Fülszöveg
"S lett legelőbb az aranykorszak... élt biztonságban minden nép, lágy nyugalomban..." - írja Vergilius "Átváltozások" című művében, s e könyv olvasói nyomon követhetik -a régészet és a rokontudományok eszközeit és eredményeit e kötetből megismerve -, hogy milyen volt valójában a régmúlt korok mindennapjainak élete. László Gyula professzor nem történelemkönyvet írt, a szó szorosan vett értelmezése szerint (nem lesz tehát e művében csatákról, hadvezérekről, békekötésekről szó; sőt még évszámokat is elvétve említ), hanem - ehhez gyakorló régészként szerzett tapasztalatait csakúgy felhasználja, mint saját és elődei, valamint kortárs tudósok eredményeit - azt tűzte ki feladatául, hogy nyomon kövesse: miként fejlődött ki és gazdagodott egyre az élet a Kárpát-medence területén - mintegy félmillió év leforgása alatt. E könyvből kiderül, hogy a különböző nyelveket beszélő európai és ázsiai népek ősműveltsége mennyire egy tőről fakad. Ennek bemutatása során szó esik a régészet...
Tovább
Fülszöveg
"S lett legelőbb az aranykorszak... élt biztonságban minden nép, lágy nyugalomban..." - írja Vergilius "Átváltozások" című művében, s e könyv olvasói nyomon követhetik -a régészet és a rokontudományok eszközeit és eredményeit e kötetből megismerve -, hogy milyen volt valójában a régmúlt korok mindennapjainak élete. László Gyula professzor nem történelemkönyvet írt, a szó szorosan vett értelmezése szerint (nem lesz tehát e művében csatákról, hadvezérekről, békekötésekről szó; sőt még évszámokat is elvétve említ), hanem - ehhez gyakorló régészként szerzett tapasztalatait csakúgy felhasználja, mint saját és elődei, valamint kortárs tudósok eredményeit - azt tűzte ki feladatául, hogy nyomon kövesse: miként fejlődött ki és gazdagodott egyre az élet a Kárpát-medence területén - mintegy félmillió év leforgása alatt. E könyvből kiderül, hogy a különböző nyelveket beszélő európai és ázsiai népek ősműveltsége mennyire egy tőről fakad. Ennek bemutatása során szó esik a régészet rokontudományairól (embertan, állattan, vegytan, nyelvtudomány, néprajz, földrajz, oklevéltan, pénztörténet stb.), amelyek mind hozzásegítenek ahhoz, hogy e régmúlt korok művelődési viszonyait, művészetét és köznapi életét megismerhessük. Majd a különböző nagy korszakokat (az őskortól a középkorig) és népeket mutatja be (szkíták, kelták, dákok, rómaiak, germánok, skirek, kvádok, langobárdok, hunok, avarok, szlávok, magyarok stb.).
A könyv utolsó fejezetében a szerző a honfoglalásról és előzményeiről ír. Szó esik itt - röviden - a szerző kettős honfoglalás feltevéséről, valamint az Árpád vezette honfoglalókról és azokról az érdekes forrásmunkákról, amelyek a magyarok Európában való megjelenéséről hírt adnak.
a kötetet gazdag képanyag teszi teljessé. A több száz fotó, térkép és rajz a szerző szövegét híven kíséri és illusztrálja - a rajzokat pedig ő maga is készítette.
Vissza