1.062.355
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Verbális és vizuális narráció
Szöveggyűjtemény
Szeged
| Kiadó: | Pompeji Alapítvány |
|---|---|
| Kiadás helye: | Szeged |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 181 oldal |
| Sorozatcím: | Apertúra könyvek |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér és színes illusztrációval. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A kötet a verbális és vizuális történetmondás aspektusait mutatja be narratológiai fogalmak és szempontok összefüggésében. Hogyan mesélnek a képek? Mi történik, ha egy történet médiumot vált? Mi a különbség a film, a regény, a festmény, a képregény és a televíziós műfajok narratív eljárásai és lehetőségei között? Hogyan oszlik meg a narratív tudás, hatalom és felelősség az elbeszélés folyamatában részt vevő felek között? Mi a narratívák megismerési értéke? Hogyan zajlik a narratív befogadás? Felépítését tekintve a szöveggyűjtemény a megalapozó és fogalomtisztázó írásoktól az esettanulmányokon át a további kutatásokat elősegítő, egy-egy terület vitáit összefoglaló írásokig tart. Kozloff és Branigan a narratívák mibenlétét a kettős időszerkesztés, illetve a befogadói aktivitás felől tárgyalják. Chatman és Steiner a történetek médiumok feletti jellegét vizsgálják, és rámutatnak a médiumspecifikus vonásokra is. Végül Bal és Jahn írása a nézőpont tágabb területét váltja aprópénzre: Bal a... TovábbFülszöveg
A kötet a verbális és vizuális történetmondás aspektusait mutatja be narratológiai fogalmak és szempontok összefüggésében. Hogyan mesélnek a képek? Mi történik, ha egy történet médiumot vált? Mi a különbség a film, a regény, a festmény, a képregény és a televíziós műfajok narratív eljárásai és lehetőségei között? Hogyan oszlik meg a narratív tudás, hatalom és felelősség az elbeszélés folyamatában részt vevő felek között? Mi a narratívák megismerési értéke? Hogyan zajlik a narratív befogadás? Felépítését tekintve a szöveggyűjtemény a megalapozó és fogalomtisztázó írásoktól az esettanulmányokon át a további kutatásokat elősegítő, egy-egy terület vitáit összefoglaló írásokig tart. Kozloff és Branigan a narratívák mibenlétét a kettős időszerkesztés, illetve a befogadói aktivitás felől tárgyalják. Chatman és Steiner a történetek médiumok feletti jellegét vizsgálják, és rámutatnak a médiumspecifikus vonásokra is. Végül Bal és Jahn írása a nézőpont tágabb területét váltja aprópénzre: Bal a fokalizáció jelenségében az észlelés narratív kódolását ragadja meg, Jahn pedig a megbízhatatlanság olyan eseteit vizsgálja, melyekben magának az elbeszélői figurának a hitele kérdőjeleződik meg. VisszaTartalom
Sarah Kozloff: Narrációelmélet és televízió 7Edward Branigan: Narráció 39
Seymour Chatman: Amire a regény képes, de a film nem (és fordítva) 71
Wendy Steiner: Narrativitás a festészetben 91
Mieke Bal: Fokalizáció 129
Manfréd Jahn: Árukapcsolások, kizárások, határterületek: a megbízhatatlanság jelensége a narratív helyzetekben 149
Témakörök
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal