A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Versenyben a világgal

Vállalataink versenyképessége az új évezred küszöbén

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A versenyképesség szerteágazó és sokszínű fogalma a kötet szerkesztőit és szerzőit immár másfél évtizede foglalkoztatja. Vállalatokkal foglalkozó közgazdászokként szemléletük fókuszában a vállalatok és különösen a vállalatvezetők mozgásterét és lehetőségeit meghatározó tényezők állnak. Magyarországon oktató és kutató közgazdászokként az is érdekeli őket, hogy milyen területeken és miért különbözik hazai vállalataink gyakorlata a legfejlettebb piacgazdaságok vállalatainál tapasztalhatótól mennyiben mások lehetőségeik, és mit lehet megtanulni a külföldi fejleményekből. A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának azon kutatási eredményeiről nyújt képet ez a kötet, amelyek a 2004 és 2006 között folytatott kutatómunkán alapulnak.
A kötet a gazdasági versenyképességre vonatkozó ismereteket nemzetgazdasági és vállalati nézőpontokból egyaránt tárgyaló, az elért kutatási eredmények kapcsolódási pontjait és alkalmazási lehetőségeit bemutató platformnak tekinthető. Az... Tovább

Fülszöveg

A versenyképesség szerteágazó és sokszínű fogalma a kötet szerkesztőit és szerzőit immár másfél évtizede foglalkoztatja. Vállalatokkal foglalkozó közgazdászokként szemléletük fókuszában a vállalatok és különösen a vállalatvezetők mozgásterét és lehetőségeit meghatározó tényezők állnak. Magyarországon oktató és kutató közgazdászokként az is érdekeli őket, hogy milyen területeken és miért különbözik hazai vállalataink gyakorlata a legfejlettebb piacgazdaságok vállalatainál tapasztalhatótól mennyiben mások lehetőségeik, és mit lehet megtanulni a külföldi fejleményekből. A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának azon kutatási eredményeiről nyújt képet ez a kötet, amelyek a 2004 és 2006 között folytatott kutatómunkán alapulnak.
A kötet a gazdasági versenyképességre vonatkozó ismereteket nemzetgazdasági és vállalati nézőpontokból egyaránt tárgyaló, az elért kutatási eredmények kapcsolódási pontjait és alkalmazási lehetőségeit bemutató platformnak tekinthető. Az olvasókat részletes tartalomjegyzék segíti a 6 tanulmányrészben való tájékozódásban. Emellett egy tudományos közleményekben szokatlan formai megoldást is alkalmaznak a szerzők: az empirikus eredményeket taglaló részek összefoglalókkal kezdődnek, melyek kiemelik a legfontosabb állításokat. Vissza

Tartalom

Ábrajegyzék 15
Táblázatok jegyzéke 17
A kötet szerkesztői 21
A kötet szerzői 23
A Versenyképesség Kutató Központ 25
Bevezetés 27
I. Koncepcionális és módszertani alapok 33
1. Versenyképesség vállalati nézőpontból 35
Bevezetés 37
1.1. A versenyképesség jelensége 38
1.1.1. A harvardi tradíció 39
1.1.1.1. Nemzetgazdaságok versenyképessége 39
1.1.1.2. Országok kompetitív előnye - a gyémántmodell és a gazdasági fejlődés alapjai 44
1.1.2. Két nemzetközi versenyképességi rangsor 50
1.1.2.1. Az IMD versenyképesség koncepciója 50
1.1.2.2. A WEF megközelítése 52
1.1.2.3. Néhány tanulság 55
1.1.3. Az Európai Unió versenyképességre vonatkozó koncepciói 56
1.1.3.1. A versenyképesség első értelmezése 58
1.1.3.2. A Lisszaboni Stratégia és a versenyképesség 59
1.1.3.3. A versenyképesség értékelése - az Enterprise Policy Scoreboardok 61
1.2. A versenyképesség makrogazdasági szinten 64
1.2.1. Gazdasági növekedés és versenyképesség - az OECD-eredmények 65
1.2.2. A komparatív előnyöktől a kompetitív előnyökig 67
1.2.3. A kormányzat szerepe 72
1.3. A vállalatok versenyképessége 74
1.3.1. Vállalati versenyképesség - koncepcionális alapok 74
1.3.1.1. A kettős értékteremtés 74
1.3.1.2. Az erőforrás alapú vállalatelméletek 75
1.3.1.3. A menedzsment szerepe 76
1.3.2. A nemzetgazdasági és a vállalati versenyképesség kapcsolódási pontjai 76
1.3.2.1. A nemzetgazdasági és vállalati versenyképesség definíciója 77
1.3.2.2. A versenyképesség két szintjének kapcsolódási pontjai 79
1.4. Versenyben a világgal - kutatási programjaink és eredményeink 81
1.4.1. Versenyben a világgal - 1995-1997 82
1.4.1.1. A kutatás szakmai háttere és felépítése 82
1.4.1.2. A kutatási program fő megállapításai 84
1.4.2. Vállalati versenyképességi felmérés - 1999-2000 86
1.4.2.1. Kutatási célkitűzések és módszertan 86
1.4.2.2. Az elemzések alapján levonható legfontosabb következtetések 87
A vállalatok magatartására és működésére vonatkozó átfogó megállapítások 87
Vállalatirányítás, stratégia, piaci kapcsolatok 88
A menedzsment szerepe 88
A vállalaton belüli működési területek 89
1.4.3. Versenyképesség az EU-csatlakozás időszakában - 2004-2006 90
1.4.3.1. A kutatási területek, a módszertan és a minta 91
1.4.3.2. A kutatás főbb eredményei 94
1.4.4. A jelenlegi kutatásokról 95
II. Versenyképességünk az új évezred küszöbén 97
2. Vállalati stratégiák az EU-csatlakozás időszakában 99
Összefoglaló 101
2.1. Bevezetés 103
2.2. Az EU-csatlakozással kapcsolatos vállalati várakozások 104
A csatlakozás miatt érzékelt bizonytalanság mértéke 104
A vállalat eredményes működése szempontjából hogyan értékelik
az EU-csatlakozás miatti változásokat? 106
Az EU-csatlakozás hatása a vállalat pénzügyi és piaci helyzetére 107
Csökkennek-e a külföldi piacokra való bejutás költségei? 107
A nem EU-tagországok vállalataival csökken-e a gazdasági kapcsolatunk intenzitása? 108
Jelentős EU-s támogatásokhoz juthatnak-e vállalataink? 108
Az EU-támogatások hatása a vállalati szféra versenyképességére 108
Az EU-csatlakozás hatása a vállalat pénzügyi és piaci helyzetére -
a felsővezetői kérdőívben szereplő kérdések megválaszolása alapján 109
Összegzés 111
2.3. A stratégiaalkotás folyamata 111
Összegzés 116
2.4. Piaci jellemzők és piaci stratégia 117
A piaci stratégiát jellemző változók 117
Iparági jellemzők és stratégia 119
A vállalat legfontosabb piacának jellemzői 121
A vállalat piaci pozíciója 122
Vevők és szállítók alkupozíciója 124
Összegzés 125
2.5. Követett stratégiatípusok az EU-csatlakozás időszakában 126
A faktorok értelmezése 127
A követett stratégiák típusai 130
A követett stratégiatípusok erősségei és gyengeségei 131
A követett stratégiatípusok és a vállalati jellemzők 131
Vállalatméret 133
A többségi tulajdonos típusa 133
Fő tevékenységi kör 133
Exportorientáció 134
Az EU-csatlakozással kapcsolatos várakozások 134
A tevékenység diverzifikáltsága 134
A változásokhoz való viszonyulás 135
Vállalati teljesítmény 135
Piaci célok, valamint a piacok koncentráltsága 135
A követett stratégiatípusok változása 135
Követett stratégiatípusok a nemzetközi tapasztalatok fényében 137
Összegzés 139
2.6. A vállalatok vállalkozási hajlandósága 139
Hipotézisek kialakítása 140
A vállalkozó vállalatok azonosítása 140
Eredmények 142
Összegzés 143
2.7. A vállalatok nemzetközi terjeszkedésének jellemzői 144
A nemzetközi terjeszkedés módja 147
A nemzetközi terjeszkedés iránya 147
A nemzetközi terjeszkedés motivációja 148
A nemzetközi terjeszkedés szempontjából fontos vállalatspecifikus jellemzők 149
Versenyelőnyforrások 149
A nemzetközileg terjeszkedő vállalatok jellemzői 150
A nemzetközi terjeszkedés és a vállalati versenyképesség összefüggései 151
Összegezés 152
2.8. Vállalatkormányzás az EU-csatlakozás idején 153
A részminta jellemzői 154
A részvénytársaságok külső környezete 154
A társaságok céljai és stratégiája 155
A részvénytársaságok igazgatóságainak működése 156
Összegzés 160
2.9. Stratégiai szövetségek 161
A stratégiai szövetségek létrejöttének jellemzői 161
A stratégiai együttműködések funkcionális területei 163
A stratégiai szövetségek jogi-szervezeti keretei 164
Versenytársak és nem versenytársak által létrehozott stratégiai szövetségek 165
A szövetséges partnercég(ek) nemzeti hovatartozása és stratégiai pozíciója 168
Összegzés 168
2.10. Vállalatfelvásárlások és -összeolvadások 169
A felvásárlások tendenciái 170
Erőforrások megosztása és teljesítmény 173
Felvásárlások és stratégia 175
Összegzés 176
2.11. A K+F szerepe a vállalatok stratégiájában 177
A vállalatok K+F tevékenységének jellemzői 177
Technológiai környezet és stratégia 181
Összegzés 181
2.12. Összegző megállapítások 182
2.13. A projekt keretében készült tanulmányok listája 183
3. Vezetés, döntéshozatal, versenyképesség 185
Összefoglaló 187
3.1. Bevezetés 189
3.2. A vezetés és a döntéshozatal jellemzői 190
3.2.1. A szervezeti struktúra mint a stratégia megvalósítását támogató eszköz 191
3.2.2. Emberierőforrás-menedzsment, leadership és versenyképesség 193
3.2.3. Menedzsmentképességek és döntéshozatali közelítésmódok 195
3.2.4. Vállalati teljesítménymérés és menedzsment, döntéstámogató információk
használata 200
3.2.5. Az érintettekkel való kapcsolatok kezelése 204
3.2.6. Társadalmi felelősségvállalás 208
3.3. A vezetés és a döntéshozatal gyakorlatának, szemléletmódjának sajátosságai az egyes vállalati csoportok esetében 211
3.3.1. A vállalatméret hatása 212
3.3.2. A fő tevékenység (ágazati hovatartozás) hatása 214
3.3.3. A domináns tulajdonos hatása 216
3.3.4. A változásokhoz való viszony és a döntéshozatal
jellemzőinek kapcsolata 218
3.3.5. A vállalati teljesítmény és a döntéshozatal
jellemzőinek kapcsolata 221
3.4. Összegző megállapítások 225
3.5. A projekt keretében készült tanulmányok listája 229
4. Értékteremtés funkcionális alapokon 231
Összefoglaló 233
4.1. Bevezetés 234
4.2. Marketingtevékenység 235
Célok, piacorientáció 236
Eszközök, marketingmix 239
A vállalatok által elért eredmények 242
4.3. K+F tevékenység 243
Az innovációs fejlesztések célja 243
Új termékek és technológiák, az innováció forrásai és buktatói 244
Az innováció hatásai 248
4.4. Termelésmenedzsment 249
A termelés céljai 249
Eszközök, programok, technológiák 249
A termelés versenyképessége 254
4.5. Szolgáltatások 256
A szolgáltatások minősége és a technológiahasználat céljai 256
Eszközök - az ügyfelek kezelése és a működési hatékonyság 257
Eredmények 259
4.6. Logisztika és logisztikai menedzsment 260
Logisztikai célok 261
Eszközök, kiszervezés, partnerkapcsolatok 263
A logisztika teljesítménye 265
4.7. Információmenedzsment 267
Informatikai stratégiák 268
Információ-rendszerek, -technológia és -menedzsment 268
Az informatikai támogatás eredményessége 272
4.8. Pénzügyek 274
Tulajdonosi és vevői értékteremtés 274
A pénzügyi eredményesség forrásai, finanszírozási politika 274
Pénzügyi teljesítmény 276
4.9. A funkcionális területek szerepe a vállalatok teljesítményében 277
4.10. Összefoglalás 281
4.11. A projekt keretében készült tanulmányok listája 284
4.12. Melléklet 287
5. A vállalatközi kapcsolatok és a versenyképesség összefüggései 299
Összefoglaló 301
5.1. Bevezetés 303
5.2. A vállalatközi kapcsolatok jellemzése 305
5.2.1. Vevői és szállítói kapcsolatok 305
5.2.2. Vállalatközi kapcsolatok a vállalati működés egyes területei szerint 309
Disztribúciós kapcsolatok 310
Logisztikai kapcsolatok 311
Exportkapcsolatok 312
Banki kapcsolatok 315
On-line kapcsolatok 317
Stratégiai szövetségek 318
Önkormányzatokkal, szakmai szervezetekkel való kapcsolatok 320
Külső tanácsadók 321
Vevőkapcsolatok - panaszkezelés 321
5.2.3. A vállalati hálózatok szerepe 323
5.3. A vállalati csoportok közötti különbségek 325
5.3.1. A vállalati méret hatása 325
5.3.2. A domináns tulajdonos hatása 326
5.3.3. A vállalatközi kapcsolatok és a teljesítmény összefüggései 328
5.4. Összegző megállapítások 330
5.5. A projekt keretében készült tanulmányok listája 332
5.6. Mellékletek 333
6. Versenyképesség - ahogyan a vállalatvezetők látják 341
Összefoglaló 343
Bevezetés 345
6.1. Módszertani áttekintés 345
6.1.1. Az interjúzás célja és menete 347
6.1.2. Az interjúk kérdéskörei 348
6.1.3. Az eredmények érvényessége 349
6.2. Az interjúk alapján kibontakozott kép 350
6.2.1. Az ország versenyképességének megítélése 351
6.2.1.1. SWOT-elemzés 351
6.2.1.2. A nemzeti versenyképesség kritikus tényezői 354
I. A politika és a gazdaság viszonya 355
II. A közterhek csökkentése 355
III. Az infrastruktúra fejlesztése 355
IV. A szakképzés, az oktatás fejlesztése 355
6.2.1.3. Hogyan támogathatná a kormányzat az üzleti szférát? 356
a) Összefoglaló megállapítások 356
b) A politikai szféra szerepe 356
c) Közszolgáltatások, oktatás 357
d) Adók, járulékok, díjak 357
e) Pozitívan fogalmazva 357
6.2.1.4. Fejlesztési prioritások 358
6.2.1.5. A vállalatok csoportosítása 359
6.2.2. A vállalati magatartás környezeti tényezői és magyarázatuk 360
6.2.2.1. A nemzetközi konjunktúra vagy a hazai gazdaságpolitika hatása az
erősebb? 361
6.2.2.2. Nőtt-e a környezeti bizonytalanság? 361
6.2.2.3. Optimizmus az EU-csatlakozás hatásait illetően 362
6.2.2.4. Milyen új követelményeket támaszt az EU-csatlakozás? 363
6.2.2.5. Az üzleti etika 364
6.2.3. A vállalati versenyképesség 364
6.2.3.1. Vállalati pozíciók a nemzetközi élbolyhoz viszonyítva 365
a) Amiben a hazaiak jobbaknak tartják magukat a nemzetközi cégeknél 365
b) Amiben a nemzetközi vállalatokat jobbnak tartják 366
c) A helytállás esélyei 366
6.2.3.2. Miért tartom jobbnak vállalatomat, mint az iparági átlag? 368
6.2.3.3. A stratégiai szövetségek, illetve vállalati hálók szerepéről 368
6.2.3.4. Működési kiválóság kontra jövedelmezőség? 369
6.2.3.5. A vállalati versenyképesség mércéi 370
6.2.4. Vállalaton belüli tényezők 370
6.2.4.1. A vállalaton belüli tevékenységi területek szerepe az eredményességben 371
6.2.4.2. Vállalatvezetőink módszertani felkészültsége 372
6.2.4.3. Az alacsony kockázatvállalási hajlandóság okai 373
6.2.4.4. Miért alacsony a K+F ráfordítás? 373
6.2.4.5. Összegzés 374
6.3. Mellékletek 375
Hivatkozott irodalom 377
Névmutató 391
Tárgymutató 395
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem