Kövér Gyula: Laudatio helyett | 9 |
Benda Gyula: Köszöntő | 10 |
Család és vállalkozás | 13 |
Dominkovits Péter: A petőházi Zeke család a 16-18. században | 15 |
Kövér György: Nagykereskedőtől a bankárig | 23 |
Á. Varga László: A Graefl család felemelkedése. (Különös tekintettel annak újnemesi ágára) | 31 |
Majdán János: A murányvölgyi és a csetnekvölgyi helyiérdekű vasutak körzetszervező hatása | 41 |
Szili Ferenc: A MIR Kaposvári Cukorgyár tisztviselőinek életmódja és munkakörülményei a két világháború között | 47 |
A város és vidéke | 63 |
Horváth Lajos: Az aldunai Kevétől a Csepel-szigeti Ráckevéig | 65 |
Kujbusné Mecsei Éva: Vázlat az újratelepülő Nyíregyháza elöljáróságának társadalomrajzához | 83 |
Hudi József: Pápa szabadalmas mezőváros polgárosodásának esélyei a 19. század első felében | 107 |
Pifkó Péter: Esztergom polgárosodása a 19. század első felében | 119 |
Faragó Tamás: A szentendrei kézművesek társadalmi mobilitása a 19. század közepén a házasságkötések tükrében | 125 |
Ö. Kovács József: Városi zsidók a Duna-Tisza közén a 19. században | 159 |
Marjanucz László: A természetes szaporodás, ingadozás és vallási-regionális szerkezete Szegeden a 19. században | 163 |
Halász Imre: Adatok a nagykanizsai pénzintézetek történetéhez a tőkés gazdaság kialakulásának első időszakában (A Magyar Compass adatai alapján) | 175 |
Galambos Sándor: Az alapítványozás résztvevői Nyíregyházán a dualizmus korában | 185 |
Mazsu János: Urbanizáció és dezurbanizáció | 193 |
Gyáni Gábor: Hódmezővásárhely társadalma 1920-1941 között | 213 |
Mohos Mária: Tapolca funkcionális fejlődésének történeti - földrajzi vizsgálata | 227 |
Az uradalomtól a vármegyéig | 245 |
Tóth István György: Alfabetizáció és birtokigazgatás (16-18. század) | 247 |
Ódor Imre: A "megyei elit" a 18. századi Baranyában | 253 |
Pálmány Béla: Nógrád vármegye nemességének rétegződése a 18. században | 265 |
Fülöp Éva: A két Galla és Bánhida az újjászerveződő tatai uradalomban a 18. század derekán | 285 |
Bánkiné Molnár Erzsébet: A törvényhatósági törvény fogadtatása a Jászkun kerületben | 297 |
Kaposi Zoltán: A nagybirtok, mint gazdasági és társadalmi kategória | 307 |
Bősze Sándor: Adatok Somogy megye II. világháborús demográfiai veszteségéről és közegészségügyi viszonyairól | 317 |
Nők a társadalomban | 329 |
Sz. Jónás Ilona: Női munka a 13. századvégi Párizsban | 331 |
Tóth Zoltán: Szegény gazdag nők Pesten. (Három nagypolgári asszony sorsa a század fordulón) | 341 |
L. Nagy Zsuzsa: Az iparos és kereskedő nőkről | 351 |
Varga Éva - Kresalek Gábor: Nők az ötvenes évek filmjeiben | 361 |
Nagy Beáta: Mit tanulhat a szociológia a társadalomtörténettől? (Női életpályainterjúk a 90-es évek elejéről) | 379 |
Politika, makrogazdaság, műveltség, módszer és forrás | 389 |
Szabó Dániel: In hoc signo vinces! (Egy nem versengő választás történetéhez) | 391 |
Vonyó József: A "Nemzeti Egység" és a magyarországi németek. (A Baranya megyei németek reagálása Gömbös politikájára) | 409 |
Lengyel György - Pető Iván: Az "átmenetgazdaság" struktúrális örökségéről | 419 |
Kósa László: "Népünk s társadalmunk némely uralkodó bűneiről" (Szász Károly az erkölcs és a polgárosodás összefüggéséről) | 429 |
Horváth József: Egy végrendeletkutató tapasztalataiból | 433 |
Halmos Károly: Rangemelések a Habsburg Monarchiában. (A rendi kontinuitás statisztikai elemzési lehetőségei az újnemesek és a gazdasági elit példáján) | 445 |
Feiszt György - Kosján László: A gazdasági elit kutatásának néhány kérdése a virilisjegyzékek alapján | 483 |
Kovács Éva - Melegh Attila: Az identitás játékai. Kísérlet Erdei Ferenc A magyar társadalom a két világháború között című tanulmányának tartalmi kibontására | 487 |
Gajáry István: Buda város levéltára (1686-1848). (Félúton egy levéltári kalauz felé) | 507 |