Ismerkedés az Európai Unióval II.

Előszó

Megpróbáljuk a két délelőtti előadásban, Rácz Margit igazgatóasszonnyal együtt, áttekinteni mindazokat a politikai és gazdasági kérdéseket, megfontolásokat, amelyek az Unió további sorsára, az Unió és a külvilág kapcsolataira lényeges hatást gyakorolnak. Egyikünk se arra vállalkozik, hogy Unió melletti vagy Unió elleni érveket soroljon fel, egyikünknek sincs kormány vagy ellenzéki megbízatása. Arra törekszünk, hogy a tényeket és az érdekeket, amennyire lehet, bemutassuk.
Négy kérdés köré csoportosítom a vázlatomat. Az első kérdéskör az EU-t létrehozó összetartó, időnként szétfeszítő érdekek és elemek. A második kör az Unió kapcsolatai, ütközései a világ más régióival. A harmadik kérdéskör miért akarnak ők bővíteni, és mi érdekük fűződik ahhoz, hogy kelet felé bővítsék az EU-t? A negyedik: érvek, taktikák, a tartalom, a forma, a stílus szerepe és ellentmondásai a velünk való kapcsolatokban.
Már a múltkori beszélgetésünkkor felvázoltunk néhány lényeges elemet. Nagyon aláhúznám a német-francia viszonyt. Emlékezetes, hogy a háború után az európai integrációs folyamatot elsősorban a német-francia megegyezés, közeledés határozta meg. az a szándék, hogy egyesítsék erejüket, célkitűzéseiket tudjuk ez nem ment könnyen. Mostanában újra nagyon hangsúlyozzák ezt a francia-német tengelyt. Chirac elnök legutóbbi látogatásakor többször aláhúzta: "ez a szándék közös, Kohl kancellár egyetért ezzel". "Kohl kancellárral egyetértünk abban, hogy minél előbb be kell vonni Kelet-Európa országait, elsők között Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot." Hozzáteszem, hogy Franciaország nem egyezne bele abba, hogy e hármak belépése utána Románia még sokáig kívül maradjon. Vissza