Elektrodinamikus vasúti biztosító berendezések I.

Előszó

Régi hiányt pótol a Műszaki Könyvkiadó akkor, amikor ezt a könyvet, mint az Elektrodinamikus Vasútbiztosító berendezések I. kötetét megjelenteti. Ebben a tárgykörben ilyen részletes összefoglaló könyv még nem került nyilvános forgalomba, jóllehet több tanfolyamra és egyetemre készült korlátozott számú jegyzet és kiadvány jelent meg az utolsó tíz esztendőben.
A vasútbiztosító berendezések alkalmazásának elsődleges célja a közlekedés biztonságának fokozása, az emberi tévedések okozta baleseti veszély megszüntetése és a kezelő személyzet munkájának megkönnyítése. A technikai fejlődés eredményeképpen az elmúlt két évtized alatt azonban bebizonyosodott, hogy az említett előnyökön felül a tervszerűen megépített és üzemben tartott berendezések növelik a vasutak teljesítőképességét, és elősegítik a vasutakra háruló feladatok rugalmasabb elvégzését.
A Magyar Államvasutaknál a háborús károk pótlása után néhai Pósa Jenő Kossuth-díjas mérnök, MÁV műszaki főtanácsos vezetése alatt 1949-ben kezdődött meg a korszerű fényjelzős biztosítóberendezések szélesebb körű alkalmazása. A Telefongyár a svájci INTEGRA cég licence alapján indította meg a hazai gyártást. A berendezéseket 1953 óta a MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat 3 irodája tervezi meg.
A könyv megírásakor a szerzők sok nehézséggel találták szemben magukat. Az alkalmazásban levő sokféle berendezés és alkatrész ismertetését a könyv reális terjedelme miatt korlátozni kellett. Elsősorban az önműködő térközbiztosító berendezések állomási csatlakoztatásánál alakultak ki teljesen egyedi megoldások. Ezek közül csak azokat ismerteti a könyv II. kötete, amelyek alaptípusnak tekinthetők. Vissza