Verőcei évszázadok
Szerző
Lektor
Verőce
Kiadó: | Verőce Önkormányzata |
Kiadás helye: | Verőce |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Ragasztott papírkötés
|
Oldalszám: | 228
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
24 cm x 16 cm
|
ISBN: | 963-034-078-X |
Megjegyzés:
|
Fekete-fehér illusztrációkkal. Megjelent 1000 példányban.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Az ország 1100 éves fennállását ünnepli. A név, melyet a településünk visel, a honfoglalással kapcsolatban maradt fenn a köztudatban. A falu említése - okleveles előfordulása - valamivel későbbi...
Tovább
Előszó
Az ország 1100 éves fennállását ünnepli. A név, melyet a településünk visel, a honfoglalással kapcsolatban maradt fenn a köztudatban. A falu említése - okleveles előfordulása - valamivel későbbi időből, 1324-ből való. A régészet ennél korábbi, a honfoglalás utáni leletekről is tud. Verőce története majdnem egyidős a magyarság Kárpát-medencei történetével. Ezek az évszázadok kezdetben gyér, majd egyre bővülő forrásokkal köszönnek ránk a régmúltból. Mindezek megelevenednek a könyv lapjain, hogy felidézzék a település történetét, az itt élő emberek mindennapjait, azt a tevékenységet, melynek produktuma a mai falukép. A források feldolgozása során elénk tűnnek a régebbi idők eredményei és buktatói, melyek példaként szolgálhatnak a ma emberének. Ráébredhetünk, mit lehetett volna másképp tenni, vagy mit nem kellett volna cselekedni, ás1 hogy a jelenben hogyan próbáljuk okosan, helyesen alakítani sorsunkat. Tudnunk kell, hogy a múlt történései formáltak bennünket olyan közösséggé, amilyenek vagyunk. A múlt során sem a tatár, sem a török és más hódítók, sem a természeti csapások nem tudták megtörni az itt élő embereket. Hűségük a házhoz, a hazához, környezethez erősebb volt, mint a pusztító erő. Az emberek minden korban igyekeztek a tőlük telhető erőfeszítéseket megtenni. Ezekre tekinthetünk most vissza, levéltári források alapján. Ezidáig több verőcei polgár folytatott kutatásokat. A lelkes lokálpatrióták sok legendát megörökítettek. Hálásak lehetünk ezekért akkor is, ha nem mindig a valóságot reprezentálják az általuk megrajzolt történetek, és történelmi hitelességgel nem minden esetben igazolhatók. Meggyőződéssel hisszük, hogy amely közösség a forrásokkal is igazolható valós történetét, történelmét nem ismeri, az a jelenkori problémák megoldásában is tanácstalanabb, a mindenkori hatalomnak kiszolgáltatottabb. Könnyen elveszítheti önbizalmát, kétkedni kezdhet önformáló erejében, saját képességeiben. A település múltja nem mentes ellentmondásoktól, zsákutcáktól sem. Megismerhetjük elődeink erőfeszítéseit, a kihívásokra adott jó vagy rossz válaszait, az elviselhető vagy szinte elviselhetetlen körülményekre való reagálásait. A múltból felvillantott üzenetek csak akkor érhetik el céljukat, ha az író „harag és részrehajlás" nélkül írta azt meg. Úgy gondolom, hogy ezt a könyvet ennek szellemében írták. Ajánlom ezt az írást a verőcei lakóknak és az idelátogatóknak egyaránt, mint olyan jeldolgozást, kordokumentumot, mely bemutatja azt a Verőcét, melyben egykor harmonikusan egyesült a falusi báj és a kisvárosi hangulat.
Vissza
Tartalom
Ajánló 7
„Ott ahol a vármegye belekönyököl a Dunába" 9
(Nógrád)Verőce természetföldrajzi leírása
A vidék őskora és ókora 16
A honfoglalástól a törökkorig 19
Megtelepedés, Verőce korai története 19
Egy örökösödési szerződés adatai 24
Verőcei lakosok 26
A hódoltság kora 29
Verőce gazdasági, társadalmi képe a 17. századi török összeírások tükrében 29
Verőce gazdasági, társadalmi képe a magyar összeírások alapján 35
Az újratelepítéstől az urbárium bevezetéséig 45
Általános helyzet 1715-ig, az első országos összeírásig 45
Verőce gazdasági adottságai a 18. századi összeírások tükrében 47
Jobbágyparaszti gazdálkodás a 18. században az úrbérrendezésig 52
Terhek és szolgáltatások 56
„Dolgoztam az hová parancsoltattam" 56
Jobbágyparaszti élet, paraszti sors Verőcén, az uradalmakhoz beadott instantiak alapján a 18. század második felében 60
A Mária Terézia-féle urbárium bevezetése 64
Földművelés és állattenyésztés Verőcén 1785-től a jobbágyfelszabadításig 75
Falusi önkormányzat 1848 előtt 80
Taksások, iparosok és egyéb szegődményesek 84
Verőcei emberek, verőcei szokások a 19. század első évtizedeiben 92
A jobbágyfalu, a jobbágy település képe a 18. századtól a vasútépítésig 95
1848-1849 Verőcén 107
Jobbágyfelszabadítás és az úrbéri tagosítás Verőcén 110
Szőlő- és gyümölcstermesztés Verőcén 115
„Akié a föld, azé a szén" Bányászkodás Verőcén 124
Községi önkormányzat 1868-1945-ig 129
A községi képviselő-testület, elöljáróság, jegyzők, bírók 129
Községi gazdálkodás a 20. sz. elején 131
A községi önkormányzat felfüggesztése 1919-ben 134
Verőce közigazgatása 1920-1945 135
Egészségügy, orvos, szülésznő 139
Verőcei társadalom 1848-1941-ig 141
Általános helyzet 1848-1900-ig 141
Verőce lakosságának foglalkozása 1900-1941 között 146
Verőce demográfiai adatai 1949-ig 150
Verőce, mint üdülőhely 164
Az idegenforgalom kialakulása és fellendülése Verőcén 164
Idegenforgalom a két világháború között 171
Vendéglők és vendéglátás 174
Villanyvilágítás, telefon 176
Képek az alsófokú népoktatás történetéből a kezdetektől az államosításig 179
Az iskoláztatás kezdetei 179
A római katolikus elemi népiskola 1868-ig 180
A reformátusok iskolát építenek 183
A református iskola élete a népiskolai törvény után 185
A római katolikus elemi népiskola 1868-1948-ig 187
Gazdasági ismétlő iskola 191
Az óvoda 193
Egyesületek 195
Adattár 197
(Kitekintés 1945 után) 197
Demográfiai adatok 1949-1990-ig 197
Lakásadatok, lakásviszonyok 200
Állatstatisztikák 202
Közigazgatási összefoglaló 206
Községi archantológia 207
Idegenszavak és mértékek jegyéke 213
Felhasznált irodalom 225
Mellékletek 229