Véres birodalom

Előszó

Ez a regény számos írásos forráson alapul. Azok, akik a történelmi háttérre kíváncsiak, elolvashatják Christopher Hale Himmler's Crusade (Himmler keresztes hadjárata) című könyvét az 1938-as tibeti náci expedícióról; a könyv 2003-ban jelent meg Nagy-Britanniában. Ez regényem számára jó meglátásokat tartalmazó forrásnak bizonyult. Isrun Englehardttól létezik egy fényképes beszámoló Tibet 1938-1939 címmel. A későbbi náci teoretikusokat megihlette Sir Edward Bulwer-Lytton 1871-ben íródott könyve, a Vril, The Power of the Corning Race (Vril, az eljövendő faj energiája). Felhasználtam egy sor népszerű tudományos művet is, amikor a húrelméletről írtam, vagy a világegyetem keletkezésével foglalkozó M-elméletről.
Tibeti látogatásom alkalmával hasznomra váltak Ugyen Kyab tibeti idegenvezetőm, és útitársaim, a holland Marc Stoelinga, a belga Johan Willemse és Sherine Geusens észrevételei, megérzései. A Szakja buddhista kolostor menedéket nyújtott nekünk egy himalájai vihar alkalmával, és új irányba terelte elképzeléseimet.
Különleges köszönet illeti Katié Yurkewiczet, a genfi CERN részecskegyorsítóban lévő Fermilab fizikusát, aki iratokat, fotókat adott nekem, és türelmesen kidolgozta a módozatokat, amelyekkel eltehettük láb alól a rosszfiúkat. Az övé az érdem mindenért, ami valódi, a szándékos fikció az én művem.
Ismét lekötelezettje vagyok a HarperCollinstól Jonathan Burnham kiadónak, Rakesh Satyla szerkesztőnek. Muriéi Jorgensen nyomdai elólcészítőnek, Renato Stanisic tervezőnek, Heather Drucker újságírónak; Andrew Stuartnak, az ügynökömnek és első olvasómnak, továbbá a feleségemnek, Hollynak. Amíg én a szuperhúrokkal játszadoztam, ők mindent megtettek, hogy a megfelelő hangot szólaltassam meg. Vissza

Fülszöveg

Hogyan fér meg egymással a hitleri Németország, a második világháborús Kína és Tibet, valamint napjaink Amerikája és Svájca? William Dietrich legújabb könyvében a Harmadik Birodalom rettentő világába csöppenünk. Himmler arra utasítja Kurt Raedert, a kiváló természettudóst, hogy menjen el Tibetbe, és kutassa föl az ősi árja gyökereket, nem mellesleg azt a hatalmas erőt, amelyről Shambala legendája mesél. Ám az amerikai hadvezetés sem tétlenkedik: a központi hírszerző ügynökség azzal bízza meg a híres-hírhedt kalandort, felfedezőt, Benjamin Hoodot, hogy tudja meg, mi után kutakodnak a nácik Tibetben, és hárítsa el a világméretű veszélyt. A regény egyik fő szála kettejük versenyfutása, számos gyilkos fordulattal és az elmaradhatatlan segítőkkel: életüket áldozó, szerelmes asszonyokkal, női pilótákkal és szerzetesnőkkel.
Az 1938-as Európa és Amerika? Hiszen mindez ma már történelem. De akkor hogyan kerül a történetbe napjaink kvantumfizikája, a genfi részecskegyorsító és a mit sem sejtő tipikus amerikai szingli, Rominy Pickett? Talán a mindent elsöprő szerelem köti a múlthoz? Vagy a kincsvadászat? Netán a hatalom utáni vágy?
Ha az olvasó már ismeri a Dietrich-kalandregények (Hadrianus fala, Napóleon pirmaisai, A roesette-i kő, A dakotakód, A berber kalózok) világát, tudja, hogy a szerző valós, ám tisztázatlan történelmi tényeket fűz össze és egészíti ki szertelen fantáziájával. Az eredmény pedig egy sodró lendületű, sok humorral és érzelemmel fűszerezett, szórakoztató olvasmány. Vissza