Verstani gyakorlatok

Előszó

A verstantól sokan félnek, sokan idegenkednek. Senki nem tagadja azonban, hogy nélküle a költészet évezredes értékei nem jöhettek volna létre, befogadásuk és értelmezésük pedig lehetetlen. Aki a vers ritmusát, hangzásvilágát, zenéjét nem érzékeli, valójában nem értheti a verset sem.
Költészetünkben egymást érik a nagy formakészségű költőnemzedékek. Műveik a mai napig jelentős részben és bizonyíthatóan valamely klasszikus mértéket követnek, ahhoz kapcsolódnak vagy attól való tudatos eltérésükben értékelhetők. Mindeközben az olvasóközönség verstani felkészültsége generációról generációra gyengébb. Régóta esedékes egy olyan, a legfontosabb verselési módokat, versformákat, rím- és strófaszerkezeteket bemutató példatár összeállítása, amelynek segítségével az alapvető tudnivalók elsajátíthatók. Ez a füzet ennek a hiánynak a pótlására készült. Szándékosan csak a legelterjedtebb, az ún. átlagolvasó számára is elengedhetetlen ismereteket, versmértékeket kívánja számba venni az ütemhangsúlyos (magyaros), az időmértékes (klasszikus és újmértékes), a szimultán verselés és a szabadvers köréből. A bemutatás, ugyancsak szándékoltan, a magyar és európai költészet legismertebb és napjaink irodalmának friss példáival történik. Az egy-két szakasznyi illusztrációk mellett, a legnépszerűbb formák bravúros használata teljes verseken is megfigyelhető. Az egyes fejezeteket - mintegy összefoglalásként és újabb gyakorlási lehetőségként - költői játékok, ritmusgyakorlatok zárják. Ugyanezt a célt szolgálja az a - szintén ismert versekből az adott témakörhöz válogatott - címlista, melynek darabjai a minden családi könyvtárban megtalálható antológiából, a Hét évszázad magyar versei I-IV. kötetből származnak. Végül az elmélet és a részletek iránt érdeklődők szakirodalmi bibliográfiát is találnak.
A példatár összeállítójának nem lehetett más szándéka, mint annak bizonyítása, hogy a verstantól való félelem és idegenkedés indokolatlan. A legszükségesebb ismeretek könnyen és minimális tanári (baráti, ismerősi) segédlettel elsajátíthatók. Az erőfeszítés eredménye viszont a versek gazdagabb, teljesebb befogadása lehet.
Köszönöm az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelv és irodalom szakos hallgatóinak a kötet elkészítéséhez nyújtott alkotó közreműködésüket. Külön köszönettel tartozom Kecskés Andrásnak a munkánkat mindvégig segítő szakmai tanácsokért. Vissza