Véres grófnő

Fülszöveg

I^gy regény a lélek tiszta és sötét oldaláról Az erős atmoszférájú történelmi fikció főhőse a fiatal Darvulia Anna, akinek szépségére, majd rátermettségére Báthory Erzsébet hamar felfigyel, és az udvarba hívja. Az ambiciózus Anna számára maga a megvalósult álom a grófnő személyi szolgálójává válni, messze a nyomortól és a szolgálók világától. Ahogy a kegyeden Báthory egyre többet van távol, úgy kerül egyre közelebb a grófnőhöz, és válik igazi szövetségesévé. Legalábbis azt hiszi amikor a véres grófnő őrülete egyre egyértelműbbé válik, rájön: ő valójában fogoly, nem pedig barát.
Anna tudja, csak idő kérdése, és a Vérgrófnő ellene fordul.
„Itt vagyok, én vagyok az, a Báthory grófnő új szobalánya. Én, Darvulia Anna, egy aprócska, nevesincs falu szülötte. Én, akinek amúgy az lett volna a sorsa, hogy gyerekeket segítsen a világra, mint az anyja, és végül a saját dereka is belevastagodjon a terhességbe.
Ehelyett itt vagyok, az övé vagyok. És most, hogy elmerültem Erzsébet szobáinak... Tovább

Fülszöveg

I^gy regény a lélek tiszta és sötét oldaláról Az erős atmoszférájú történelmi fikció főhőse a fiatal Darvulia Anna, akinek szépségére, majd rátermettségére Báthory Erzsébet hamar felfigyel, és az udvarba hívja. Az ambiciózus Anna számára maga a megvalósult álom a grófnő személyi szolgálójává válni, messze a nyomortól és a szolgálók világától. Ahogy a kegyeden Báthory egyre többet van távol, úgy kerül egyre közelebb a grófnőhöz, és válik igazi szövetségesévé. Legalábbis azt hiszi amikor a véres grófnő őrülete egyre egyértelműbbé válik, rájön: ő valójában fogoly, nem pedig barát.
Anna tudja, csak idő kérdése, és a Vérgrófnő ellene fordul.
„Itt vagyok, én vagyok az, a Báthory grófnő új szobalánya. Én, Darvulia Anna, egy aprócska, nevesincs falu szülötte. Én, akinek amúgy az lett volna a sorsa, hogy gyerekeket segítsen a világra, mint az anyja, és végül a saját dereka is belevastagodjon a terhességbe.
Ehelyett itt vagyok, az övé vagyok. És most, hogy elmerültem Erzsébet szobáinak illatos sötétségében, soha többé nem hagyom, hogy visszasüllyedjek oda, az avas mélységbe."
„- Hogy gondolhattalak eny-nyire másnak, mint ami valójában vagy? - A hangjában őszinte kíváncsiság cseng. - Tudod, mire kellenek nekem és mégis többre értékeled a semmilyen, értelmetlen életüket, mint az én szükségemet. Hogy mondhatod, hogy valaha szerettél, ha nem akarsz hazug lenni?" Vissza