Verbőczi István hármaskönyve

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz.
Előszó a második kiadáshoz.
Ajánlás Ulászló királyhoz 1-8
Királyi jóváhagyás 9-13
ELŐBESZÉD.
1. Czím. Az igazságról, mi az meghatározólag? s annak elosztásáról 14-16
2. „ A jogról és a jognak elosztásairól . . . 16- 19.
3. ,, Miként különböznek a természeti jog, nemzetek joga és polgári jog 19
4. ,, A katonai jogról s a jogtudományról . . 19-20.
5. ,, Különbség van az igazság, jog és jogtudomány között . . . . 20
6. " A törvény határozványairól s föltételeiről 20- 23.
7. ,, Miért alkottattak a törvények? s a törvény négyféle tisztéről 23- 24.
8. ,, A határozatról és helyhatósági jogról . . 24- 25.
9. ,, Megállhat-e a határozat az egyházi, természeti vagy isteni törvény ellen? .. 25- 26
10. ,, Mi a szokás, és mik szükségesek a szokás megerősitésére? . 26- 28.
11. ,, Hogyan különbözik a törvény a szokástól? s a szokásnak háromféle erejéről . ... 28- 29.
12. ,, Az ellenkező törvényről s határozatról és szokásról mit kell tartani? 29-- 31.
13. ,, Mi a biró, mi a törvénytétel, mi az ügy, mi a fölperes és a panaszlott? 31- 32.
14. ,, Mik kívántatnak meg a törvénytételre, hogy az igazság cselekvénye legyen? És a
törvényhatóságról s a jó birónak tisztéről és tulajdonságairól? . . 32-33.
15. ,, Vajjon a biró a szóváltólag előhozottak s bebizonyítottak szerint tartozik-e itélni,
vagy lelkiösméret szerint ? 34- 35.
16. „ A birónak kétféle lelkiösmeretéről, tudniillik a dologra és a mondottra nézve. 35-37
1. Czím. Nemes Magyarország jogainak és szokásainak hármas felosztásáról általában . . 38- 39.
2. , Hogy mind az egyházi, mind a világi személyek ugyanazon egy szabadsággal élnek 40-41
3. Nemességünk eredetéről. És mikép adatott át fejedelmünknek az országlás 41-43.
4. ,, Hogy a valóságos nemesség katonai szolgálatok és egyéb erények által szereztetik,
és birtoki adomány nyal erősíttetik meg . 43-44
5. ,, Hogy kiki szolgálatival szerzett javairól szabadon rendelkezhetik 44
6. ,, Hogy nemesek birtoki adomány nélkül is tétetnek, és hogy a nemesség bebizonyítására törvény előtt nem szükséges a nemesi czímer 44- 45.
7. ,, Hogy a nemes atyától, és nemetlen anyától nemzettek valóságos nemesekül tartatnak,
de nem viszont . 45- 46.
8. ,, Hogy örökbe fogadás által is lesznek s tétetnek nemesek 46
9. ,, A nemeseknek négy kiváltságos és fő szabadságairól 46- 48.
10. ,, Hogy fejedelmünk minden uraknak, minden zászlósoknak és ország nemeseinek igaz és törvényes örököse 48- 49.
11. " Hogy a pápa az egyházi javadalmak adományozására nézve ez országban semmi
hatóságot nem tartott meg, a megerősítési hatalmon kívül 49- 52.
12. ,, Hogy minden főpap urak és egyházi személyek királyunk iránt hűségi hódolatra
köteleztetnek. És hogy a világi javakra nézve világi birák előtt tartoznak törvényt állani 52-53
13. ,, A királyi adományokról s azoknak fajairól általában 53- 54.
14. „ A hütlenségi vétket szülő esetekről . . 54- 56.
10. „ Hogy a rablók, orvok és gyilkosok javai, királyi adományozás alá nem tartoznak . 57
11. „ Hogy a hűtlenség vétke és a főbenjáró itélet kétféleképen különböznek egymástól . .58-59
12. ,, Kik és kiket értünk az örökösök és maradékok alatt? És mely jószágok illetnek
csak fiágat s melyek mindkét ágat? . . 60- 62.
18. Czím. A szolgálattal szerzett birtoki jogok miért nem illetik a nőágat? 62
19. ,, Ellenben a pénzen vett birtoki jogok miért illetnek nőágat szintúgy mint fiágat? . 62-63.
20. „ Vájjon a hűtlenség vétke miatt elitéltnek
mind a két ágat illető javai, megkegyelmezés után mindenik ágat illetik-e? . . 63-64.
21. ,, A szolgálatokért s egyszersmind pénzért adományozott jószágok mind a két ágat illetik-e? . 64-65.
22. ,, Az adománylevélnek e záradékáról: ,,magvaszakadtával.'' Mit kell érteni a magon? 65- 66.
23. „ Meddig tart s idősül el a királyi jog? . . 66-67.
24. „ Mi a királyi jog meghatározólag és mi a birtoki jog? . 67-69.
25. ,, Hogy a jószágokat királyi jogczímmel igazságtalanul felkérők azon jószágok örök becsüjében marasztaltatnak 69- 70.
26. ,, Hogy a jószágoknak valaki magvaszakadtánál fogva felkérői semmi teherben nem marasztaltatnak 70-71.
27. ,, Hogy perben álló jószágokat magszakadásnál fogva föl nem kérhetni 71-73.
2ö. ,, Hogy királyi adomány utján szerzett jószágok, ha pénzöszveg fizettetnék is az ellenmondóknak, nöágat nem illetnek . . . 73- 74.
29. ,, Minő eljárást kiván a magszakadásnál fogvásti királyi adomány? 74- 77.
30. ,, A magszakadásnál felkért jószágokról hozott törvényczikkely magyarázata . . . 77- 78.
31. ,, Arról, ki valakinek ügyébe a királyi joggal avatkozik . 78- 79.
32. „ Hogy valamennyi királyi adománylevélnek egy év lefolyta alatt törvényes igtatással kell megerősíttetnie 79
33. „ Az igtató, határjáró, intő és rövid idézőlevelekről. Hány napig tart végrehajtási erejök? 79-80.
34. ,, Mily érvényességüek az adományok igtatólevelei az ok kitételével, és milyenek okkitétel nélkül? . . 81
35. „ A bevallás szószerinti tartalma nélkül készült királyi jóváhagyó levelekről . . 81-82
36. „ A királyi új adományról általában. És honnan veszi eredetét? 82
37. Czím. Mi az új adomány leirólag? és hogy kétféleképen lehet azt érteni 83-86
38. " Honnan ered a vértagadás? 87
39 " Mi a vértagadás határozólag s annak büntetéséröl 87-88.
40. " Az atyai és ősi jószágoknak a testvérek közötti felosztásáról 88- 89.
41. " Mint áll a dolog, ha az atyai ház köböl vagy nagy költségekkel épittetett ? . .90--
42. " Hogy a legidösbik testvér viselendi gondját az okleveleknek 91--
43. " A testvérek által szerzett jószágoknak osztályáról , és ezen adományi záradékról: „általa" 92- 93.
44. ,, Mi történik, ha valamely testvér az általa keresett jószágokat magának akarja tartani? 93- 94.
45. ,, Hogy testvérek között a jószágosztálynak nem kell per utján történnie 94- 95.
46. ,, Mikor engedtetik meg osztályos atyafiak között a jószágokban osztályujitás, és mikor nem? 95- 96.
47. ,, Hogy az atyafiak közt felosztott minden
jószágok, egyik atyafi magvaszakadtával
a másikra háramolnak, még házasság közbejöttével is 96- 97.
48. ,, Vájjon szállanak-e férjnek és feleségnek
együtt adományozott jószágok a férj magvaszakadtával a feleségre, és viszont ? . 97- 99.
49. " Vájjon a hűtlenség vétke miatt megitéltnek
jószágai szállanak-e királyi jóváhagyás
hozzájárulásával a fogadott testvérre ? . 99--
50. „ Mit kell két testvér leányainak, kik külön-külön örökösökké fiusíttattak, öröködéséről tartani? 100--.
51. ,, A jószágoknak atyák és fiak közötti felosztásáról, és az atyai hatalomról 101-102
52. „ Azon esetek, melyekben az atya, fiát a jószágoknak felosztására kényszerítheti 103- -
53. ,, Azon esetekről, melyekben viszont a fiu
osztozkodhatik meg az atyjával . . . 103-105
54. „ Az osztálynak még egy esetéről és a fiút
anyai jogon illető jószágról 105--
55. „ Az örült és tébolyodott fiakról, hogy mindig atyai hatalom alatt maradnak . . 106- -
56. Czím. Hányféleképen szűnik meg s töröltetik el
az atyai hatalom ? 106-107.
57. ,, Hogy minden úr és nemes saját jószágairól
szabadon rendelkezhetik 107-108.
58. ,, Hogy az atya az ösi jószágokat gyermekeinek sérelmével el nem idegenítheti . 108-109.
59. „ Mit tesz terhet vállalni fel, és hányféleképen
vállaltatnak fel a fiak és atyafiak terhei? . 109-111.
60. ,, A birtok eladásánál szükségeskép előre
bocsátandó törvényes megintésröl . . . 111-115.
61. ,, Mint kell az atyafinak a másik atyafi által
eladott vagy elzálogosított részét visszaszereznie ? 115-116.
62. „ Néhány vissza nem húzható bevallásról . 117- -.
63. ,, Azon bevallásokról, melyeknél törvényes
igtatásra van szükség s melyeknél nincs 118 - 119.
64. ,, Mi a királyi jóváhagyás meghatározólag ? 119-120.
65. ,, Mely bevallásokhoz szükséges a királyi
jóváhagyás, és melyekhez nem ? . . . 120-121.
66. ,, Mi a szerződés határozólag, és törvényes
igtatásra mikor van szüksége ? . . . . 121-122.
67. ,, Hogy kétféleképen mondatik valaki, jószágok uralmával birni. És végül a szerződésekről 123-124.
68. ,, Hogy a jószágoknak erőszakos elfoglalóit
azokból szinte erőszakosan ki lehet vetni 125- -.
69. ,, A „semmi jogot" záradékról. És mily jószágok szállanak vissza az ajándékozóra
vagy eladóra ? 126- -.
70. ,, Mi a jószágoknak viszonlagos cseréje, és
miért találtatott fel ? 126 -127.
71. ,, Mit kell tartani , ha a csere álnokul és
szinletten történt és tétetett ? 127-128.
72. „ Mimódon nem húzathatik vissza a csere
semmikéiben ? 128-129.
73. ,, Ha a cserében pénz adatik felül, illetik-e
a leányágat efféle jószágok? 129- - .
74. ,, Mire való a szavatosság, vagy az eleve
felvállalt mentesitő biztositás ? . . . . 130- -.
75. „ Kik értetnek a törvényes megtámadók alatt? 131- -.
76. ,, Nevezetes kérdés a szavatosságról vagy
mentesítő biztosításról 131 - 132.
77. ,, Hogy a jószágok ajándékozói, s eladói,
ezeknek birtokosai ellen önmaguktól nem
ügyködhetnek -132--
78. Czím. Mi az elévülés határozólag ? s hány évi folyamot foglal magában különféleképen ? .132-133
79. " Micsoda időkben nem foly az elévülés s
mikor nincsen helye ? 133-134
80. " A zálogos birtoki jogokról általában . .134-135
81. " Mi a jószágoknak zálogitása ? és hányfélekép értetik ? 135-136
82. " Mint értetik a zálogos jószágokra nézve az
elévülés meg nem engedése ? 136-138
83. " Hogy a birtoki jogok közbecsüjökön túl el
nem zálogíttathatnak 139--
84. " A határok megkülönböztetéseiről s igazitásairól általában 139-141
85. " Mikép értetik az, hogy a határok igazitásában az elévülés meg nem engedendő ? .141-142
86. " Mely határlevelek érvényesek, és melyek
nem ? 142-144
87. " A folyók ereje által elszakasztott földekről
mit kell tartani ? 144-145
88. " Mi a negyedjog meghatározólag, s kiknek
kell fizettetnie ? 146--
89. " A negyedjogok vagy leányi negyed fizetése
módjáról 146-147
90. " Ha egy leánynak kiadatott a leányi negyed, a másik azért perlekedhetik az örökség iránt 147--
91. " Hogy hajadon leányok bevallásokat nem
tehetnek 147--
92. " Miképen maradnak a leányok, kiházasitásuk ideje előtt az atyai házban 148--
93. " Mi a hitbér meghatározólag, s mi a jegyajándék ? 148-149
94. " Kik hivatalnál fogva igazi országzászlósok? 149-150
95. " Hogy a hitbér fizetése részint pénzzel, részint eladó dolgokkal történik, s minők legyenek az eladó dolgok ? 150--
96. " Hogy az asszony, első férjétől egész, a
másodiktól fél hitbért kap ; s honnét fizettetnek a hitbérek ? 150-151
97. " Hogy lehet a negyedet és hitbért egyszerre
követelni ? . . .151--
98. " Hogy lehet az asszonyokat férjeik jószágaiból kivetni, s hogyan nem ? s azoknak
ingó javaiból ? 151-152
99. Czím. A férj ingó javainak elosztásáról annak
özvegye, gyermekei s vérei közt . . . 153- -
100. „ A jegyajándékról, és a menyasszonynyal s
menyekzö idején a menyasszonynak adott
dolgokról 154-
101. „ A meghaltnak ménesi lovairól ötvenes
számig 155--
102. ,, A férjnek, feleségéveli házassága alatt
szerzett birtoki jogairól 156-157
103. ,, Hogy az asszony, férjének az általa zálogba
adott jószágaiból is kinyerheti hitbérét . 157-
104. ,, Hogy a feleség hitbére, férje rosz tetteért,
el nem vész 157 -
105. ,, Hogy a paráznaságon kapott asszony elveszti hitbérét, de nem jegyajándékait . 158-
106. ,, A rokonok közt tudva vagy nem tudva kötött házasságról 158-159
107. ,, Miként ismerszik meg a vérrokonok közt
tudva kötött házasság ? 159- -
108. ,, Hogy a nem tudás törvényszerű, a tudás
pedig törvényszerütlen gyermekeket nemz
a vérrokonok közt 160--
109. ,, Mimódon engedheti el hitbérét a feleség
férjének? 160-161.
110. ,, Hogyan tehet a férj feleségének s viszont
a feleség férjének saját javaira nézve bevallást ? 161-162.
111. ,, A gyermekek törvényes és nem törvényes
koráról s azoknak ügyvédvallomásáról . 162-164.
112. ,, Kik értetnek önjoguaknak ? És a gyermekeknek háromféle gyámságáról 164- -.
113. „ Az elsö gyámságról , mely törvényesnek
neveztetik 164--165.
114. „ A második gyámságról, mely végintézetinek
neveztetik 165-166.
115. „ A harmadik gyámságról, mely rendeltnek
neveztetik 166-167.
116. ,, Miként következnek a férfi- és miként a
nöágbeli atyafiak a gyámságban ? . . . 168-169.
117. ,, Mit kell a gyámság iránt tenni, ha a birtoki jogok mindkét ágat illetik 169-170.
118. ,, Mi a firokonság és atyafiság, vagy : firokon
és atyafi 170--
119. ,, A végrendeleti gyámság lerontja-e a törvényest, és viszont? 170-171.
120. Czím. Megjegyzendő két következtetés a gyámi
örökösödésről 171-172
121. " Azon esetekről, melyeken a fivérek gyámságra nem bocsáttatnak 172-173.
122. " Hányféle módon mentethetnek ki a gyámok a gyámság terhétől? 173-174.
123. " Hogy a gyámok híven tartoznak gyámsági
tisztüket viselni. És hányféle módon lesznek gyanúsok ? 174-175.
124. „ Mikép lehet a gyámokat bevádolni ? s az
örült gyámgyermekekről 175-176.
125. ,, Hogy a fejdelem törvényszékek időszakain
kivül is gondoskodhatik gyámról . . . 176-177.
120. „ Hogy a gyámok a gyámgyermekek minden
ügyében eljárhatnak 177-178.
127. ,, A gyámgyermekek korának megvizsgálásáról s az iránti korlevelekről 178- -.
128. ,, Minő erejűek a korvizsgálati levelek ?
hogy kell a teljes koron alul tett bevallásokat visszahúzni ? 178-179.
129. ,, Hogy az árvák, az ellenök gyámgyermeki
koruk idején indított perekben felelni nem
tartoznak" 179-180.
130. ,, Hogy a gyámgyermekek atyjok életében
kezdett perekben felelni tartoznak . . . 180-181.
131. ,, Némely esetek, melyekben nem törvényes
koru gyámgyermekek is felelni tartoznak . 181 -182.
132. ,, Hogy a gyámgyermekeket perbehivók azokiiak dijában marasztaltatnak 182- -.
133. " Mi az ingó s ingatlan javak becsüje, és miképen történik? 182-188.
134. ,, Hányféle módon s mily tekintetek szerint
történnek a javak és dolgok becsüi ? . . 188-190.
MÁSODIK RÉSZ.
1. " Nemes Magyarország jogainak és szokásainak második részéről általában . . .191--
2. " Hányféleképen értetik a közönséges végzemény? 191-193
3. " Kik alkothatnak törvényeket s határozatokat ? 193-194
4. " Kikértetnek a nép s a köznép nevezet alatt? 194-195
5. " Kiket köteleznek a rendeletek s határozatok? 195-196
6. Czím. Honnét vette eredetét a törvényszékeken
megtartandó szokásunk ? 196-198.
7. ,, Mi a kiváltság meghatározólag, s hányféle
a kiváltság ? 198-199.
8. " Vajjon a végzemény eltöröltetik-e a kiváltság által, s viszont ? 199-200.
9. „ Hogy a kiváltságot kétféleképen lehet tekinteni s kiadni; és először: törvényesen 200- -.
10. „ Hogy a kiváltság kétféleképen sértheti
mások jogait 201--.
11. ,, A kiváltság második módon adatik: törvényellenileg 201-202.
12. ,, Hányféle módon lesz erönélkülivé a kiváltság ? . . . 203-205.
13. ,, Mi a pecsét meghatározólag, és hogy kétféle a pecsét ? 206-207.
14. ,, Mely királyok kiváltságai tartatnak meg,
s melyekéi nem ? 207-228.
15. ,, Az oklevelek s kiváltságlevelek átiratairól
mit kell tartani ? 228-229.
16. ,, Az ily záradéku kiváltságokról: ,,a melynek vagy melyeknek tudomásáról." És az
álorczákról vagy színlett személyekről . 229-231.
17. ,, Mire kell figyelmezni a hamis levelek megismerésében ? 231-232.
18. " A perbehivásokról . 233-234.
19. ,, Miképen és kik által kell a perbehivásoknak
végbevitetniök ? 234-235.
20. ,, A személyes idézésről, megintésröl és eltiltásról 235-237.
21. ,, A végrehajtásokra küldendő káptalani s
conventi bizonyságokról 237-238.
22. ,, Annak büntetéséről, ki azon egy ügyben
királyi embernek és ügyvédnek találtatott 238 - 239.
23. „ Annak büntetéséről, ki meghalálozottat
vagy gyermeket perbe hí, avagy nemest
törvény elébe állittat 239- -.
24. ,, A zálogos jogok és hitbérek iránt történendő megintésekről; s az innen számazó
büntetésekről 240-241.
25. ,, A perbehivó levélnek ,,per függőben léte"
záradékáról, és ennek erejéről 241-242.
26. ,, A perbehivásban három tárgyat kell világosan kijelölni 242-243.
27. Czím. Mi a közös tanuvallatás ? és hány feltétel
kívántatik annak tartására ? 243--345.
28. " Miképen kell közös tanuvallatásban a tanukat kikérdezni ? És azoknak büntetéséről,
kik tanubizonyságtételre hivatván megjelenni vonakodnak 245-246.
29. Hogy a tanuk nevei két okból szoktak a
tudósító levélbe iratni 246-247.
30 A hamis esküről, és úgynevezett ludasok
büntetéséről . . 247-248.
31. ,, Hogy a közös tanuvallatás tartása kétszer
meg nem engedtetik 248-249.
32. ,, A közös tanuvallatás után vagy elébb is
mimódon ítéltetnek meg a hitletételek a
perlekedőknek? 249-251.
33. „ Vájjon a nemes esküje paraszt mellett és
viszont, a károk megtérítésében érvényes-e? 251-252.
34. ,, A levélnemüek dolgában határozandó és
szabandó hitletételekröl 252-253.
35. ,, Mely esetben kell az együtt-esküvőknek
neveit följegyezni ? 254- -.
36. ,, Annak büntetéséről, a ki mást nemetlennek
vagy becstelennek mondott. És az esküvéseknek többféle kimeneteleiről . . . 254-255.
37. ,, Az időközben elhalt atyának esküje mimódon száll fiára vagy firokonára ? . . . 255-256.
38. ,, Vajjon az együtt-esküvők egyike ugyanazon ügyben esküjével több személyeket
fölmenthet-e? 256-257.
39. ,, Hogy fejdelmünk sem főbenjáró ítélet alá
nem eshetik, sem hitet valaki ellen önmaga
letenni, sem jogait előmutatni nem köteles 257--
40. ,, A főpap és zászlós urak s apátok és püspöksüveges prépostok hitletételének módjáról 257-258.
41. „ Mi a szemügyre vétel, s mimódon kell véghezvitetnie ? 258-259.
42. „ Az Ítéletek fajai- s különbféleségeiről, és
végrehajtásaikról 259-260.
43. „ A főbenjáró Ítélet mimódon különbözik a
fejváltsági büntetéstől ? 261-262.
44. „ Azon esetekről, melyekben egyházi személyek ellen is főbenjáró ítélet hozatik . 262-263.
45. „ Egyházi személyek mimódon térítik vissza
az adósságokat és károkat ? 263-264.
46. „ Mimódon kell a káptalant s conventet
együtt, és a magán személyeket külön
elitélni ? 264- -.
47.Czím. Mit kell tenni, ha valamely káptalanbeli
személy Ítéltetett meg ? 264-265.
48. ,, Az egyházi személyek tisztjei által okozott
károknak megtéritéséről 265- -.
49. ,, A főpap, káptalannal együtt véve mimódon,
s külön mimódon kap Ítéletet ? ... . 266-267.
50. „ Az ujonnan választott főpap uraknak évi
perhaladékáról 267-268.
51. ,, Hogy az egyházak főpapjai, elődeik vétkei
miatt nem marasztaltathatnak 268-269.
52. ,, Hogy birtoki jog dolgát illető ügy egyházi
törvényszéken nem tárgyalható, bár igéret
vagy végrendelet jőne is közbe 269-270.
53. ,, Micsoda hatósága van a káptalani tisztnek
vagy dékánnak midőn a káptalan jobbágyi
közt hivatalkodik ? 271- -.
54. ,, Az auranai perjelről s állásáról; és az ellene
hozandó Ítéletekről 271-273.
55. ,, A főbenjáró Ítéletről s annak végrehajtása
soráról 273-274.
56. ,, Az ítéletnél fogva elfoglalt javak a bíró és
ellenfél kezeiből mimódon váltatnak ki ? . 274-275.
57. ,, Az elitélt ember részére adott királyi kegyelemnek mily ereje van? És a bírót illető
részekről 275-277.
58. ,, Mikor és mimódon lehet a főbenjáró ítéletben marasztaltat letartóztatni ? ... . 277-278.
59. ,, Mi és mikor engedtetik meg a bírói levélbe
igtatni szokott okszerű mentség ? . . . 278-279.
60. ,, A fiak és leányok s atyafiak részeit az ítélet
végrehajtásakor mimódon kell külön szakasztani ? 279-280.
61. ,, A perközben elhalt atyák és atyafiak jogainak becsüjéről 280-281.
62. ,, Az apa elítéltetése előtt és után született
fiak az apai javakban miképen öröködnek? 281-282.
63. ,, Az apa elitéltetése után született fiu visszaválthatja-e az apai javakat ? 282- -.
64. ,, Hát ha az apa fiával, vagy minden atyafiak
együtt ítéltetnek el ? 283- -.
65. ,, Vájjon a királyi törvényszéken hozott ítélet
által, a Tótországban vagy Erdélyben bírt
javak is elveszíttetnek-e, vagy sem ? . . 283-285.
66. Czím. A hütlenségi vétek miatti ítélet kimondásáról 285--
67. " A kisebb hatalmaskodásokról; és azon tárgy
felöl hozandó ítéletekről 285-288.
68 Azon ügyről, midön valakit kisebb ítéletnél
fogva is le lehet tartóztatni 288-290.
69. " A széksértési büntetésről és a kisebb ítélet
terhének fizetéséről . 290-291.
70. ,, Mi a patvarság? és hány módon követtetik
el ? és annak büntetéséről 291-292.
71. ,, Nevezetes és figyelemre méltó kérdés a patvarság dolgában 292-296.
72. ,, A nyelvváltságról és büntetéséről . . . 296- -.
73. " Mi a visszaüzés, és ennek módjáról s büntetéséről 296-297.
74. ,, A visszaüzésről alkotott közönséges végzemény czikkelyének felvilágosítása . . . 298-301.
75. " Hogy hütlenségi vétek három módon ítéltetik meg s mondatik ki 301-304.
76. ,, Vájjon élhet-e az visszaüzéssel, a ki a perfolyamatban nem ügyködött ? 304-306.
77. " A perújításról s annak módjáról, rendéről
és folyamatáról 306-309.
78. „ Vajjon nyerhet-e perújítást, ki a perben
nem vesztett? 309- -
79. „ Mi az ügyvéd visszahuzása ? és hol kell
történnie? . . 309-310.
80. ,, Az ügyvédi szóváltás mimódon, és mily
teherrel másíttatik meg ? 310-311.
81 ,, Az ügyvédi szóváltás két módon szokott
visszahuzatni 311-312.
82. „ Hogy az ügy leszállítása két módon történhetik 313-317.
83. " Mimódon kell az ügynek az ítélet hozatala
előtt, és mimódon az után leszállitatnía? . 317-320.
84. ,, Azokról, kik más ügyébe avatkoznak, mit
kell mondani? 320-322.
85. " Vajjon ha a fölperes a pertől eláll, a beavatkozó eljárhat-e abban ? 322-323.
86. " A perfolyamban összegyűlt bírságokat mimódon kell behajtani ? 323-325.
HARMADIK RÉSZ.
1. " Nemes Magyarország jogainak és szokásainak harmadik részéről általában . . . 326--.
2. Cizím. Alkothat-e magától minden nép vagy vármegye határozatokat ? 326-329.
3. „ Tót- és Erdélyországnak külön szokásjogáról 329-331.
4. ,, Az erdélyi scythákról, kiket székelyeknek
hivunk 331-332.
5. „ Mi a díj és hányféle értelmű ? 332-333.
6. „ Miként küldetnek fel a megyei ispánok
székeiről a perek a királyi törvényszék
elébe ? és azon székek előtti ügyvédi viszszahuzásról 333-334.
7. ,, Milyen pereket kell a királyi törvényszéktől ismét a megyei ispánok elébe visszaküldeni ? 334-335.
8. A szabad városokról és azoknak állapotjáról általában 335-336.
9. Hogy a szabad városok polgárai díjaikra
nézve a nemesekkel egyenlők 336- -.
10. ,, Miként küldetnek fel a szabad városi polgárok perei a királyi tárnokmester elébe'? 336 - 337.
11. ,, Miként kell a szabad városok polgárainak
ügyeiben perujitást nyerni? 337 - 339.
12. ,, Az idegen tanuskodásnak el nem fogadásáról polgárok között 339- -.
13. " A biró s hites polgárok előtti bevallásokról 339-340.
14. " Miként kell polgárok közt az örökség birtokába lépni ? 340-341.
15. " A polgárok között megtartatni szokott törvényes elévülésről 341- -.
16. " Miként kell polgárok közt az örökséget s
tartozékait elfoglalni ? 341 - 342.
17. " A polgárok adósságairól, hol minden bizonyitás hiányzik 342- -.
18. ,, A mások földén örökséget biró polgárokról 342--.
19. " Miként tartoznak a városok birtoki jogaikra
nézve törvényt állani ? 342-344.
20. ,, Miként büntethetik polgárok a nyilvános
gonosztevőket ? 344-345.
21. „ Az önvédelmezés közben valaki által elkövetett gyilkosságról 345-346.
22. ,, Hányfélekép és miként értendő a védelem? 347-345.
23. ,, Szabad-e valakit fenyegetés miatt megtámadni? 345- -.
24. „ Segítheti-e egyik ember a másikat ? . . 346-349.
25. Czím. A falusiaknak, kiket jobbágyoknak hivunk,
állapotjáról és törvényeiröl 349-350.
26. " A jobbágyok részéről eszközlendő törvényszolgáltatás módja és rendéről 350-355.
27. ,, Miként ítéltetnek oda a hitletételek nemnemes szolgáknak ? 355-357.
28. „ Miként kell a vagyontalan és örökséget
nem biró parasztokon a kárt és adósságot
megvenni 357-358.
29. ,, Miként osztassék fel a parasztok ingó s
ingatlan vagyona fiak és leányok között? . 358-359.
30. ,, Miként száll a végrendelet nélkül meghalt
paraszt vagyona a földesúrra ? . . . . 359 -360.
31. ,, Hogy a parasztok saját személyökben a
nemesekkel perlekedésbe nem bocsátkozhatnak . 361- -.
32. ,, Miként kell a vármegyék ispánjainak és
kiváltságolt nemeseknek a nyilvános gonosztevőket büntetni ? 361-362.
33. ,, Miként kell a barmok és marhák által okozott károkat megtéríteni ? 362-363.
34. ,, Lopott és a táborban vagy táboron kivül
megtalált lóról 363-364.
35. „ A perek fölebbküldéséről és fölebbküldő
levelekről 364-365.
36. ,, A zsidóknak keresztyének ellen teendő esküjök formája 365-366.
A munka befejezése 367-371.
Királyi jóváhagyás 372-373.
Verbőczy István az olvasóhoz 374-376.

Témakörök