I. kötet | |
Bevezetés | 1 |
Vezetési és szervezési gondolkodás fejlődése | 3 |
Bevezetés | 5 |
A vezetés-szervezés és a szervezetelmélet kialakulása és történeti fejlődése | 6 |
Az ipari fejlődés korai fázisai | 6 |
Taylor, Fayol és Weber kora (1880-1920) | 8 |
A két világháború közötti időszak | 10 |
A második világháborútól az 1970-es évekig | 12 |
Fejlődési tendenciák az 1970-es évek elejétől napjainkig | 14 |
A vezetési, szervezési és szervezetelmélet legfontosabb állomásai az USA-ban és Nyugat-Európában | 19 |
A klasszikus iskolához tartozó irányzatok | 19 |
A fayolizmus további fejlődése | 32 |
A szervezet- és vezetéselmélet emberközpontú irányzatai | 33 |
Integrációs törekvések | 42 |
A Japán vezetési és szervezési gondolkodás fejlődése | 58 |
A japán gazdaság és társadalom befolyása a vezetési és szervezés gondolkodásra | 58 |
A fejlődés korszakai | 60 |
A vezetési és szervezési gondolkodás a kelet-európai országokban | 65 |
Átfogó helyzetkép | 65 |
A kezdeti fejlődés korszaka | 65 |
A sztálini tervutasításos rendszer korszaka | 68 |
Az újabb kori formalisztikus gondolkodás | 71 |
Szociológiai, szociálpszichológiai megközelítések | 74 |
A magyar vezetés- és szervezéstudomány fejlődése | 75 |
Átfogó helyzetkép | 75 |
A kezdeti fejlődés korszaka (1910-1949) | 75 |
A sztálini tervutasításos rendszer korszaka | 77 |
Az újabb kori formalisztikus gondolkodás | 77 |
Az emberközpontú gondolkodás irányzatai | 78 |
Az újabb fejlődés | 83 |
Irodalomjegyzék az I. fejezethez | 83 |
A szervezetek működését és vezetését befolyásoló tényezők | 91 |
Bevezetés | 93 |
A szervezet környezetének hatása | 95 |
Piaci környezet | 95 |
Tudományos-technikai környezet | 100 |
Társadalmi-gazdasági környezet | 102 |
Kulturális környezet | 108 |
A környezet különböző szegmenseinek együttes hatása | 110 |
A belső adottságok befolyásoló szerepe | 115 |
A méret | 115 |
Profil (tevékenységi kör) | 118 |
Technológia | 120 |
Eredet | 125 |
Telepítési helyzet | 127 |
Szervezeti kultúra | 128 |
A belső adottságok kölcsönhatásai | 130 |
A környezet és a belső adottságok összefüggése | 132 |
A stratégia mint közvetítő tényező | 133 |
Összefoglalás | 138 |
Irodalomjegyzék a II. fejezethez | 140 |
Szervezeti formák és fejlődésük | 143 |
Bevezetés | 145 |
Szervezeti formák | 146 |
A szervezeti formák strukturális jellemzői | 146 |
Szervezeti alapformák | 151 |
A magyar vállalatszervezeti fejlődés utolsó négy évtizede | 190 |
A szovjet mintára kialakított lineáris-funkcionális szervezet a "profiltisztítások" időszakában (1948-1958) | 190 |
A lineáris-funkcionális szervezet vezetésének növekvő nehézségei a vállalati összevonásokat követő szakaszban (1959-1967) | 193 |
A lineáris-funcionális szervezet "megmerevedése" az első gazdasági reform kibontakozása és a visszarendeződése időszakában (1968-1979) | 194 |
Szervezetalakítási törekvések a 80-as években (1980-1990) | 201 |
A magyar vállalatfejlődés a fejlett nyugati országok vállalatszervezeti fejlődésének tükrében | 207 |
Irodalomjegyzék a III. fejezethez | 216 |
A szervezetek folyamatstruktúrája, a szervezeti folyamatok vezetése és szervezése | 219 |
Bevezetés | 221 |
Folyamatok a szervezetekben | 222 |
A folyamatok értelmezése | 222 |
A folyamatok osztályozása | 223 |
A folyamatstruktúra bemutatása vállalati példákkal | 225 |
A folyamatstruktúra és a felépítési struktúra kapcsolata | 230 |
A folyamatok vezetésével és szervezésével szembeni követelmények | 231 |
A folyamatok vezetése és szervezése | 235 |
Fejlesztés | 258 |
Beszerzés | 281 |
Termelés | 300 |
Minőségszabályozás | 316 |
Infrastrukturális (kiszolgáló) folyamatok | 326 |
Pénzügy | 334 |
A vállalati folyamatok integrációja | 345 |
Az integráció mint a folyamatok vezetésének központi kérdése | 345 |
A folyamatok integrálása a vezetés elemein keresztül | 346 |
Integrációt megvalósító rendszerek | 349 |
Irodalomjegyzék a IV. fejezethez | 374 |