Verselemzések

Előszó

Részlet a könyvből:

"A walesi bárdok" Arany János legfontosabb balladája, különösképpen a legismertebbek egyike is. Logikusan az, hiszen egy nemzet sordöntő állapotáról elmélkedik, s a helytállás-becsület programját is adja, ami talán még lényegesebb. Éppen méreteit illetően eposz, a ballada köntösében. Főszereplője negatív ember - Edward angol király bosszúálló, nagy közösséget sanyargató lény, gyilkos, személyébe és a walesi történetbe a költő az 1848-as szabadságharc utáni hazánkat helyettesíti be, s Edward sötét-riadt-őrült alakjában egyszerre testesül meg Ferencz József és Haynau. E megérdemelt roncsállapot .."A vén gulyás" erős emberségének ellenpontja. Arany János sarkit. Dalos Eszti, még Tuba Ferkó is esendő, Mátyás anyja - Csonka Marci bácsi női párja - nagyszerű asszony, Rozgonyiné hős, némi szánalmat még Bende lovag iránt is érzünk, Edward király azonban önmaga csődje, a lét gonosz teste. Nincs benne lélek, a gondolat, a szellemiség is megszűnt cselekedeteiben, így osztályrésze a rombolás, s ennek következménye a senkit nem vigasztaló őrület. Különös igazságtétel ez, hiszen a világ megbillent egyensúlya áll helyre csupán, nem a világharmónia növekszik. Azt a vértanúk éltetik, frissítik.

A ballada előzményei

A Bach-korszak sorvasztó, nyomasztó légkörét nem oldotta meg az sem, hogy Ferenc József császár 1857-ben Magyarországra látogatott. Ezt előkészítendő kérték fel a hivatalos körök Arany Jánost, hogy írjon dicsőítő verset ebből az alkalomból. Az természetes, hogy Petőfi barátja eszméihez és lelkületéhez híven ezt a felkérést elhárította. Bár a komisszárius "Herr von Aranyt" a magyarság legnagyobb költőjének nevezte és "száz aranyat" ajánlott föl ezért az egyetlen versért - a Toldi honoráriumának ötszörösét -, "Őfelsége, Franz Joseph der Erste", hoppon maradt.O Vers helyett ballada született. Vissza