Verecke - a honfoglalás kapuja

Előszó

A legtöbb nép történelme során átélt olyan nemzetformáló eseményt, amely önazonosulása szempontjából örökre kitörölhetetlenné vált. Az idő múlásával ezek a történések a nép tudatában szakrális jelképeket keltenek életre. A magyarság számára ilyen VERECKE. E szó hallatán minden magyar ember ugyanarra gondol, és azonnal a HONFOGLALÁSSAL társítja. A honfoglalók főserege Árpád vezetésével a Beszkidek Vereckei-hágóján kelt át és lelt új hazára.
A honfoglalás kapujának is nevezett hágó és alatta a Latorca völgye - a Vereckei-szoros - Kárpátalja történelmi pátosszal telített, gyönyörűséges vidéke. Ha felkapaszkodunk a Vereckei-hágóra nemcsak a Kárpátok friss fuvallata érint meg bennünket, nemcsak azt látjuk, miként ölelkeznek a hegyek és völgyek ölén a lombok, a patakok vizének pezsgő habjai, nemcsak a hangulatos faházak, fatemplomok mesevilágába képzeljük bele magunkat, hanem egy pillanatra átéljük Árpád és honfoglaló népének értünk is megtett, könnyűnek egyáltalán nem nevezhető útját. A honfoglalás emlékét őrző bércek között, a történelmet formáló események színhelyén szívünk hevesebben kezd verni, és olyan érzés kerít hatalmába minden magyar embert, amely egyszerre jelenti a honfoglalást, Árpádot, őseinket és hányatott történelmünket.
Sajnos azonban nem mindenki tudja, a valóságban mi is rejtőzik a honfoglalás jelképévé vált „Verecke" mögött, nem mindenki ismeri az ott emelt emlékművek állításának körülményeit, azok nemzetünkhöz hasonló sorstragédiáját és meglepően kedvező feltámadásukat. Ezért szeretnénk földrajzi és történelmi nézőpontból bemutatni a Kárpátok azon szegletét, melynek ékköve a honfoglalás szimbóluma. Vissza

Fülszöveg

Minden nemzet számára léteznek szakrális fogalmak. Ha anyanyelvünkben ilyen fogalmakat keresnénk, bizonyára előkelő helyen szerepelne a VERECKE szó. E szó hallatán minden magyar ember ugyanarra gondol, és azonnal egy másik szakrális fogalommal társítja - ez pedig a HONFOGLALÁS.
A történészek többsége a 895. évben állapította meg a magyarok beköltözésének kezdetét, amikor őseink az Északkeleti-Kárpátok hágóin átkelve megkezdték a Kárpát-medence birtokbavételét. A honfoglalók főserege, Árpád vezetésével a Vereckei-hágón kelt át.
Ha felkapaszkodunk a Vereckei-hágóra nem csak a Kárpátok friss fuvallata érint meg bennünket, nem csak azt látjuk miként ölelkeznek a hegyek és völgyek ölén a lombok, a patakok vizének pezsgő habjai, nem csak a hangulatos faházak, fatemplomok mesevilágába képzeljük bele magunkat, hanem egy pillanatra átéljük Árpád és honfoglaló népének értünk is megtett, könnyűnek egyáltalán nem nevezhető útját. A honfoglalás emlékét őrző bércek között, a történelmet formáló események színhelyén szívünk hevesebben kezd verni, és olyan érzés kerít hatalmába minden magyar embert, amely egyszerre jelenti a honfoglalást, Árpádot, őseinket és hányatott történelmünket.
Sajnos azonban nem mindenki tudja, a valóságban mi is rejtőzik a honfoglalás jelképévé vált "Verecke" mögött. Ezért szeretnénk egy kicsit körüljárni földrajzi és történelmi aspektusból a Kárpátok eme szegletét. Vissza