Vezetés- és szervezetpszichológia

Tartalom

Előszó 19
I. rész A VEZETŐ
1. fejezet
EGY KIS TÖRTÉNELEM 27
1.1 MI A VEZETÉS? 29
1.1.1 A vezetés: tudomány 30
1.1.2 A vezetés: művészet 31
1.1.3 A vezetés: szakma 32
1.2 "AZ IDŐ KÚTJA" 32
1.3 "AZ IPAR KAPITÁNYAI" 35
1.4 MAX WEBER ÉS A BÜROKRATIKUS VEZETÉS 36
1.5 A TERMELÉS SPECIALISTÁJA: FREDERICK WINSLOW TAYLOR
ÉS A „TUDOMÁNYOS VEZETÉS" 37
1.6 A SZERVEZÉS SPECIALISTÁJA: HENRI FAYOL 39
1.7 ELTON MAYO ÉS A „HUMÁN RELATIONS" - AVAGY A MUNKA
SZOCIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE 41
2. fejezet
ELMÉLETEK ÉS MODELLEK 43
2.1 VEZETŐI SZEREPEK 45
2.2 HUMANISZTIKUS MEGKÖZELÍTÉSEK 46
2.2.1 Maslow és a szükségletek piramisa 46
2.2.2 Frederick Herzberg „kéttényezős motiváció" elmélete 48
2.2.3 Carl Rogers és a személyközpontú megközelítés 50
2.2.4 Chris Argyris: Az egyén a szervezetben 50
2.2.5 Thomas Gordon és a vezetői eredményesség 52
2.3 A SIKERES VEZETŐ TULAJDONSÁGAI 53
2.3.1 Kutatási eredmények 53
2.3.2 Vezetési szakismeretek 55
2.4 VISELKEDÉSI MODELLEK - VEZETÉSI STÍLUSOK 58
2.4.1 Alapvető feltevés 59
2.4.2 McGregor - az „X" és az „Y" elmélet 60
2.4.3 Gondoskodó és strukturáló vezetés (Ohio State University) 62
2.4.4 Termelésközpontú és dolgozóközpontú vezetés
(University of Michigan) 63
2.4.5 Vezetői rács (Blake és Mouton) 63
2.4.6 A vezetési stílusok (egy klasszikus kísérlet) 65
2.5 A SIKERESSÉG, MINT A HELYZET FÜGGVÉNYE
(KONTINGENCIA-ELMÉLETEK) 67
2.5.1 Fiedler kontingencia-modellje 70
2.5.2 Hersey és Blanchard modellje a helyzetfüggő vezetésről 72
2.5.3 House „út-cél" modellje 74
2.5.4 Vroom és Yetton participatív döntési modellje 76
2.5.5 A négy kontingencia-modell összehasonlítása 76
2.6 A Z-ELMÉLET FELTÉTELEZÉSEI 76
2.7 AZ R-ELMÉLET FELTÉTELEZÉSEI: RELÁCIÓS MEGKÖZELÍTÉS 79
2.8 A VEZETÉS RENDSZERELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE 80
2.9 AZ ÁTALAKÍTÓ (TRANSZFORMÁLÓ) VEZETÉS MODELLJE 82
2.10 A VEZETÉSI STÍLUS „ÁRA" 88
3. fejezet
A VEZETŐI HATALOM 91
3.1 HATALOM ÉS ENGEDELMESSÉG 93
3.2 HATALOM ÉS TÁRSADALMI SZEREP 96
3.3 A VEZETÉS-BEFOLYÁSOLÁS 97
3.4 A VEZETŐI HATALOM TÍPUSAI 99
3.4.1 A jutalmazó hatalom 99
3.4.2 A kényszerítő hatalom 100
3.4.3 A kapcsolatokból származó hatalom 100
3.4.4 A jogi (törvényes, legitim) hatalom 100
3.4.5 A szakmai (szakértői) hatalom 101
3.4.6 Az információs hatalom 102
3.4.7 A referens hatalom 102
3.4.8 A hatalomfajták értékelése 103
3.5 A HATALMI ŰR 103
3.6 A SZEMÉLYES HATALMI BÁZIS KIÉPÍTÉSE 104
3.7 A HATALOM SZEMÉLYKÖZPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE 106
3.8 TÖREKVÉSEK A HATALOM MEGOSZTÁSÁRA 114
3.8.1 A részvétel (a participatív vezetés) 114
3.8.2 A megengedő vezetés 115
3.8.3 Felhatalmazás 115
3.9 A HATALOM VESZÉLYEI 117
3.9.1 Hatalom és önálló döntés 118
3.9.2 A manipuláció 121
3.9.3 A kétszínűség (machiavellizmus) 121
3.9.4 Kényszerítés, manipuláció, együttműködés - a három mostohatestvér 122
3.9.5 A Mach-skála 124
3.9.6 A hatalmi politika 124
3.9.7 Élni vagy visszaélni a vezetői hatalommal 127
4. fejezet
A VEZETŐI MUNKA GYAKORLATA 131
4.1 A VEZETÉS, MINT SZOCIÁLIS FOLYAMAT 133
4.2 A VEZETŐI SZEREPEK 134
4.3 VEZETŐI TEVÉKENYSÉGEK 137
4.3.1 Tervezés 137
4.3.2 Szervezés 143
4.3.3 Igazgatás 143
4.3.4 Döntés 145
4.3.5 Koordinálás 154
4.3.6 Ellenőrzés 154
4.3.7 Teljesítményértékelés 154
4.3.8 Tájékozódás és tájékoztatás 155
4.3.9 Toborzás és kiválasztás 155
4.3.10 A humánus létszámcsökkentés (Outplacement) 167
4.4 A VEZETŐ IDŐGAZDÁLKODÁSA 171
4.4.1 Az időbeosztás lépései 171
4.4.2 A halogatás 172
4.4.3 A munkamegszakítások kezelése 173
4.4.4 Megbízások 174
4.4.5 Lopják az időmet! 176
4.5 A HATÉKONY VEZETÉS HÉT ARANYSZABÁLYA 181
4.5.1 Az számít, hogy ki vagy 182
4.5.2 A hét szokás 183
4.5.3 A vezető fejleszthető 187
4.6 A SIKERES VEZETŐK TÍZPARANCSOLATA 188
4.7 VEZETŐK ÉS BEOSZTOTTAK 194
5. fejezet
A VEZETŐK MENTÁLHIGIÉNÉJE (Buda Béla) 199
5.1 A HATALOM 201
5.2 A MEGTERHELÉS 201
5.3 STRESSZ 202
5.4 A VEZETŐ ÉLETMÓDJA 205
5.5 A VEZETŐI ALKALMASSÁG - A VEZETŐI EGÉSZSÉG 206
5.6 ERŐLTETETT FIATALOSSÁG - DEPRESSZIÓ 208
5.7 ÉRZELEM-FELISMERÉSI KÉPTELENSÉG 210
5.8 A NEUROTIKUS PANASZOK JELZŐ FUNKCIÓJA 212
5.9 A VEZETŐI SZEREP ÉS A SZEMÉLYISÉG 213
6. fejezet
VEZETŐKÉPZÉS 217
6.1 A VEZETŐK FEJLESZTÉSE 220
6.2 FELNŐTT-NEVELÉS 223
6.3 TANULÓCSOPORTOK, INTENZÍV CSOPORTOK,
TRÉNINGEK (Mészáros Aranka) 227
6.3.1 A tanulócsoport (tréning) mozgalom kialakulása 227
6.3.2 A tréningek általános jellemzői 230
6.3.3 A tréningek hatásai 231
6.3.4 A tréningmódszer kialakulásának tudománytörténeti gyökerei 232
6.3.5 A tréningezés magyarországi történetéről 242
6.3.6 A képzés hatásvizsgálata 244
6.3.7 A trénerek képzéséről 245
7. fejezet
EMPÁTIA A VEZETÉSBEN (Buda Béla) 247
7.1 AZ EMPÁTIA FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE 249
7.2 AZ EMPÁTIA FEJLESZTHETŐ 250
7.3 AZ EMPÁTIA LÉLEKTANA 251
7.4 AZ EMPÁTIA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 252
7.5 AZ EMPÁTIA FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI 254
7.6 A VEZETŐ ÉS AZ EMPÁTIA 256
II. rész A CSOPORT
(A munka szociálpszichológiája)
BEVEZETÉS 261
8. fejezet
A MUNKACSOPORT 263
8.1 ALAPFOGALMAK 265
8.2 A MUNKACSOPORT NAGYSÁGA 266
8.3 A MUNKACSOPORT KIALAKÍTÁSA 267
8.3.1 A homogenitás kérdése 267
8.3.2 Ismeretség 268
8.3.3 Csoportkohézió 268
8.3.4 A szociometriai vizsgálat 270
8.4 A TEAM-AVAGY AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ CSOPORT 271
8.4.1 Versengés és együttműködés 272
8.4.2 A teamépítés folyamata 273
8.4.3 Szerepekacsapatokban 276
8.4.4 Karizmatikus vezető vagy vezetői csoport 278
8.4.5 Kulcsszerepek az együttműködő vezetői csoportokban 280
8.4.6 Sikertelen csoportok 282
8.4.7 Győztes csoportok 283
8.4.8 Hogy mi legyünk a győztesek! 284
8.5 A SZOCIÁLIS KLÍMA VAGY MÁSKÉPP: A CSOPORT LÉG KÖRE 285
8.6 KONFORMITÁS ÉS NORMAKÉPZÉS A CSOPORTBAN 286
8.6.1 A mozgó fénypont (Muzafer Sherif normateremtési kísérlete) 287
8.6.2 A vonalak hosszúsága
(Solomon Asch kísérlete a csoportnyomás hatásáról) 287
8.6.3 A „többségi vélemény" ismerete (Richárd Crutchfield kísérletei) 289
8.6.4 A csoportnormák típusai 290
8.7 MUNKAETIKA, A MUNKÁRÓL VALÓ VÉLEMÉNYEK 291
8.8 A JÓ VEZETŐ FIGYEL A CSAPATFOLYAMATOKRA 292
9. fejezet
A MUNKATEVÉKENYSÉG MOTIVÁCIÓJA 293
9.1 A MOTIVÁCIÓ FOGALMA 296
9.2 MOTIVÁCIÓELMÉLETEK 299
9.2.1 Korai elméleti alapok 300
9.2.2 Szükségletelméletek 300
9.2.3 Eszközelméletek 303
9.2.4 Méltányosságelmélet 304
9.3 A DOLGOZÓK MOTIVÁLÁSÁNAK FŐBB FORMÁI 305
9.4 A KÜLÖNFÉLE MOTIVÁCIÓS TÉNYEZŐK SZEREPE 306
9.5 A MOTIVÁCIÓ HATÁSA 309
9.6 HALOGATÁS: EGY MOTIVÁCIÓS CSAPDA TERMÉSZETE 310
9.7 A MOTIVÁCIÓ MÉRÉSE (HAGYOMÁNYOS ELJÁRÁSOK) 311
9.8 A MOTIVÁCIÓ MÉRÉSE: ÚJABB ELJÁRÁSOK 312
9.8.1 Az SHL Motiváció Kérdőíve 312
9.8.2 Motiváció Tulajdonság Kérdőív 313
9.9 ÚJABB TÖREKVÉSEK A MUNKAMOTIVÁCIÓ TERÉN 314
9.9.1 Motiváció direkt motiválás nélkül 311
9.9.2 A passzív motivációtól a proaktív motiváció felé 314
10. fejezet
A SZOCIÁLIS ATTITŰD 317
10.1 MIT NEVEZÜNK ATTITŰDNEK? 320
10.2 HOGYAN MÉRJÜK AZ ATTITŰDÖT? 323
10.2.1 A kognitív komponens mérése 324
10.2.2 Az érzelmi komponens mérése 324
10.2.3 A viselkedési komponens mérése 328
10.3 ATTITŰDVIZSGÁLATOK A MUNKAPSZICHOLÓGIAI GYAKORLATBAN 329
10.4 AZ ATTITŰD BEFOLYÁSOLÁSA 331
10.5 AZ ATTITŰD MINT MÓDSZERTANILAG HASZNOS FOGALOM 332
11. fejezet
ÉRTÉKEK A MUNKA VILÁGÁBAN 335
11.1 AZ ÉRTÉK FOGALMA 337
11.2 ÁLTALÁNOS-ÉS MUNKAÉRTÉKEK 339
11.3 EGYÉNI ÉS SZERVEZETI ÉRTÉKEK 340
11.4 SZERVEZETI ÉRTÉKEK MA 342
12. fejezet
A MUNKÁVAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG 343
12.1 A MUNKÁVAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG MODELLJEI 345
12.1.1 A szükségletkielégítési elmélet 346
12.1.2 A társadalmi referenciacsoport elmélet 346
12.1.3 Herzberg motivációelmélete 346
12.2 A MUNKÁVAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLATI MÓDSZEREI 349
12.2.1 Értékelő skálák (kérdőívek) 349
12.2.2 Kritikus események módszere 349
12.2.3 Interjú 350
12.2.4 A munkával való elégedettség komplex vizsgálata 350
12.3 A MUNKÁVAL VALÓ ELÉGEDETTSÉGET BEFOLYÁSOLÓ
TÉNYEZŐK 350
12.3.1 A munkával való elégedettséget befolyásoló környezeti tényezők 350
12.3.2 A dolgozó saját tulajdonságai 352
12.4 A MUNKÁVAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG VAGY
ELÉGEDETLENSÉG KÖVETKEZMÉNYEI 352
12.4.1 Teljesítmény 353
12.4.2 Fluktuáció 353
12.4.3 Hiányzások 354
12.5 FRUSZTRÁCIÓ 354
12.6 ELMÉLYEDÉS A MUNKÁBAN 356
ÖSSZEFOGLALÁS 361
III. rész A SZERVEZET
13. fejezet
A SZERVEZET ELEMZÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJA:
A HATÉKONY SZERVEZET 365
13.1 A SZERVEZETPSZICHOLÓGIA CÉLJA 367
13.2 MIT NEVEZÜNK SZERVEZETNEK? 370
13.3 A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 372
13.4 A VÁLLALAT INFORMÁLIS (NEM HIVATALOS) SZERVEZETE 374
13.4.1 Az informális kommunikáció 376
13.4.2 Státus 376
13.4.3 Szubjektív tekintély, informális hatalom 377
13.5 A SZERVEZET STRATÉGIÁJA 378
13.5.1 A szervezet célja 378
13.5.2 Milyen típusú szervezetté akarunk válni? 379
13.5.3 Mi a fontos számunkra? 380
13.6 MILYEN A HATÉKONY SZERVEZET? (AMIT A „GURUK" MONDANAK) 381
14. fejezet
A SZERVEZETEK ELMÉLETEI 385
14.1 A METAFORA LÉNYEGE 387
14.2 A SZERVEZET MINT GÉP 387
14.2.1 A bürokratikus modell 388
14.2.2 A szervezet klasszikus alapelvei 390
14.3 A SZERVEZET MINT ÉLŐLÉNY 392
14.3.1 Centralizáció és decentralizáció 393
14.3.2 Lapos és magas struktúrák 395
14.3.3 A részlegek kialakítása 398
14.3.4 A „vonalbeli" és a „törzskari" részlegek elrendezése 399
14.4 A SZERVEZET MINT AGY 400
14.4.1 A tanuló szervezetek kialakulásához vezető változások 400
14.4.2 Néhány újfajta szervezeti forma 401
14.4.3 A szervezet mint informáló, feldolgozó agy 406
14.5 A SZERVEZET EGYÉB METAFORÁI 409
14.5.1 A szervezet mint kultúra 409
14.5.2 A szervezet mint politikai rendszer 409
14.5.3 A szervezet mint lelki börtön 409
14.5.4 A szervezet mint örök változás 410
14.5.5 A szervezet mint az elnyomás eszköze 411
15. fejezet
KOMMUNIKÁCIÓ A SZERVEZETBEN 413
15.1 A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA 416
15.2 ALAPVETŐ PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK A KOMMUNIKÁCIÓ TERÉN
(A KOMMUNIKÁCIÓ SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE) 418
15.2.1 Kétirányú kommunikáció 418
15.2.2 A kommunikáció megindítása 419
15.2.3 Érdeklődés és motiváció 420
15.2.4 Az értelmezés problémája 421
15.2.5 A szervezet pszichikus struktúráit védő mechanizmusok 423
15.2.6 A hírforrások hitele 425
15.3 KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MEGGYŐZÉS (A KOMMUNIKÁCIÓ
CSOPORTLÉLEKTANI MEGKÖZELÍTÉSE) 425
15.3.1 A meggyőzés hatásának megítélése 427
15.3.2 A meggyőzés hatásainak természete 427
15.3.3 Egy írásos dokumentum felépítése 428
15.4 KOMMUNIKÁCIÓ A VÁLLALATON BELÜL ÉS KÍVÜL
(A KOMMUNIKÁCIÓ SZERVEZETELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE) 431
15.4.1 Az emberek közti személyes kapcsolatok ápolása 433
15.4.2 A felülről lefelé irányuló kommunikáció rendszere 435
15.4.3 A vízszintes irányú kommunikáció rendszere 437
15.4.4 A felfelé irányuló kommunikáció rendszere 438
15.4.5 A visszajelzés, mint kommunikáció 440
15.4.6 A szervezeti kommunikáció gátjai 440
15.5 A KOMMUNIKÁCIÓ ESZKÖZEI 441
15.5.1 A szervezeten belüli írásos kommunikáció 441
15.5.2 A telefon 442
15.5.3 A személyes kommunikáció 442
15.5.4 Nyilvános beszéd 444
16. fejezet
KREATIVITÁS A SZERVEZETBEN (ÖTLETGYÁR) 445
16.1 A PSZICHOLÓGIA ÉRDEKLŐDÉSE A KREATIVITÁS IRÁNT 447
16.2 A KREATIVITÁS TÉMÁJA MAGYARORSZÁGON 448
16.3 A KREATIVITÁS FOGALMA 449
16.4 KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ 450
16.5 AZ ALKOTÁS FOLYAMATA 450
16.5.1 Előkészítés 451
16.5.2 Lappangás 451
16.5.3 Megvilágosodás 452
16.5.4 Igazolás, megvalósítás 452
16.6 A KREATÍV TÁRSADALOM 452
16.7 A KREATÍV SZERVEZET 453
16.8 A KREATÍV EMBER 454
16.8.1 Kognitív tényezők 454
16.8.2 Személyiségtényezők 457
16.9 A KREATIVITÁS FEJLESZTÉSE 460
16.9.1 Személyiséget befolyásoló eljárások 461
16.9.2 Gondolkodásunk fejlesztése 464
16.9.3 A hipotézisformálást elősegítő módszerek 469
16.9.4 A hit ereje 473
16.10 A KREATIVITÁS NEM LUXUS 474
17. fejezet
A SZERVEZETI KULTÚRA (Török L. Gábor) 477
17.1 A KULTÚRA SZÓ EREDETE ÉS JELENTÉSVÁLTOZÁSAI 480
17.2 A SZERVEZETI KULTÚRA IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS FELLÁNGOLÁSA:
A JAPÁN KIHÍVÁS 481
17.3 SZERVEZETI KULTÚRA - NEMZETI (BEFOGADÓ) KULTÚRA 482
17.4 A SIKER KULTÚRÁJA - ÉS A KULTÚRA SIKERE 488
17.4.1 Az emberi tényező fontossága 490
17.4.2 Szilárd és egységes értékrend 491
17.4.3 Gazdag informális kommunikáció 491
17.5 SZERVEZETI KULTÚRATÍPUSOK - CHARLES HANDY 492
17.5.1 Hatalomkultúra 493
17.5.2 Szerepkultúra 494
17.5.3 Feladatkultúra 495
17.5.4 Személykultúra 496
17.6 A SZERVEZETI KULTÚRA TÍPUSAIT ALAKÍTÓ,
BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 497
17.7 A KULTÚRA SZERKEZETE ÉS VÁLTOZÁSA - EDGÁR H. SCHEIN 498
17.7.1 A tárgyi világ és a viselkedés szintje 498
17.7.2 A köznapi tudat szintje - hiedelmek és értékek 499
17.7.3 A világra vonatkozó legalapvetőbb feltevések szintje 500
17.8 A SZERVEZETI KULTÚRA MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI 500
17.9 A SZERVEZETI KULTÚRA VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZEREI 502
17.10 A SZERVEZETEN BELÜLI KULTÚRA
MEGISMERÉSÉNEK ESZKÖZEI 503
18. fejezet
KONFLIKTUSKEZELÉS A SZERVEZETBEN (Wagner János) 509
18.1 AZ ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉS 511
18.1.1 A konfliktus nem „ördögtől való" 512
18.1.2 Mi a konfliktus? 513
18.1.3 A konfliktusok okai 514
18.1.4 Mitől oldódik meg egy konfliktus? 516
18.1.5 A lehetséges tárgyalási módok 518
18.1.6 Teljesítők és versengők 523
18.1.7 Az emberek közötti kapcsolat hatféle formája 524
18.2 HOGYAN TUD EGY PÁRTATLAN KÍVÜLÁLLÓ SEGÍTENI
EGY TARTÓS, KÖLCSÖNÖSEN KIELÉGÍTŐ MEGÁLLAPODÁS
LÉTREJÖTTÉBEN? 526
18.2.1 Mi a facilitáció, és mit csinál a facilitátor? 526
18.2.2 Miamediáció? 529
18.2.3 Mire jó egy mediátor? 530
18.2.4 Kit kell bevonni a mediációba? 531
18.2.5 Mikor kerülhet sor mediációra? 531
18.2.6 A mediáció lépései 532
19. fejezet
PSZICHOTERROR A MUNKAHELYEN (Kaucsek György - Simon Péter) 535
19.1 A PSZICHOTERROR FOGALMA 537
19.2 A PSZICHOTERROR FOLYAMATA 541
19.3 A PSZICHOTERROR KIVÁLTÓ OKAI 544
19.4 A PSZICHOTERROR TÍPUSAI 544
19.4.1 A kollégák közötti konfliktusok elmérgesedése 544
19.4.2 A vezető elleni támadások 545
19.4.3 A vezető támadása a beosztottja ellen 546
19.5 A PSZICHOTERROR KÖVETKEZMÉNYEI 548
19.5.1 Betegségképek 549
19.5.2 Öngyilkosság 550
19.6 PSZICHOTERROR-ELLENES INTÉZKEDÉSEK 551
19.6.1 Rizikómenedzsment 551
19.6.2 A rizikómenedzsment fázisai 551
19.6.3 Korai beavatkozás 553
19.6.4 Utólagos rehabilitáció 554
19.7 A PSZICHOTERROR VÁLLALATI SZABÁLYOZÁSA 555
19.7.1 Konfliktuskezelés 555
19.7.2 A vezető feladatai 557
19.7.3 Egyeztetőfórumok 557
19.8 BEFEJEZÉSÜL 558
20. fejezet
KULTÚRÁK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK 559
20.1 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 561
20.2 A KULTÜRÁK KÖZÖTTI PSZICHOLÓGIA KIALAKULÁSÁT
SÜRGETŐ VÁLTOZÁSOK 562
20.3 MOTIVÁCIÓ 563
20.4 ÉRTÉKEK 564
20.4.1 Partikularitás és univerzalitás 564
20.4.2 Tradicionalizmus és modernitás 564
20.4.3 „Helyiek" és „külföldiek" 565
20.4.4 Munka és család 565
20.4.5 Belső és külső orientáció 565
20.4.6 Életcélok 566
20.5 A MUNKÁVAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG 566
20.6 A MUNKA ELLENÉRTÉKÉVEL KAPCSOLATOS ATTITŰD
(SZERVEZETI IGAZSÁGOSSÁG) 567
20.7 HATÉKONYSÁG 568
20.8 VEZETÉSI STÍLUS 569
20.8.1 Tekintélyelvűség 569
20.8.2 Részvétel (participáció) 570
20.9 KIVÁLASZTÁS 570
20.10 TESTNYELV 571
20.11 KÉPZÉS ÉS FEJLESZTÉS 572
20.12 KULTÚRÁK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK - MAGYAR SZEMMEL 573
20.13 MILYENEK A MAGYAR VEZETŐK? 576
20.14. MINDENÜTT OTTHON, AVAGY A VEZETŐ MINT VILÁGPOLGÁR 577
20.14.1 Másokkal való kapcsolat 577
20.14.2 Gondolkodási stílus 578
20.14.3 Érzelmek 578
20.14.4 Kit nevezünk „euromenedzsernek"? 579
20.14.5 Mérés és fejlesztés 580
21. fejezet
SZERVEZETFEJLESZTÉS 581
21.1 MI A SZERVEZETFEJLESZTÉS? 583
21.2 A VÁLTOZTATÁS SZÜKSÉGE 587
21.3 SZERVEZETFEJLESZTÉSI ELJÁRÁSOK 589
21.4 A SZERVEZETFEJLESZTÉS EGYIK CÉLJA
A RUGALMAS SZERVEZET (Kaucsek György) 593
21.5 A SZERVEZETFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI 598
21.6 A FEJLETT SZERVEZETET FEJLETT EMBEREK ALKOTJÁK 602
EMBER A SZERVEZETBEN (Utószó helyett) 605
I. FÜGGELÉK
A VEZETÉS- ÉS SZERVEZETPSZICHOLÓGIA MÓDSZEREI 613
1. A VEZETŐK TULAJDONSÁGAINAK MÉRÉSE 613
Képességvizsgálatra használt módszerek 614
Személyiségvizsgálatra használatos módszerek 614
Kompetenciamérés 360 fokos vizsgálattal 615
2. A SZERVEZETEK VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZEREI 615
Esettanulmány 616
A szervezeti séma grafikus ábrázolása 616
Szociometria 616
Pozícióelemzés 618
Az önálló döntések mértékének vizsgálata 618
A kommunikáció elemzése 618
Összehasonlító elemzés 620
Laboratóriumi vizsgálatok 620
Operációkutatás 621
Vállalati játékok
Matematikai szimuláció 623
Vállalati Kultúra Kérdőív 623
Akciókutatás
II. FÜGGELÉK
ÖT ÉVTIZED FŐ TENDENCIÁI A MAGYAR MUNKAÉS SZERVEZETPSZICHOLÓGIÁBAN (Gazdag Miklós) 625
I. A 60-AS ÉVEK KÉT TENDENCIÁJA:
A PSZICHOTECHNIKAI HAGYOMÁNYOK FELÉLEDÉSE ÉS A
SZERVEZÉSI, VEZETÉSI KÉRDÉSEK MEGJELENÉSE 628
1. tendencia: A 60-as évek pszichotechnikája 628
2. tendencia: A szervezés- és vezetéstudomány „felfedezése" 634
II. A 70-ES ÉVEK KÉT TENDENCIÁJA: AZ ERGONÓMIA
ÉS A MUNKÁMOTIVÁCIÓ 635
3. tendencia: Az ergonómia 635
4. tendencia: A munkamotiváció 637
III. A 80-AS ÉVEK KÉT TENDENCIÁJA: A SZERVEZETFEJLESZTÉS
ÉS A SZEMÉLYZETI PSZICHOLÓGIA 640
5. tendencia: A szervezetfejlesztés 640
6. tendencia: A személyzeti pszichológia 643
IV. A 90-ES ÉVEK KÉT TENDENCIÁJA: AZ „ÁTRENDEZŐDÉS"
ÉS A PROFESSZIONÁLIS TANÁCSADÁS KIALAKULÁSA 645
7. tendencia: Az „átrendeződés" 645
8. tendencia: A munka- és szervezetpszichológia a professzionális vezetési tanácsadásban 647
V. MUNKA- ÉS SZERVEZETPSZICHOLÓGIA
A 21. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN 648
9. tendencia: Extenzív (mennyiségi) növekedés 649
10. tendencia: Diverzifikáció (szakmai átrendeződés) 653
VI. MUNKA- ÉS SZERVEZETPSZICHOLÓGIA
A 21. SZÁZAD MÁSODIK ÉVTIZEDÉBEN (Klein Sándor) 656
11. tendencia: A munka- és szervezetpszichológusok segítik a dolgozókat,
hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz 656
12. tendencia: Nő az „emberi erőforrás" szerepe 656
13. tendencia: A világ nemzetköziesedik 656
14. tendencia: Az elmélet és a gyakorlat szorosabb együttműködése 657
IRODALOMJEGYZÉK 659
NÉVMUTATÓ 719
TÁRGYMUTATÓ 733

Témakörök