vonatkozó információk képzésével és kommunikációjával foglalkozik. Az információk képzése egyfelől a vagyonra és vagyonváltozásokra hatással lévő gazdasági jelenségek azonosítását, mérését és megjelenítését1, másfelől az információk gyűjtését és feldolgozását jelenti. Természetesen nem elég a számviteli információkat pusztán létrehozni, hanem azokat el is kell juttatni a felhasználókhoz, azaz megfelelően kommunikálni is kell azokat, vagy más szóval az információ-továbbítás is a számvitel részének tekinthető.2
A számvitel többféle jelentés-tartalommal bírhat, attól függően, hogy mint elmélet és módszertan, vagy mint gyakorlati tevékenység, illetve mint a gyakorlati tevékenység során keletkezett dokumentumoknak (vagy információknak) az összessége irányából közelítünk.3
A következőkben bemutatjuk, hogy a számvitel fentiek szerinti, általános megközelítésétől hogyan juthatunk el a vezetői számvitelig, hogyan határozhatjuk meg a vezetői számvitel fogalmát, célját, tárgyát, feladatát és funkcióit.
1.1. A számviteli információk felhasználói
Az egységek4 gazdasági tevékenységében érdekelt felek eltérő információs igényekkel lépnek fel, hiszen eltérő nézőpontból és eltérő döntésekhez, minősítésekhez kívánnak információt szerezni. A különböző érdekhordozók, mint a tulajdonosok, a hitelezők, a vezetők (menedzserek), a munkavállalók, a piaci partnerek (vevők és szállítók), az állam és a különböző érdekvédelmi szervezetek igényeit egyeztetni kell, az érdekütközéseket fel kell oldani, meg kell találni azt az érdekegyensúlyt, amely figyelembe veszi az érdekérvényesítő képességet és az információigény kielégítésénél a költség-haszon elvet. Az érdekegyensúlynak megfelelő információk képzését és kommunikációját - a jog erejével -szabályozni szükséges, mert egyrészt a jogi és/vagy gazdasági egységeket rá kell kényszeríteni arra, hogy számviteli információkat szolgáltassanak magukról, másrészt szabványosítani kell az információ-szolgáltatást, hogy az információk térben és időben összehasonlíthatók legyenek. Ezek a szabályrendszerek bizonyos fokú szabadságfokkal Vissza

Tartalom


TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezetés a vezetői számvitelbe_1
1.1. A számviteli információk felhasználói _1
1.2. A pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel közötti főbb különbségek_3
1.3. A vezetői számvitel célja, tárgya, feladata_8
1.4. A vezetői számvitel és a döntéshozatal folyamata_10
1.5. A vezetői számvitel funkciói_12
1.6. Rövid történeti áttekintés a vezetői számvitelről_13
2. Költségfogalmak és költség csoportosítások_16
2.1. A költségszámvitel célja és feladatai_16
2.1.1. A költségszámvitel célja____16
2.1.2. A költségszámvitel feladatai ____17
2.2. Költség és költségszámítási alapfogalmak_18
2.2.1. A költség fogalma___18
2.2.2. A kiadás, a költség, és a ráfordítás kapcsolata_19
2.3. A költségek csoportosítása_21
2.3.1. Elszámolhatóság módja szerint__21
2.3.2. Keletkezés szerint___22
2.3.3. Megjelenési forma szerint_;_24
2.3.4. Volumenhez való viszony szerint ___25
2.3.5. Döntési relevancia szerint ______30
2.3.6. „Elsüllyedt" költség (Sunk cost) __31
2.3.7. Alternatív költség (Opportunity cost) ' .' _32
2.3.8. Felelősségi szint és irányíthatóság szerint___32
2.3.9. A felmerülés ideje szerint_33
2.4. A határköltség és a differenciálköltség számítás_33
2.5. Összefoglalás___34
3. A hagyományos költségszámítási rendszer _36
3.1. Teljes- és részköltség számítás _36
3.2. A hagyományos költségszámítási rendszerek_37
3.2.1. A közvetlen és a közvetett költségek elszámolása_38
3.2.2. A gyártási általános költségek felosztása___39
3.2.3. A költségráták kialakításának szempontjai___39
3.2.3.1. Egyszintű költségallokáció___40
3.2.3.2. Többszintű költségallokáció _____40
3.2.3.3. Tervezett, előre meghatározott költségráták__42
3.2.3.4. A költségráták megbontása a változó és a fix általános költségekre vonatkozó rátára_46
3.2.4. A gyártási általános költségen kívüli költségek felosztása _48
3.3. A hagyományos költségszámítás folyamata__ 48
3.4. A hagyományos költségszámítás lépései__49
3.4.1. Az általános költségek elszámolása költséghelyekre____49
3.4.2. Szolgáltató részlegek költségeinek felosztása___51
3.4.2.1. Egyirányú költségfelosztás___52
3.4.2.2. Visszacsatoló költségfelosztás_____52
3.4.3. A termelő költséghelyek költségeinek felosztása a költségviselőkre _55
3.5. Összefoglalás ______57
4. Tevékenység alapú költségszámítási rendszerek-- 59
4.1. A tevékenység alapú költségszámítás kialakulásának előzményei
4.2. A hagyományos költségszámítási rendszerek kritikája-
4.3. A tevékenység alapú költségszámítás kialakulása___—
4.4. A tevékenység alapú költségszámítás elméleti alapjai_
4.4.1. A költség okozója a tevékenység_
59 61 62
4.4.2. Megfelelően hosszú távon a legtöbb költség változóvá tehető
4.4.3. Az ABC a felhasznált erőforrások költségét méri_
63
_ 63 _ 64 65
68
4.5. A tevékenység alapú költségszámítás folyamata
4.6. A tevékenység alapú költségszámítás kialakítása___69
4.6.1. Tevékenységek elemzése és meghatározása, a tevékenységköltség-gyüjtők kialakítása-69
4.6.2. Az egyes tevékenységek költségeinek kiszámítása___70
4.6.3. Az egyes termékekre jutó tevékenységköltség kiszámítása___71
4.7. Az ABC rendszer pontossága_
73
4.8. Összefoglaló példa a hagyományos költségszámítás és az ABC összehasonlítására73
4.9. Az ABC által szolgáltatott információk felhasználása___76
4.10. Összefoglalás___
5. Az önköltségszámítás__79
5.1. Az önköltségszámítás tárgya, az önköltség tartalma_79
5.2. A kalkulációs tényezők__80
5.2.1. Közvetlen anyagköltség___81
5.2.2. Közvetlen bérköltség és járulékai ____81
5.2.3. Utólag hozzárendelhető, továbbá megfelelő mutatók, jellemzők segítségével felosztható közvetett költségek___82
5.2.4. Az időszakban felmerült és az időszakot terhelő költség, vagyis a költségkorrekciók szerepe az önköltségszámításban_r_84
5.2.5. Kalkulációs sémák_84
5.3. A kalkuláció módszerei _86
5.4. A kalkuláció időhorizontja_87
5.4.1. Az előkalkuláció _87
5.4.2. Közbenső kalkuláció_87
5.4.3. Utókalkuláció_87
5.5. Job costing rendszer_89
5.5.1. Job costing rendszer a termelési folyamatban__93
5.5.2. A gyártási költségen kívüli költségek a job costing rendszerben_96
5.5.3. A szolgáltató szektor sajátossága___ 96
5.5.4. Hosszú átfutási idejű munkák___97
5.5.5. A Job costing alkalmazása alacsony készletállománynál__102
5.6. Process costing___104
5.6.1. A termelési szakasz elején és végén nincs befejezetlen állomány__107
5.6.2. A termelési szakasz elején nincs, de a végén marad befejezetlen termelés__108
5.6.3. Az időszak elején és végén is van a termelési szakaszon belül befejezetlen állomány_110
5.6.3.1. A súlyozott átlagos önköltség alkalmazása___110
5.6.3.2. A FIFO módszer alkalmazása
5.6.4. A termék áramlása a termelési szakaszokon keresztül
111 113
5.6.4.1. Súlyozott átlagos önköltség alkalmazása___U4
5.6.4.2. FIFO eljárás alkalmazása____jjg
5.7. Vegyes költség rendszerek___U7
5.8. Költségmegosztás fő-, iker- és melléktermékek esetében _119
5.8.1. Az ikertermékek közös költségeinek szétosztása _121
5.8.1.1. A közös költségek szétosztása a létrehozott output természetes mértékegysége alapján _ 122
5.8.1.2. A közös költségek szétosztása a létrehozott termékek piaci értéke alapján_123
5.8.1.3. A közös költségek szétosztása a létrehozott termékek nettó realizálható értéke alapján_124
5.8.1.4. A közös költségek szétosztása a létrehozott termékekre azonos haszonkulcs számítása mellett_125
5.8.1.5. A különböző szétosztási lehetőségek összehasonlítása_127
5.8.2. A melléktermékek költségeinek meghatározása a közös költségekből_128
5.9. Egyenértékszámos osztókalkuláció_132
5.10. Összefoglalás_135
6. Költségelszámolás_136
6.1. A költségszámviteli rendszer komponensei _136
6.1.1. Az erőforrás-felhasználások köre_137
6.1.2. Az erőforrás-felhasználások értékelése_137
6.1.3. Az erőforrás-felhasználások értékének normalizálása_139
6.1.4. A költség-gyűjtés módszere_140
6.1.5. A készletek (teljesítmények) értékelésének alapjául szolgáló költség tartalma_141
6.1.6. Folyamatos vagy szakaszos elszámolás_144
6.1.7. A költségek áramoltatása__ 146
6.2. A költségszámviteli rendszer felépítése és integrálása_147
6.2.1. A költségszámviteli rendszer felépítése____147
6.2.2. A költségszámviteli rendszer integrálása______ 149
6.3. A költségelszámolás rendszere____150
6.3.1. Az eredményszámítási eljárások miatti kötöttségek___151
6.3.2. A pénzügyi számviteli elszámolási szabályok kötöttsége____152
6.3.3. A költségelszámolás szemlélete____153
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem