Veszprém vármegye gazdasági leírása

Előszó

Földrajzi viszonyok.

Veszprémmegye hazánk dunántúli részének mintegy a közepén terül el s kiterjedésére nézve 4166 négyszög kilométer és igy csaknem hetvened részét képezi hazánknak, s ugyanezt mondhatjuk lakosai számáról is, a mely kerekszámban 222.000. Ha ez összehasonlítást tovább is folytatjuk az ország és vármegyénk állapota közt, még egyéb hasonlatosságot is találunk. Itt is, ott is a lakosság túlnyomó része magyar, azonban betelepült idegen nemzetiségek akadnak a vármegye területén is, úgymint németek, tótok és mint hazánk lakosságának főfoglalkozása a földmívelés, ugyanezt mondhatjuk vármegyénk lakosai főfoglalkozásának. A viszonyok ezen hasonlatossága már figyelmeztet arra, hogy bizonyára Veszprémmegye és hazánk természeti viszonyai közt is sok hasonlatosságra találunk és valóban igy áll a dolog. Mint hazánk területe, ugy Veszprémmegye is hegyes és sik vidékre oszlik és mint annak van kis és nagy alföldje, ugy e vármegyének is van területe mind a kis, mind a nagy magyar alföldből, amaz a Bakony északi oldalán elterülő sikság Pápa vidékén, emez a Mezőföld vidéke az enyingi járásban. S mint a nagy és kis alföld hazánk éléstárát képezi, ugy van ez vármegyénknél is s egyúttal e sik vidékek képezik itt is. ott is az ősmagyar' lakosság főhelyét. Az alföldek e két vidékén kivül hazánk hegyvidéke is képviselve van a megyében a Bakonyhegységgel, a mely a megye közepén 70 kilométer hosszan 14-35 kilométer szélességben vonul keresztül s azt északi és déli részre osztjá és mig amaz a kis magyar alföld, emez a nagy alföld kiegészítő részét képezi. Végül hogy aránylagos tengere is legyen a vármegyének, a magyar tengerpartot itt a Balaton északkeleti vége képezi, s ami ott Fiume, az itt Siófok, tudniillik a balatoni hajózási forgalom főhelye, mindezek alapján mondottuk fentebb, hogy Veszprémmegye kicsiben egész Magyarország képét tárja elénk. Veszprémmegye hazánknak nem legáldottabb, de nem is legmostohább részét foglalja magában. Vissza