Veszprémi Akadémiai Bizottság VEAB felolvasó ülései

Előszó

Harmadik alkalommal tartunk felolvasó ülést a VEAB-ban, a megelőző két alkalommal a Biológiai-Orvosi, - most első ízben az Orvostudományi Szakbizottság rendezvényeként.
Salánki János akadémikus, VEAB alelnöke a Magyar Tudományos Akadémia alapításáig visszavezethető hagyományt keltett életre akkor, amikor 1976-ban kezdeményezte, hogy az Akadémia funkcióinak egy részét magára vállaló Veszprémi Akadémiai Bizottság Biológiai és Orvosi Szakbizottsága felolvasó üléseket rendezzen (4).
A VEAB elnökségének novemberi ülésén Nemecz Ernő akadémikus, a VEAB elnöke már célként tűzte ki, hogy a következő akadémiai ciklus számára olyan felolvasó üléseket rendezzünk, amelyek egy-egy tudományág helyzetét összegezik, áttekintik (3). Szerves része ez annak az átfogó programnak, amelyet a VEAB a tudománypolitikai határozatok szellemében és saját működési szabályainak célkitűzéseit figyelembe véve kidolgozott és képvisel - amely akadémiai fórumok létrehozására törekszik - olyan rendezvények animálására, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a VEAB területén élő kutatókat, - amellyel megszünteti „a tudományos kutatás tanyavilágát", amelyben korábban ki-ki magára hagyatva dolgozott, - és az ily módon összefogott tudományos erőket saját szakmájuk időszerű kérdéseinek kutatása mellett a VEAB területének sajátosságai felé orientálja. Jól ötvöződik ezen törekvésekben múlt és jelen. A Magyar Tudományos Akadémia hagyományai, története sajnos, kevésbé ismertek, pedig követve „a történelem az élet tanító mestere" elvet, sok időszerűt kínál figyelmünkbe. Arany János 1864-65. évi „titoknoki jelentését" olvasva érdemes megállni „a Természettudományi Osztály felolvasó ülésein elhangzott nagyszámú értekezés" méltatásánál, - amelyből megtudhatjuk, hogy „Lenhossék József lt. a központi idegrendszer górcsövi vizsgálatáról, Rózsay József lt. az aggok élet- és kórtanáról. Vissza