Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz I.

Előszó

Részlet a könyvből:

A debreceni Vároi Múzeum képzőművészeti gyűjteménye majdnem egyidős a múzeummal: már 1905-ben leltároztak festményeket, grafikákat. A múzeumi bizottság számíthatott a Debreceni Műpártoló Egyesület, a Csokonai Kör, valamint egyes debreceni családok segítségére.
A tízes években felmerült a képtár igénye, s 1916 körül már tárgyalást folytattak a Szépművészeti Múzeummal. 1919 április 14-én nyílt meg a Fűvészkerti Tanodában a múzeum önálló egysége: a Városi Képtár. Igaz külső segítséggel valósult meg - alapját a Szépművészeti Múzeum 85 darabos letétje képezte - de ez további ösztönzést jelentett a gyűjtésre. A városi tanács minden jelentős kiállításról vásárolt egy-egy darabot, majd 1927-től a Múzeumbarátok Köre szerzett meg egy-egy jelentős festményt.
A múzeum nagyarányú fejlesztése Déri Frigyes (1852-1924) segítségével valósult meg. Déri Bécsben élő magyar kereskedelmi tanácsos a tízes években egyre aktívabban kapcsolódott be a magyar művészeti és múzeumi életbe. Több múzeumnak értékes tárgyakat vásárolt, ajándékozott. Általános művelődéstörténeti anyaga mellé intenzíven kezdte gyűjteni a magyar műtárgyakat. 1910 körül vette meg képzőművészeti gyűjteményének legszebb darabjait, 1913-ban például, - a bécsi Pisko aukción - Munkácsy Golgotájának színvázlatát. 1914-ben az Ernst Múzeumban mutatták be Munkácsy Ecce-homo-ját, amelyet nem tudott megvásárolni a magyar állam. Ekkor Déri Frigyes megalkudott a magyar-angol konzorciummal - (amely visszahozta a nagy képet Amerikából) - s megszerezte az Ecce-homo-t. Vissza