Fülszöveg
Vétkesek
Kristina Ohlsson
Egy férfit holtan találnak kedvenc foteljében, a kandalló előtt ülve. Mellkasát golyó ütötte át, kisujján pedig, furcsa módon, lánya karikagyűrűjét viseli. Fredrika Bergman és Alex Recht kapja meg az esetet, ám Alex figyelmére egyéb ügyek is igényt tartanak. Egy temetkezési vállalkozó, aki kétségbeesetten keresi a bátyját, hozzá fordul segítségért, ugyanis meggyőződése, hogy testvérét elrabolták, de senki nem hisz neki. Ugyanakkor Recht névtelen üzeneteket kap valakitől, aki „mindent helyre akar hozni". A főfelügyelő és társa teljesen értetlenül állnak a levelek előtt - de nincs is idejük töprengeni rajtuk, mert az első holttest felfedezése után az áldozatok száma napról napra nő
Lovisa hátán végigfutott a hideg. Nem akarta, hogy a könyv a közelében legyen. Vissza is tette a hátizsákjába, és ismét az ágyra ült.
Ekkor meghallotta, hogy fordul egy kulcs a zárban. Megkönnyebbülten szaladt ki az előszobába. Hát visszajött! Látta, hogy nem akarok egyedül...
Tovább
Fülszöveg
Vétkesek
Kristina Ohlsson
Egy férfit holtan találnak kedvenc foteljében, a kandalló előtt ülve. Mellkasát golyó ütötte át, kisujján pedig, furcsa módon, lánya karikagyűrűjét viseli. Fredrika Bergman és Alex Recht kapja meg az esetet, ám Alex figyelmére egyéb ügyek is igényt tartanak. Egy temetkezési vállalkozó, aki kétségbeesetten keresi a bátyját, hozzá fordul segítségért, ugyanis meggyőződése, hogy testvérét elrabolták, de senki nem hisz neki. Ugyanakkor Recht névtelen üzeneteket kap valakitől, aki „mindent helyre akar hozni". A főfelügyelő és társa teljesen értetlenül állnak a levelek előtt - de nincs is idejük töprengeni rajtuk, mert az első holttest felfedezése után az áldozatok száma napról napra nő
Lovisa hátán végigfutott a hideg. Nem akarta, hogy a könyv a közelében legyen. Vissza is tette a hátizsákjába, és ismét az ágyra ült.
Ekkor meghallotta, hogy fordul egy kulcs a zárban. Megkönnyebbülten szaladt ki az előszobába. Hát visszajött! Látta, hogy nem akarok egyedül maradni, gondolta. Ám öröme hamar elillant. Valami nem stimmelt a hangokkal.
Még csak nem is kulcs volt, amit a zárban forgatott az illető. Lovisa kétségbeesetten menekülni próbált.
Most hová menjen? Ekkor felpattant az ajtó, és megjelent a férfi, akire ő csak árnyként gondolt. Lassan mozgott: úgyis tudta, hogy Lovisának nincs hová rejtőznie. Becsukta, majd be is zárta maga mögött az ajtót.
A lány csak a neki küldött cikkre tudott gondolni.
- Most - szólalt meg a férfi - te meg én mindent helyrehozunk.
Részlet a regényből
Vissza