kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 597 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-280-860-6 |
Bevezetés | |
Előszó | 7 |
Az anyagkiválasztás és kifejtés szempontjai | 7 |
A szerkezet | 8 |
Elvi szempontok | 8 |
Szakkifejezések | 9 |
Technikai megoldások | 9 |
Függelékek | 10 |
Verstani alapismeretek | 12 |
Mi a vers? | 12 |
A vers és a költészet különbsége | 12 |
A ritmus | 13 |
A vers és a próza különbsége | 15 |
A versritmus építőelemei | 15 |
A vers alapvető ritmustényezői | 15 |
A vers járulékos ritmustényezői | 16 |
A magyar költészetben használt versrendszerek | 19 |
Az ütemhangsúlyos verselés | 19 |
Az időmértékes verselés | 21 |
A szimultán vers | 23 |
A magyar költészetben nem létező versrendszerek | 24 |
A hangsúlyváltó verselés | 24 |
A hangsúlyszámláló verselés | 24 |
A szótaghanglejtéses verselés | 25 |
A szótagszámláló verselés | 25 |
A vers a történelmi fejlődésfolyamatban | 25 |
Verstani alapfogalmak | 28 |
A verstan | 29 |
A verstan tárgya és módszere | 29 |
A verstan tudományágai | 29 |
A verstan tudományelmélete | 29 |
A funkcionális és a leíró verstan | 30 |
A verselmélet | 32 |
Az összehasonlító verstanok | 32 |
A nemzeti verstanok | 33 |
Egyéb ágazatok | 33 |
A verstan helye a tudományok rendszerében | 34 |
Verstan és irodalomtudomány | 34 |
Verstan és ritmuselmélet | 35 |
A verstan segédtudományai | 35 |
A verstan mint segédtudomány | 36 |
A vers | 37 |
A vers mint nyelvi rendszer | 37 |
A vers és a szövegek különböző fajtái | 37 |
A versritmus írásbeli meghatározottsága | 40 |
A versritmus hangzásbeli meghatározottsága | 42 |
A versritmus nyelvi rétegekhez igazodó sajátosságai | 42 |
A vers mint metarendszer | 43 |
A mondat és a szó sajátosságai a versben | 45 |
A szöveg tagolódása | 45 |
A szórend | 50 |
A szóalak | 51 |
A szünet | 54 |
A szótagok sajátosságai a versben | 58 |
A szótag | 58 |
Az időtartam | 60 |
A hangsúly | 67 |
A hanglejtés | 75 |
A hangok minősége a versben | 77 |
A hangminőség | 77 |
Az alliteráció | 78 |
A rím | 80 |
A rímszerkezetek | 91 |
A rímek értéke és funkciója | 97 |
A rím története | 102 |
A vers ritmusa | 104 |
A ritmus fogalma | 104 |
Az ember ritmusérzéke | 109 |
A versritmus társadalmi objektivitása | 114 |
Ritmus és metrum | 117 |
A versritmus egységei | 125 |
A versláb | 129 |
Az ütem | 132 |
A kólon és periódus | 135 |
A verssor | 139 |
A versszak | 143 |
A ritmusegység-típusok | 144 |
A versszerkezet | 146 |
A sorozatosság ismérvei | 149 |
A vers és a próza különbsége | 166 |
A vers a történelmi fejlődésfolyamatban | 169 |
A vers születése | 170 |
A dalszövet | 171 |
A versforma funkciói | 174 |
Az időmértékes verselés | |
A görög-római típusú időmértékes verselés | 183 |
Az általános tudnivalók | 184 |
Nyelvi alapok | 184 |
A versmértékek osztályozása | 190 |
A magyar időmértékes verselés egyéni vonásai | 197 |
A daktilikus versmértékek | 200 |
A hexameter | 201 |
A hémiepesz-kólon | 217 |
A pentameter | 219 |
A disztichon | 220 |
Egyéb daktilikus mértékek | 227 |
A jambikus mértékek | 236 |
A görög jambikus ütemversek | 236 |
A görög jambikus láb- és kólonversek | 242 |
A latin jambikus láb- és ütembersek | 245 |
A magyar jambikus verselés | 248 |
A trochaikus mértékek | 261 |
A görög trochaikus ütemversek | 262 |
A görög trochaikus kólonok | 264 |
A latin trochaikus mértékek | 266 |
A magyar trochaikus verselés | 267 |
Az anapesztikus mértékek | 274 |
A görög anapesztikus verselés | 274 |
A latin anapesztikus verselés | 278 |
A magyar anapesztikus verselés | 279 |
Egyéb lábformák | 284 |
A bacchius és palimbacchius | 284 |
A krétikus | 286 |
A kólonok | 287 |
A choriambus | 288 |
A jónikus mértékek | 292 |
A paióni mértékek | 298 |
A proceleizmatikus, pentabrachisz, dispondeus | 299 |
A dochmius | 300 |
A szótadészi sor | 301 |
Az eraszmonideus és a Maecenas atavis-kólon | 302 |
Az aiol verselés kólonjai | 303 |
A periódusok | 306 |
Az epódoszok | 306 |
A kardalköltészet periódusai | 309 |
Az aiol periódusok | 313 |
A versszakok | 318 |
Az arkhilokhoszi versszakok | 318 |
Az aiol versszakok | 322 |
A lírai és drámai kardalok strófái | 334 |
Az arab időmértékes verselés | 336 |
Khalíl rendszere és a mai felfogás | 336 |
Az arab verslábak: kólonok | 337 |
A sorfajok és a versszerkezet | 338 |
Az arab verselés licenciái | 339 |
Az arab vers rímelése | 340 |
Az arab verselés hatása | 340 |
Az arab formák hangsúlyos utánzása | 340 |
A klasszikus perzsa versformák | 341 |
Az indiai időmértékes verselés | 344 |
A szanszkrit versformák | 344 |
A védikus verselés | 344 |
Az epikus korszak formái, a slóka | 345 |
A klasszikus kor formái | 346 |
Az újind időmértékes versformák | 351 |
Egyéb időmértékes versrendszerek | 349 |
A hangsúlyos verselés | |
Az ütemhangsúlyos verselés | 355 |
A magyar ütemhangsúlyos verselés | 356 |
Eltérő értelmezések | 356 |
Az ütem sajátosságai | 358 |
Az ütem hangsúlyviszonyai | 358 |
Az ütem határai | 362 |
Az ütem szótagszáma | 365 |
Az ütemelőző | 371 |
Ütemalkotási licenciák | 373 |
Az ütemkezdő szótag hangsúlytalansága | 373 |
Az összetett szavak kettévágása | 373 |
A hangsúly pótlása hosszú szótaggal | 375 |
Az ütem szótagszámának licenciái | 376 |
A sorozatosság szerepe a licenciákban | 377 |
Funkcionális ritmustörések | 378 |
Az ütemek és sorok kapcsolódása | 379 |
A sorok ütemszáma | 379 |
Az ütemek sorrendje | 381 |
Az ütemkapcsolatok versjellegének megkülönböztető ismérvei | 383 |
A magyar ütemhangsúlyos verselés fejlődése és formái | 389 |
A magyar ősköltészet | 390 |
A középkori magyar vers | 391 |
A magyar verselés XVI. századi forradalma | 394 |
A XVII. század: a formák megszilárdulása | 421 |
A XVIII. század: a forma hanyatlása | 428 |
A XIX. és XX. század: a forma átalakulása | 430 |
A külföldi ütemhangsúlyos versrendszerek | 434 |
A "magyar nemzeti versidom" hiedelme | 434 |
Ereszkedő lejtésű ütemhangsúlyos versrendszerek | 436 |
Emelkedő lejtésű ütemhangsúlyos versrendszerek | 439 |
A francia ütemhangsúlyos vers | 441 |
A hangsúlyváltó verselés | 453 |
A német hangsúlyváltó verselés | 454 |
Az angol hangsúlyváltó verselés | 456 |
Az angol jambus | 456 |
Az olasz hangsúlyváltó verselés | 460 |
Az olasz sorfajok | 461 |
Az olasz strófaszerkezetek és versszerkezetek | 464 |
A spanyol és portugál hangsúlyváltó verselés | 470 |
A romance | 472 |
A glossza | 473 |
Egyéb formaszerkezetek | 474 |
Az orosz hangsúlyváltó verselés | 474 |
Egyéb hangsúlyváltó versrendszerek | 477 |
A hangsúlyszámláló verselés | 480 |
A hangsúlyszámláló alliterációs vers | 480 |
Az ógermán vers | 480 |
Az óír hangsúlyszámláló alliterációs vers | 482 |
A német hangsúlyszámláló verselés | 482 |
A Nibelung-versszak | 483 |
A héber hangsúlyszámláló verselés | 484 |
A maláj-indonéziai hangsúlyszámláló verselés | 488 |
A pantun | 488 |
Egyéb hangsúlyszámláló versrendszerek | 489 |
A szótaghanglejtéses verselés | |
A kínai szótaghanglejtéses vers | 495 |
A csin ti si | 495 |
A ce | 497 |
Egyéb szótaghanglejtéses versrendszerek | 499 |
A szótagszámláló verselés | |
A kínai szótagszámláló vers | 503 |
A török népek szótagszámláló verselése | 504 |
A japán moraszámláló verselés | 504 |
A keresztezett verselési formák | |
A magyar verselés keresztezett vonásai | 509 |
Keresztezett szabályok és engedmények | 509 |
A magyar ütemhangsúlyos vers időmértékes rímei | 509 |
A nyomaték felcserélésének engedménye | 510 |
A magyar szimultán vers | 510 |
A magyar kevert ritmusú vers | 512 |
A magyar ötvözött vers | 514 |
Külföldi versrendszerek keresztezett vonásai | 518 |
A keresztezett forma mint világjelenség | 518 |
A latin verselés fejlődése és keresztezett formái | 518 |
Az ősi latin hangsúlyos vers | 518 |
A középkori latin hangsúlyos és szimultán vers | 519 |
Epilógus | 529 |
Irodalomjegyzék | 533 |
Jelmagyarázat | 563 |
Tárgymutató | 569 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.