Vér és sebek

Fülszöveg

A több részre osztott kötet első részébe (Tanácskozni jó) Utasi Csaba nagyobbrészt az újvidéki Hungarológiai Intézet és az MTA Irodalomtudományi Intézete közös szervezésében megtartott tudományos tanácskozásokra készült dolgozatait sorolta Babits Mihály prózaírásáról, Tersánszky Józsi Jenő háború regényéről, Csáth Gézáról, Kosztolányi Aranysárkányról és az Esti Kornélról, Szirmai Károly novellaírásáról, Gelléri Andor Endre A nagymosoda, Kodolányi János Boldog Margit, Mándy Iván Francia kulcs és Mi az, öreg? c. regényéről, a további részekben pedig jugoszláviai magyar irodalmi tanulmányait, kritikáit közli.
A könyv első része a szerző irodalomtörténeit és műelemző munkáját mutatja be. Érdeklődése sohasem egyirányú, kutatási módszere hajlékony, így az irodalmi anyag belső értékeinek feltárására megbízhatóan alkalmas. Nem törekszik definitív ítéletre, de mások véglegesnek hirdetett értékeléseit sem fogadja fenntartás nélkül. Különvéleményt hangoztat, és ezt mindig gazdag irodalmi ismeretanyag mozgatásával bizonyítja.
A könyv második része több fejezetet foglal magában. A két korábbi háború közötti jugoszláviai magyar irodalom történetének részkérdéseit, írók - Dettre János, Boschan Sándor, Tamás István, Börcsök Erzsébet - és kiadványok - Kéve, Ákácok alatt - jelentőségét vizsgáló írásai felfedezésszámba mennek azt bizonyítván, hogy irodalmunk múltjának még mindig vannak fontos, feltáratlan kérdései. Ilyen természetű a külön fejezetbe sorolt három Sinkó Ervin-tanulmány. A neves író, publicista és tanár eredeti naplóit majd a második háború utáni szerepvállalását elemezve árnyalja háború utáni szerepvállalását elemezve árnyalja Utasi Csaba az Egy regény regénye naplókötet alapján kialakult Sinkó-portrét. Az írói és emberi szerep árnyaltabb megítélésén túlmenően ezekben a tanulmányokban Sinkó irodalmi gondolkodása is tisztázó megvilágításba kerül. Ugyancsak a kötet második részébe tartozik a Kritikai napló című rész, amely három szakaszban - vers, próza, értekező posta - vizsgálja a jugoszláviai magyar irodalomnak az utóbbi egy évtizedben megjelent könyveit, a megjelent könyveit, a meggondolt bírálat szigorú mércéi alapján. E mércék alapjában az a meggondolás áll, hogy az irodalmi műnek elsősorban irodalomnak kell lennie, hogy más funkcióit, a közösségi, az emberi, az erkölcsi funkciókat betölthesse.

Bányai János Vissza