Előszó
Kedves vadásztársam! Előre bocsánatodat kérem, amiért becsaptalak. Becsaptalak, mert könyvet írtam, holott nem vagyok író és nincs rátermettségem az írásra. De . . .
Ez a ,,de" a mentségem....
Tovább
Előszó
Kedves vadásztársam! Előre bocsánatodat kérem, amiért becsaptalak. Becsaptalak, mert könyvet írtam, holott nem vagyok író és nincs rátermettségem az írásra. De . . .
Ez a ,,de" a mentségem. Vadászember vagyok ízig-vérig. Sok szép és hangulatos vadászatban volt részem, hol sikerrel, hol sikertelenül. Illetőleg sikertelenül sohasem, mert a siker nemcsak eredmény lehet, hanem tanulság is. Néha a sikertelenségből azért is többet tanulhatunk, mert az fájdalmas és napok, sőt hetekig rágja az embert, hogy így kellett volna - úgy kellett volna! így szerzünk tapasztalatokat.
Úgy vedd hát könyvemet kedves vadásztárs, hogy ne az írót keresd benne, ne a stílus szépségét bíráld, hanem a vadászat leírását, amelyet ha igyekeztem is képességeim határáig szépíteni, mégis a legvalódibb igazság után írtam. Bizonyára találsz benne olyat, a mi egy - eddig előtted talán érthetetlen - kérdést fog tisztázni, vagy megoldani. Több szem többet lát a jelszó és az sehol nem igazolódik be annyira, mint a Természet ezer titkába behatoló vadászembernél.
Könyvem fejezeteiből egyik-másik már megjelent a Nimród számaiban is. Ezeket csak azért vettem föl itt is, hogy együtt legyenek eddigi vadászéletem szépségei.
Olvasd hát oly élvezettel, mint amilyan szeretettel megírtam.
Nagyhát, 1943. február hó.
A Szerző.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal