1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Versenyjog

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 281 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 978-963-277-134-2
Megjegyzés: Második, átdolgozott és bővített kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A verseny lényege, hatása. A piacgazdaság alapja, hogy az egyes termékeket, szolgáltatásokat előállító vagy nyújtó vállalkozások által létrehozott kínálati oldal találkozik az ezen árukat... Tovább

Előszó

A verseny lényege, hatása. A piacgazdaság alapja, hogy az egyes termékeket, szolgáltatásokat előállító vagy nyújtó vállalkozások által létrehozott kínálati oldal találkozik az ezen árukat megvásárló, elfogyasztó keresleti oldallal s a két oldal piaci alkujából kialakuló áron kerül sor az ügyletek megkötésére.
A racionálisan gondolkodó keresleti oldal igyekszik saját hasznát maximalizálni azáltal, hogy az elérhető legjobb ár-érték arányú árut vásárolja meg. A racionális kereslet hatására a kínálati oldal szereplői egymással versenyezve igyekeznek saját termékük ár-érték arányát a piacon található többi termékénél magasabb szintre hozni, hogy ezáltal minél nagyobb keresletet elégíthessenek ki, összességében nagyobb nyereségre téve szert. Ha tehát a vállalkozások közötti verseny szabadon érvényesülhet, végeredményként alacsonyabb árú, jobb minőségű termékek jelennek meg a piacon. A jobb minőség és az alacsonyabb árak elérése érdekében nő az innováció, nagyobb lesz a termelők hatékonysága, azaz gazdaságosabbá válik a termelés, hiszen kevesebb alapanyagot, energiát, munkaórát stb. kell egy újabb termék előállítására fordítani. Vissza

Tartalom

1. rész: Versenyjog és versenypolitika - Általános áttekintés 9
1. A verseny lényege, hatása 9
II. A verseny funkciói 9
III. Közgazdasági megközelítések 9
1. A klasszikus elmélet 10
2. Az árelmélet 10
3. A tökéletes verseny 10
4. A harvardi iskola 11
5. Dinamikus elméletek 12
6. A chicagói iskola 12
7. A támadható piacok elmélete 13
8. A modem piacelmélet 14
IV. Versenyjog és versenypolitika 14
V. A verseny szabadságának korlátai 15
1. A verseny természetes korlátai 15
2. A verseny állami eszközökkel való korlátozása 16
3. A verseny korlátozása a piaci szereplők által 16
3.1 A versenykorlátozó megállapodások 17
3.2 Monopolizáció és kizáró visszaélések a gazdasági erőfölénnyel 18
3.3 A piaci struktúra alakítása - a fúziókontroll 18
VI. Tisztességtelenség a versenyben 19
VII. A versenyjog története 20
1. A versenyjog nemzetközi fejlődése 20
2. A versenyjog magyarországi fejlődése 21
VIII. Az Alkotmány és a versenyjog 23
IX. A versenytörvény hatálya 25
1. Személyi és tárgyi hatály 25
2. Területi hatály 32
3. Egyéb 34
4. Közösségi és hazai versenyfelügyeleti eljárási illeszkedési szabályok 34
2. rész: A tisztességtelen verseny tilalma 36
I. A tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartások a Tpvt.-ben 36
1. Bevezető 36
2. A védendő érdekek 36
3. A szabályozás nemzetközi háttere 37
4. A tisztességtelen versenyjog fejlődése és a fogyasztói érdekek védelme 37
5. Közösségi jogalkotás 40
6. Kapcsolat a magánjoggal 42
7. A szabályozás rendszere: generálklauzula és nevesített tényállások 43
8. A tisztességtelenség fogalma 44
II. Nevesített tényállások 45
1. A versenytárs jó hírnevének megsértése 45
2. Az üzleti titok védelme 47
3. Jellegbitorlás, utánzás 55
4. Felhívás bojkottra 61
5. A versenyeztetés tisztaságának megsértése 62
3. rész: Piacmeghatározás és piaci erő 65
1. A piac és az érintett piac 65
2. Az érintett piac meghatározása 65
2.1 Termékpiac és keresleti helyettesíthetőség 65
2.2 Termékpiac és kínálati helyettesíthetőség 66
2.3 A földrajzi piac 66
3. A piacok egymáshoz való viszonya 67
4. A piaci erő 67
4. rész: A versenyt korlátozó megállapodások 68
1. Bevezető 68
2. A versenyt korlátozó megállapodások tilalma - alapfogalmak 68
2.1 A vállalkozás fogalma 69
2.2 A megállapodás fogalma 70
2.3 A verseny korlátozásának fogalma 72
2.4 A tagállamok közötti kereskedelem érintettségének fogalma 74
3. A versenykorlátozás tilalmának alkalmazhatósága 77
4. A versenykorlátozó megállapodások tilalmához fűzött jogkövetkezmény 78
5. Mentesülés a tilalom alól 78
5.1 A mentesülés feltételei 79
5.2 A mentesülési klauzula alkalmazása 81
6. A versenyt korlátozó megállapodások formái 83
6.1 Kőkemény horizontális versenykorlátozások (kartellek) 85
6.2 Egyéb horizontális versenykorlátozások 88
6.3 Vertikális korlátozások 94
6.4 A vertikális csoportmentességi rendelet 102
7. A közösségi és a magyar szabályok viszonya 103
5. rész: A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés 105
1. Bevezető 105
2. Gazdasági erőfölény - jelentős piaci erő 105
2.1 A gazdasági erőfölény meglétének megállapítása 106
2.2 Az erőfölény megállapítása a joggyakorlatban 107
2.3 Az együttes (közös) erőfölény 111
2.4 Az erőfölényes különleges felelőssége 112
3. Az érintett piac problémája 112
4. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége 112
4.1 A közös piac egésze, vagy jelentős része 113
4.2 A kereskedelem befolyásolása 114
5. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés 114
5.1 A kizáró jellegű visszaélések 115
5.2 Kizsákmányoló visszaélések 125
6. A közösségi jog és a magyar jog viszonya 127
6. rész: Koncentráció ellenőrzés, fúziókontroll 129
1. Bevezető 129
1.1 A versenypolitika és az összefonódások ellenőrzése, továbbá az egyéb politikákkal való kapcsolata 129
1.2 A fúziók okai, előnyei és hátrányai 130
1.3 A fúziókontrollra vonatkozó szabályozás megjelenése a világban 131
1.4 A fúziókontrollra vonatkozó szabályozás kialakulása az Európai Közösségben. 132
1.5 Fúziókontroll Magyarországon 133
2. Az összefonódás fogalma és fajtái Magyarországon és az EK-ban 133
2.1 Az összefonódások csoportosítása azok hatása alapján 133
2.2 Az összefonódások csoportosítása a megvalósítás módjai alapján 136
3. Hatásköri kérdések 141
3.1 Bejelentési kötelezettség 141
3.2 Küszöbszámok jelentősége és meghatározása 142
3.3 Árbevétel számítása 146
3.4 Az extraterritorialitás kérdése a fúziókontroll esetében 147
4. Az összefonódások értékelésének szempontjai - a fúziós tesztek és alkalmazási körük. 147
4.1 Erőfölény teszt 148
4.2 SLC-teszt 148
4.3 SIEC-teszt 148
4.4 Az érintett piaci jellegzetességei az összefonódások esetében 149
4.5 A piaci részesedések és a koncentráció foka, valamint annak mérése 149
4.6 A közös erőfölény összefonódások esetében 150
4.7 A vevői erő jelentősége 151
4.8 A belépési korlátok jelentősége és a potenciális versenytársak szerepe az értékelés során 151
4.9 A hatékonysági védekezés és az elbukó vállalkozások esete 151
4.10 Az új fúziós teszt rációja 152
5. Az összefonódások engedélyezése vagy a koncentráció megtiltása 153
5.1 Az összefonódások engedélyezése feltételekkel vagy kötelezettségekkel 153
5.2 A kapcsolódó versenykorlátozások megítélése 155
6. Az összefonódások elbírálására rendelkezésre álló határidők és az eljárás végén hozható határozatok 155
6.1 A Versenytörvény alapján 155
6.2 A 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján 156
7. rész: Gazdasági szabályozás és versenyjog 157
1 Versenyjog és gazdasági szabályozás fogalma 157
2. A gazdasági szabályozás és versenyjog viszonyának történeti megközelítése 157
3. Gazdaság-szabályozási elméletek 159
3.1 Industrial organisations 160
3.2 A gazdasági szabályozás normatív teóriája 160
3.3 A szabályozás pozitív elmélete 161
3.4 A pozitív és normatív elmélet közti kapcsolat 161
4. Versenyjogot meghaladó szabályozás szükségessége 161
5. Szabályozott iparágak 163
5.1 Természetes monopólium 163
5.2 Reguláció I64
5.3 Dereguláció 164
6. Versenyteremtés a szabályozott iparágakban 164
6.1 A versenyteremtés modelljei és elemei 164
6.2 Re-reguláció 165
7. A versenyteremtés európai modellje 166
7.1 Az európai modell pillérei és a versenyjog szerepe 166
7.2 Liberalizáció és versenyjog 167
7.3 Európai re-reguláció és versenyjog 170
7.4 Versenyjog, mint az európai szabályozási modell önálló eleme 176
8. Szabályozóhatóságok és a versenyhatóság 176
8.1 A szabályozóhatóságok létrejötte 176
8.2 Szabályozóhatóságok és versenyhatóságok közti integrációs törekvések 177
8.3 Szabályozóhatóságok és versenyhatóságok közti együttműködés 175
9. Gazdasági szabályozás és versenyjog viszonya a gyakorlatban 178
9.1 Versenyjog kizárólagos alkalmazásának esetei 178
9.2 Versenyjogi jogalkalmazás alól kivett területek 179
9.3 Az ágazati szabályozás és versenyjog párhuzamos alkalmazása 182
9.4 Versenyjog és ágazati szabályozás közti ütközések 184
8. rész: Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tanúsításának tilalma 189
1. Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása 189
2. Szabályozási előzmények 190
3. A közösségi szabályozás 193
4. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény 195
5. A versenytörvény 200
6. A reklámtörvény 201
7. Egyéb jogszabályok 205
8. A fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás üzenete, értelmezése 205
9. Egyes vásárlásösztönző módszerek 209
9. rész: Az állami támogatások szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon 211
1. Bevezetés 211
2. Az EK Szerződés állami támogatási szabályai 211
2.1 EK Szerződés 87. cikk (1) - összeegyeztethetetlen állami támogatás 212
2.2 Kivételek az EK Szerződés 87. cikkének tilalma alól 221
2.3 Eljárás 229
3. Az állami támogatások ellenőrzése Magyarországon 241
10. rész: Szervezeti és eljárásjogi kérdések 243
1. Szervezeti-intézményi rendszer 243
1. Általános elvek 243
2. Néhány ország szabályozásának áttekintése 244
3. Gazdasági Versenyhivatal 247
3.1 A GVH státusza, szervezete 247
3.2 A GVH elnöke 248
3.3 Ágazati vizsgálat 249
3.4 Bejelentés és panasz 250
3.5 A versenyfelügyeleti eljárás szabályai 254
3.6 Eljárás az EK versenyszabályok alkalmazása során 272
Felhasznált irodalom 275
Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság hivatkozott ítéletei 277
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem