Szónoklattan

Előszó

Midőn jelen mű megírására magamat elhatároztam, azon cél lebegett szemeim előtt, hogy abban a szónoklatnak, mely alkotmányos nemzeti életünk egyik jelentékeny tényezőjét képezi, szabályait rendszeres, világos előadásban találja föl első sorban a tanuló ifjúság, továbbá mindazok, kik magokat a szónoklatban kiképezni óhajtják. A bevezetésben foglalt meghatározások s a szónoklat vázlatos történetének ismertetése után a szónoki műbeszéd megalkotásának s elszavalásának elméletét négy részben ismertetem. Az első részben a szónoki műbeszéd anyagának feltalálása vagyis a bizonyítékok, és indulatok; a másodikban a beszédanyag berendezése; a harmadikban a beszéd tartalmának előadása vagyis a szónoki irály; végre a negyedik részben a beszéd elszavalásának szabályai foglalták. Jelen mű főleg a tanuló ifjuságnak levén szánva, lehetőleg szűk keretben törekedtem a szónoklat szabályait ismertetni, nehogy a tanuló értelmi erejét a terjedelmes ismeretanyaggal túlterheljem, Horác mondását követve: Quidquid praecipies, esto brevis, ut cito dicta percipiant animi dociles teneantque fideles: omne supervacuum de pleno pectore manat." Továbbá törekvésem egyik fő tárgya volt a világos, könnyen megérthető előadásmód, tapasztalásból tudván, hogy mennyi nehézséggel kell sokszor a tanulónak tankönyve túlságosan tömött, néha homályos előadásmódja miatt küzdenie. Azért, főleg az elvontabb fogalmak ismertetése alkalmával, a terjedtebb, körüliró s szükség esetében ismétlő kifejezésmódot eléje helyeztem a tömött, néha a tulzásig szabatos s talán épen e körülmény következtében nem elég könnyen felfogható előadásmódnak. Vissza