Veszprémi főorvosok

Fülszöveg

Hogya György, Veszprém egészségügytörténetének kutatója, 1923-ban Királyhelmecen született. Eddig 14, megyénk és városunk orvoslástörténetével foglallcozó kötete jelent meg. Újabb munlíája kiemelkedő mű e sorozatból.
A veszprémi kórházigazgató főorvosok című dolgozata megjelenése után - most, második kötetként - a megyeszéldiely vezető főorvosainak életrajzát adja közre. Ez a biográfiagyűjtemény a több mint két évszázad alatt Veszprémben működött neves veszprémi orvosszemélyiségek életútját, tevékenységét, a város és környéke, valamint a megye lakossága érdekében végzett gyógyító munkáját mutatja be.
Közöttük ott találjuk Schoretits Mihályt, a XVlll. században élt, első ismert megyei tiszti főorvost, aki később a nagyszombati egyetem rektora lett. Ugyancsak e századból, kiemelkedő gyógyító munkájáért, kapott nemességet Havranek József, aki a múlt század első felében működött. Teológusból lett orvossá Haiszler György, aki számos orvosi szakkönyvet írt. A reformkori nyelvújítási... Tovább

Fülszöveg

Hogya György, Veszprém egészségügytörténetének kutatója, 1923-ban Királyhelmecen született. Eddig 14, megyénk és városunk orvoslástörténetével foglallcozó kötete jelent meg. Újabb munlíája kiemelkedő mű e sorozatból.
A veszprémi kórházigazgató főorvosok című dolgozata megjelenése után - most, második kötetként - a megyeszéldiely vezető főorvosainak életrajzát adja közre. Ez a biográfiagyűjtemény a több mint két évszázad alatt Veszprémben működött neves veszprémi orvosszemélyiségek életútját, tevékenységét, a város és környéke, valamint a megye lakossága érdekében végzett gyógyító munkáját mutatja be.
Közöttük ott találjuk Schoretits Mihályt, a XVlll. században élt, első ismert megyei tiszti főorvost, aki később a nagyszombati egyetem rektora lett. Ugyancsak e századból, kiemelkedő gyógyító munkájáért, kapott nemességet Havranek József, aki a múlt század első felében működött. Teológusból lett orvossá Haiszler György, aki számos orvosi szakkönyvet írt. A reformkori nyelvújítási mozgalomban vett részt Zsoldos János, a magyar orvosi szaknyelv egyik létrehozója. Cseresnyés Sándor, az 1848-as szabadságharc orvosa, „hazafiúi szent kötelességgel" kísérte a megyei őrsereget a Dráva-vidékre. Pillitz Benő kórházszervező munkája mellett filozófiai és botanikai tanulmányokat írt (többek között a Veszprém vármegye növényzete című monográfiát).
E kötetben számosak még azok az orvosok, aldk nagy hivatástudattal rendelkezve, szakmájuk kiemelkedő gyakorló orvosaként és tudósaként nemcsak városunk, megyénk, hanem az ország orvoslástörténetébe is beírták nevüket.
A szerző munkásságának újabb sikere, az 1996. évi honismereti-helytörténeti pályázaton e kötet anyagának 1. díjjal történő eUsmerése.
Helytörténeti kutatási eredményeit elismerve megkapta a Csolnoky Ferenc-emlékérmet, Veszprém város aranyérmét és 1999. március 15-én a Pro Urbe-díjjal tüntették ki.
Megjelent kötetei:
25 év tükrében a veszprémi gyermekkórház (1976), A veszprémi mentőállomás és vérellátó állomás rövid története (1980), A veszprémi kórház története (1983), A veszprémi Tüdőbeteggondozó Intézet története (1985), A gyermek- és ifjúságvédelem múltja és jelene (1986), Öt nemzedék a könyvkötészet szolgálatában (1987), A veszprémi Helyőrségi Klub története (1989), Két veszprémi orvos (1990), Veszprém város szervezett tűzvédelme (1990), M. Kir. 7. Honvéd Tábori Kórház története (1993), Veszprémi kórházigazgató főorvosok (1995), A veszprémi tűzohóság története (1995), Adatok Veszprém város temetőinek történetéhez (1997), Veszprém város polgármesterei és tanácselnökei (1998). Vissza