Vendégszövegek 5.

Fülszöveg

A Vendégszövegek 5 két ciklust tartalmaz. Az elsőben szereplő logo-mandalák olyan modern költészeti formát szólaltatnak meg magyar nyelven, amelyet az 1950-es évektől működő konkrét és spacialista költők tettek ismertté Európában. A logomandala a látható nyelvre alapozott vizuális irodalmi művek egyik jellegzetes típusa: formája kör vagy négyzet alakú, középpontja van, szimmetrikus, olvasata a tengelyek mentén megfordítható és szavai gyakran visszafelé is olvashatók. A logomandala nem pusztán azért az elmélkedés irodalmi műfaja, mert a szavak írott képe - a hagyományos versek lineáris olvasatával szemben - a polifon jelentés szolgálatában áll, s a látványban rejlő tartalom gazdagsága többnyire csak hosszabb szemlélődés után bontakozik ki, hanem azért is, mert a síkgeometriából ismert két alapvető, a harmónia pszichés állapotát modellező idom, a négyzet és a kör absztrakciós formáit alkalmazza.
A tizenegy „egysorost" tartalmazó Villanások című ciklus műfaja már kizárólag Papp Tiboré, mintha az eddigi életmű több rétegű, nagyobb lélegzetű műveket eredményező versszöveteinek, hálóinak, térképmunkáinak pars pro foto redukált mondatait, költői nyelvének az egyszerűségig lesűrített szövegtöredékeit olvasnánk. A ciklus a konkrét költészet megújítására tett kísérlet is, amely önmagában is egyedülálló a kortárs magyar költészetben. Vissza