1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Verstan és aesthetika

Középiskolák s felső leányiskolák használatára, valamint magánhasználatra

Szerző
Budapest
Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félbőr
Oldalszám: 392 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: Könyvkötői félbőr kötés. 2., javított és bővített kiadás. 18 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Írta Baráth Ferencz a költészet és magyar magyar irodalom tanára a Budapesti Reform. Főgymnasiumban. Nyomatta a Franklin-Társulat nyomdája, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E könyv első kiadásának alkalom adott léteit. Egy, akkor még keletkezőben levő, azóta virágzóvá fejlett fővárosi felsőbb leányiskolában az aesthetika tanításával bízatván meg : növendékeim kezébe... Tovább

Előszó

E könyv első kiadásának alkalom adott léteit. Egy, akkor még keletkezőben levő, azóta virágzóvá fejlett fővárosi felsőbb leányiskolában az aesthetika tanításával bízatván meg : növendékeim kezébe kellett kézi könyvet adnom, a mi nyelvünkön nem volt. Azóta mintegy tizenhárom év telt el, s ez alatt az idő alatt sem jött utána egy sem, akár iskolai, akár másféle alakban, s mint az összes művészetek törvényeit, egymáshozi viszonyát s történetét tárgyaló munka ma is egyedül áll irodalmunkban. Nem érdeméül, csak a viszonyok általános jellemzéséül mondom el ezt. A műtörténelem és az általános aesthetikai míveltség iránti érzék meglehetős fejletlen közönségünkben, a minek oka az, hogy az iskolai nevelés nem fejlesztette és ma sem fejleszti. Műtörténelmet, habár vázlatában is, az egyetemet kivéve, talán széles ez országban sehol sem tanítanak. A középiskolákban bizonyára nem. A katholikus seminariumokban újabban kezdenek rá gondot fordítani, de a protestánsok megfelelő intézeteikben nem tartják elég fontosnak. Pedig az emberi szellem legmagasabb alkotásainak története, úgy a vallással, mint a keresztyén élettel való összefüggésében, van legalább is olyan fontos, mint az ó testamentomi zsidóság története. Vissza

Tartalom

Előszó gyanánt II-VIII
I. VERSTAN.
1. §. Verstan és aesthetika I
2. §. A versről általában. A rhythmus I
3. §. A verstan felosztása II
ELSŐ RÉSZ.
A GÖRÖG-LATIN VAGY IDŐ-MÉRTÉKES VERSELÉS
4. §. A mértékről általában. Hosszú és rövid szótagok 13
5. §. A verslábakról 16
6. §. A hang- hullámzása a versben. Arsis, thesis 19
7. §. A verssorok törvénye. Numerus. Szünetek 20
8. §. A mértékes versek felosztásáról 25
I.
9. §. Rímetlen vagy tiszta görög-római versnemek 26
10. §. Mértékes versszakok 31
II.
11. §. Rímet felvevő mértékes versek. A lejti sorok 34
12. §. A szökő sorok 36
13. §. Repeső s lengedi sorok 40
MÁSODIK RÉSZ.
A HANGSÚLYOS MAGYAR VERSELÉS.
14. §. A hangsúlyról 43
15. §. A magyar versláb vagy ütem alakulása 45
16. §. Sormetszet a magyar versben 47
17. §. Az ütem belső alakulásáról 50
18. §. Megjegyzések az ütem alkotására 52
19. §. Szótagok száma az ütemekben 54
20. §. Felforgatott szórend a költészetben 55
21. §. A magyar ütemes verssorok 58
22. §. Ütemes verssorok. Folytatás 60
23. §. Magyar ütemes versszakok 63
24. §. A versszakok különböző fajai 65
25. §. Vegyes hosszúságú sorokból álló stróphák 67
HARMADIK RÉSZ.
A RÍMRŐL.
26. §. A rím 71
27. §. Az alliteratio 72
28. §. A végrímek felosztásáról 75
29. §. A tiszta rím kellékei 76
30. §. Az asszonánczról 77
31. §. A rímek, helyzetökre nézve 79
32. §. Meghatározott alakú, idegen eredetű versnemek 85
33. §. Verses játékok 90
II. AESTHETIKA. (SZÉPTAN.)
1. §. Az aesthetika tárgya és fogalma 93
2. §. A szép a világegyetemben 96
3. §. A szép viszonya a tudományokhoz, valláshoz, államhoz
és a népek életéhez 100
4. §. A széppel való foglalkozás előnyei 102
5. §. Az aesthetika mint önálló tudomány 104
6. §. A szép tárgyak különülése ; szép-érzék, ízlés, kritika 108
7. §. A művészetek előállása és a művész 110
8. §. A művészetek kezdete. Az iparművészetek. Díszítő művészet 113
9. §. A remekművek 116
10. §. A szép mű két fő alkatrésze 119
11. §. A styl 121
12. §. Igazság a művészetben. Költői igazságszolgáltatás 123
13. §. A művészetek felosztása 125
I. ÉPÍTÉSZET.
14. §. Az építészetről általában 128
15. §. Építészet a görögök előtt 132
16. §. A görög és római építészet 135
17. §. Az ó-keresztyén, bizánczi, arab és román stylról 145
18. §. A csúcsíves vagy góth styl 153
19. §. A renaissance styl 159
II. SZOBRÁSZAT.
20. §. A szobrászatról általában 165
21. §. A szobrász és az emberi alak 169
22. §. A szobrászat anyagja 171
23. §. A szobrászati alkotás nemei 173
24. §. A szobrászat kifejlődése. A görög és római szobrászat 178
25. §. A szobrászat kifejlődése. Keresztyén szobrászat 186
III. FESTÉSZET.
26. §. A festészetről általában 197
27. §. A festés eszközei 200
28. §. A festés módjai az anyag szerint 207
29. §. A festészeti műfajok 211
30. §. A festészet kifejlődése 216
IV. ZENE.
31. §. A zenéről általában 233
32. §. A zene alkotó részei 236
33. A különböző hangszerekről 240
34. A különböző zene-fajokról 241
35. A zene történetéről 247
36. A magyar zene történetéről 251
V. A SZÉP ELEMZÉSE.
37. A szép különböző nemei 257
38. A kellemes és fenséges változatai 259
39. A rútról 261
40. A nevetségesről 265
41. Az élczről 267
42. A nevetséges álarczképen. A gúny 270
43. A humorról 273
44. A naivról 278
45. Tragikum, komikum, tragikomikum 281
46. Az érzelmes, szenves és a víg 287
VI. KÖLTÉSZET.
47. A költészetről általában 290
48. A költemények felosztása 292
A) Eposz.
49. §. Az elbeszélésről általában 294
50. §. Az elbeszélés egyes fajai (Népmese, monda, rege) 296
51. §. Mythosz, legenda 300
52. §. A románc és ballada 301
53. §. A hősköltemény vagy eposz 303
54. §. Az eposz elemzése. A tárgy 306
55. §. Az eposz meséje, Epizód 308
56. §. Az eposz hőse. Jellemzés 311
57. §. Az eposz fajai 313
58. §. Költői elbeszélés 314
59. §. A regény 315
60. §. A regények osztályozása 320
61. §. A beszély és életkép 322
62. §. A tankölteményekről 323
63. §. Tanköltemények elbeszélő formában 324
64. §. Leíró költészet. Költői leírás 326
65. §. Az idyll 327
B) Lyra.
66. §. A lyrai vagy lantos költészetről 329
67. §. Dal és ének 330
68. §. Oda és hymnus 333
69. §. A rhapsodia és dithyramb 334
70. §. Az elegia és heroida 335
71. §. Epigramma, gnoma 337
72. §. A költői levél és a tulajdonképeni tanköltemény 340
73. §. Satira, paródia, travestia 341
C) Dráma. (Szin - költészet.)
74. §. A drámáról általában 344
75. §. A dráma hatásáról, feltételeiről 346
76. §. A dráma alkatrészei. Drámai egység 349
77. §. A dráma szerkezete. Párbeszéd, monolog, felosztás 351
78. §. A dráma erkölcsi világnézete. Pogány és keresztyén dráma 353
79. §. A dráma különülése 357
80. §. A tragoedia vagy szomorújáték 358
81. §. A komoedia vagy vígjáték 364
82. §. A bohózat 369
83. §. A tulajdonképeni dráma vagy színmű 371
84. §. A népszínmű 372
85. §. A drámai költemény 375
86. §. Szónoklat, színjáték, táncz 376
87. §. Nép- és műköltészet. Classicismus és romanticismus 378
88. §. Idealismus, realismus, naturalismus 384
89. §. A kritikáról 386
90. §. Folytatás. A kritika feladata 389

Baráth Ferencz

Baráth Ferencz műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Baráth Ferencz könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem